hirdetés
Pilvax_Pest_Preiszler.jpg

Híres képek keserű titkai: a Pilvax Kávéház és vendégei

Nem csak a szabadságharc bukott el 1849-ben; a Pilvax tulajdonosának élete és a kávéház története is szomorú fordulatot vett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. március 15.


hirdetés

Első pillantásra szinte idilli jelenet bontakozik ki az egyik leghíresebb budapesti kávéházat ábrázoló ceruzarajzon. A nemzeti színű lobogóval díszített Pilvaxban beszélgető, vitatkozó vendégeket láthatjuk. A kép előterében az egyik oldalon egy hölgy üldögél, a másik oldalon kutya szunyókál a padlón összegömbölyödve.

Preiszler József rajza azokban a napokban készült, amikor úgy tűnt, Magyarország végre lerázhatja magáról a Habsburgokat, és önállóan dönthet a sorsáról. Amikor úgy látszott, radikális változással véget érhet a feudalizmus. Magyarország felzárkózhat szociális, gazdasági, kulturális reformokkal, és Európa egyik vezető államává válhat. A reformkorra a történelmi Magyarország nagyvárosaiban működő kávéházak váltak a szellemi, társasági élet egyik központjává. Valódi közösségi terek voltak.

pilvax_egyik

A Pilvax kávéház a forradalom napjaiban. Závodszky Géza-Hermann Róbert: Nemzet születik. Új képes történelem.

hirdetés

Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó, Budapest, 1997, 72. oldal. Forrás: Mek.oszk.hu

szechenyi_lanchid

Pesten az egyik legkedveltebb kávéház az Úri utcai Café Renessaince volt, ahol az egyetemisták, művészek, értelmiségiek találkoztak. Itt dolgozott kávéslegényként az osztrák származású Pilvax Károly. A fiatalember 1841-ben érkezett Pestre, decemberben eljegyzett egy itteni hajadont, és 1842-ben már át is veszi a Reneszánsz üzemeltetését az előző tulajdonostól. A kávéházat átkereszteli Pilvaxra.

Bár Pilvax Károly 1846-ban bérbe adta a kávéházat, a név maradt. A belső teret új festményekkel gazdagították: a francia forradalom hőseit ábrázolták a képek. A Pilvax Kávéház gyorsan a fiatalok, az ellenzéki gondolkodásúak törzshelyévé vált. Petőfi Sándor, Degré Alajos, Jókai Mór és Tompa Mihály itt alapította meg a Tízek Társaságát.

"Március 15-én kiderült, hogy a város az elmúlt évek során mégiscsak az ország egyik politikai központjává vált. Itt tömörült a nemesi és polgári értelmiség elitje; azok a költők, írók, publicisták, színészek, festők, akik munkásságukkal néha a hivatásos politikusoknál is nagyobb hatással képviselték a polgári átalakulás eszményeit. És itt volt az ország egyetlen egyeteme a maga több száz hallgatójával.

E fiatal értelmiség egyik jelentős, radikális csoportja a Pilvax kávéházban tartotta összejöveteleit. Egy részük tagja volta liberális ellenzék egyesült szervezetének, az Ellenzéki Körnek is. Közülük került ki Irinyi József, aki 1848. március 11-én megfogalmazta azokat a rövid pontokat, amelyek Kossuth március 3-i beszédének szellemében, attól némileg eltérő hangsúlyokkal, a polgári átalakulás következetes keresztülvitelét követelték.

A Pilvax ifjai - Kossuthékkal egyeztetve - szerették volna e „Tizenkét pontot" több ezer pesti polgár aláírásával eljuttatni Pozsonyba, hogy így támogassák a reform-ellenzék megrekedéssel fenyegető országgyűlési küzdelmét.

Forrás: Hermann Róbert: Magyarország története – Forradalom és szabadságharc, 1848-1849. Kossuth Kiadó.

marcius15

pilvax1848

A Pilvax egy egykori rézkarcon - Forrás: Rézkarcfitness

Pilvax

Háry Gyula így ábrázolta a Pilvax Kávéházat - Forrás: Wikiwand

Március 14-én este a Pozsonyból hajóval érkezett hírnök a történet szerint a Pilvax Kávéházban egy biliárdasztalra állva tudatta a vendégekkel, hogy Bécsben kitört a forradalom. Március 15-én pedig Petőfi itt szavalta el először a Nemzeti Dalt.

