HÍREK

Zsetonokkal magyarázta el a székesfehérvári polgármester, mire megy el a város pénze idén

104 milliárd forintból gazdálkodhat idén Székesfehérvár. Rekordot döntött a helyi iparűzési adóból származó bevétel.

Link másolása

Zsetonok segítségével magyarázta el egy Facebookra posztolt videóban a székesfehérvári polgármester, mire megy el 2023-ban a város pénze. Cser-Palkovics András posztjából kiderül, hogy Fehérvár idén 104 milliárd forintból gazdálkodhat, melyből 65 milliárd az államtól származik, 32 milliárd a város saját bevétele, 7 milliárdot pedig az Európai Unió folyósít.

A költségvetést február 10-én tárgyalja majd a város közgyűlése, derül ki a székesfehérvári Önkormányzati Kommunikációs Központ (ÖKK) közleményéből.

Ebből kiderül, hogy a tervezet közel 104 milliárd forintos bevételi-kiadási főösszeggel számol. A legfontosabb tétel a 31.75 milliárdos saját önkormányzati bevétel, ennek nagy részét a 23 milliárd forintot meghaladó, rekordmértékű helyi iparűzési adó teszi ki. Az önkormányzati bevételekhez tartozik továbbá a 4,05 milliárd forint építményadó és a 60 milliós idegenforgalmi adó is. Állami forrásból közel 10 milliárd forintot kap a város működtetésre, a hazai és uniós projektek finanszírozása 21 milliárdot tesz ki. A magánszemélyeknek továbbra sem kell helyi adót fizetniük Székesfehérváron.

A kiadások legnagyobb tételeként működtetésre közel 44 milliárdot költ idén a város, ami jelentős emelkedés az előző évekhez képest, az energiaárak alakulása és az infláció miatt. Ebből a város által befizetendő szolidaritási hozzájárulás 6,6 milliárd forint lesz. Fejlesztési, felújítási célokra 50,7 milliárddal számol a költségvetés – ez tartalmazza a már folyamatban lévő és idén is zajló, valamint az idén újként elkezdődő és a későbbiekben befejeződő beruházásokat is, mint például a multicsarnok, az iskolafelújítási program, a kerékpárutak építése és a Fehérvár Tüdeje program. Az 50,7 milliárd jelentős részét a 39,4 milliárd forintos állami forrás teszi ki, emellett szerepel a tervezeteben az előző európai uniós fejlesztési ciklusból származó 6,8 milliárd és önkormányzati forrásból 3,9 milliárd forint is.

Az energia valamennyi tétele – a gáz, a villamos energia és a távhő – a többszörösébe kerül a korábbiakhoz képest. Azonban a dologi kiadások ezen részét, a szolgáltatások biztonságos működését minden körülmények között finanszírozza az önkormányzat – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. Kiemelte, hogy a takarékossági intézkedések nélkül a költségnövekedés meghaladta volna a 4 milliárd forintot, azonban az energetikai kiadások így is jelentősen, 3 milliárd forinttal növekedtek.

A gazdasági társaságoknál az energiár-emelkedésből fakadó többletköltség a változtatások nélkül 3 milliárd lett volna, a takarékosságnak köszönhetően ez a tétel 2 milliárd forint lesz idén. A székesfehérvári közszolgáltatóknál 39 milliárdos többletköltséget prognosztizáltak, ez várhatóan 27,3 milliárd lesz – ennek túlnyomó része a SZÉPHŐ Zrt-nél és a Fejérvíz Zrt-nél jelentkezik.

A gazdálkodási és céltartalék igen nagy mértékű, 9.2 milliárd forint lesz. Erre azért van szükség, mert az energiahelyzet okán a működési költségek nehezen számíthatóak ki az egész évre, és főként 2024-re vonatkozóan. Ebből a tételből mintegy 2,5 milliárd a szabadon felhasználható, feladathoz jelenleg nem rendelt, biztonsági tartalék. Hitelt sem működtetésre, sem fejlesztésekre nem vesz fel a város 2023-ban, mondta a városvezető.