Petőfi javaslatára a Pilvax új nevet kapott: Szabadság Csarnoka. Egy ideig így hívták, ezt tábla hirdette. A forradalom és szabadságharc alatt toborzóiroda működött a kávéházban, s továbbra is nemzeti, forradalmi szellemiség központja maradt. Egészen a szabadságharc leveréséig...

A Pilvax Kávéház szomorú véget ért

A szabadságharc, a kávéház, a tulajdonos és az egyik leghíresebb vendég sorsa is tragikusan végződött.

1849. július 19-én Pilvax Károly kolerában halt meg. Pár héttel később Petőfi Sándor halálhírét hozzák; utoljára a Fehéregyháza és Segesvár közti völgyben látták, 1848. július 31-én. A csata a magyar csapatok vereségével végződött, őszre a szabadságharc elbukott.

Haynau 1849 októberében először Ormai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredest, október 6-án a 13 honvéd tábornokot végeztette ki, majd október 25-én Kazinczy Lajos ezredest - Kazinczy Ferenc fiát - lövette agyon.

Vasvári Pált, a 12 megírásában részt vevő ifjú forradalmárt, aki mindössze 17 évesen, 1943-ban iratkozott be a pesti egyetemre, és aki 1847-ben már a Teleki Blanka nevelőintézetében lett tanár, Erdélyben, szabadcsapatok toborzása közben ölték meg. 22 éves volt.

A szabadságharc után a Pilvax a Café Herrengasse nevet kapta. Fillinger, a bérlő 1851-ben új helyet nyit. Pilvax Károly özvegye egy Mótz (vagy Mots) kávésnak adta bérbe legendás kávéházát, aztán a kiegyezéstől 1895-ig újabb üzemeltetője akadt. A Pilvax a 19. század második felében valamikor jelentős szerepét nem tudta megtartani. Már nem az a legendás szellemi központ volt, mint a reformkorban, hiába kerül ki 1900-ban emléktábla a falára. 1911-ben a városrendezés során az épületet lebontották.

Ma a Pilvax köz 1. szám alatt működik Pilvax néven egy bisztró.

Pilvax_1900

A Pilvaxon elhelyezett emléktábláról a Vasárnapi Ujság is tudósított 1900 november 11-én: "A koronaherczeg-utczában 7 ik szám alatt most is régi állapotában van még az egykor híres Pilvax kávéház, melyet 1848-ban az ifjúság összejövetelei után szabadságcsarnoknak is neveztek. Itt tanácskoztak a márcziusi 12 pont fölött is s itt szavalta először Petőfi a Talpra magyar-t. A kávéház tulajdonosa most Schovanetz János, ki a kávéházban már korábban elhelyezte Petőfi és Jókai arcz-képét. E hó 4-én pedig a kétemeletes ház falába, a kávéház utczai bejárója fölé illesztettek emléktáblát, melynek költségeit különféle asztaltársaságok gyűjtötték össze. Vasárnap délután szakadó esőben történt meg a leleplezés, melyen megjelent Jókai Mór is." Forrás: Oszk.hu

A márciusi ifjak közül többek élete is tragikus fordulatot vett. A Tízek Társaságának tagja, Kerényi Frigyes műfordító az eperjesi ifjúság vezéralakja volt, majd a pesti nemzetőrségben teljesített szolgálatot. 1850-ben Londonba utazott, onnan kivándorolt Amerikába. 1851-ben Iowa állam New Buda nevű településén keresett magának új otthont. Megbetegedett, a sárgaláz gyötörte, 1952 tavaszán pedig öngyilkos lett.

Bozzai Pál 19 évesen került az események fősodrába. A jogi diploma megszerzése után rövid ideig ügyvédként dogozott. Pestre költözött és hamarosan megismerkedett a fiatal költőkkel, írókkal. A szabadságharc idején önként vonult be katonának. Mivel megadta magát, katona maradt, ám egyre romló egészségi állapota miatt rövidesen, mindössze 23 évesen meghalt.

A forradalomról szóló egyik legszebb idézetet Bozzai Pálnak köszönhetjük. Legyen ez a cikk zárszava. "A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg. Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mindeneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent."


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!