A zsetonos magyarázatot mindehhez itt lehet megnézni:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Novák Katalin: az oroszoknak ki kell vonulnia Ukrajnából, és el kell kerülni Oroszország győzelmét
A török elnökkel folytatott tárgyalásai után a magyar államfő sokkal keményebben fogalmazott, mint a magyar kormánypolitikusok.

Link másolása

Novák Katalin elítélte Oroszország agresszióját, és kiállt Ukrajna területi integritása mellett Törökországban. Az államfő miután találkozott Erdoğan török elnökkel, sajtótájékoztatón válaszolt kérdésekre, de a hvg.hu azt írta, hogy magyar részről csak az állami tévé kérdezhetett. Ám erre Novák öt pontban sorolta fel, hogy mire van szükség az ukrajnai békéhez:

- szándékra,

- az eszkaláció elkerülésére,

- a feszültségek hűtésére,

- asztalhoz kell ülni,

- és olyan béketerv kell, ami nem jár Oroszország győzelmével.

„Közös célunk, hogy Oroszország vonja vissza a csapatait ukrán területekről”

- mondta.

Az MTI tudósításából kimaradt az, hogy el kell kerülni Oroszország győzelmét, és hogy ki kell vonulniuk az orosz csapatoknak Ukrajnából.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Zárt körben szólt be Pressman a magyar kormánynak a „demokráciacsúccsal” kapcsolatban
Az, hogy egy országot meghívtak-e Bidenék vagy sem, az attól függött, hogy az adott kormány mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt.

Link másolása

Zárt körű találkozón beszélt magyarországi ügyekről szerdán David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete magyar újságíróknak.

A diplomata egyebek közt válaszolt a magyar kormánynak, amely szerint Joe Biden azért nem hívta meg Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó ún. „demokráciacsúcsra”, mivel a kormány „sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében” nem ért egyet Biden politikájával, hanem „Trump elnök úr” politikáját támogatja. A találkozón egyébként 121 ország vesz részt

Pressman azt mondta, hogy a meghívás nem attól függ, hogy korábbi vagy a mostani elnökhöz baráti a viszonya az adott kormánynak, hanem inkább attól, hogy egy ország kormánya mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt.

A nagykövet példának hozta, hogy a magyar kormány nemrégiben újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és ezzel a különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak Magyarországon, így a kormány rendeleti úton, a parlament megkerülésével hozhat törvényeket.

2016 márciusa óta folyamatosan érvényben van a korlátozott rendkívüli jogköröket biztosító „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”.

2020-ban érkezett a 2022 júniusáig tartó, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet, ez eléggé kibővítette a rendeleti kormányzás lehetőségét.

A 2022. február 24-én indított orosz invázióra hivatkozva a háborús és a hozzá kapcsolódó energetikai veszélyhelyzet következett, ami újabb lehetőséget adott a rendeleti kormányzásra.

Tavaly 267 kormányrendelet született veszélyhelyzetre hivatkozva, ez az összes jogszabály 18,5 százaléka. Köztük volt a költségvetés jelentős átalakítása vagy az adózási törvények módosítása is - írja a 444.hu.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Megjelent a rendelet, változik az alapszámlák maximális havidíja
3000 forintról legfeljebb 1000 forintra csökken a maximális havidíj.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. március 30.


Link másolása

A jelenlegi 3000 forintról 1000 forintra módosul néhány hónapon belül a bankoknál nyitható alapszámla maximális havidíja - írja a portfolio.hu a szerda este megjelent Magyar Közlöny alapján.

A cikkben emlékeztetnek, hogy az Európai Parlament és az Európa Tanács 2014-ben elfogadott kötelező irányelve alapján

2016. október 15-től Magyarországon is köteles valamennyi pénzforgalmi szolgáltató a kínálatában szerepeltetni az úgynevezett alapszámla konstrukciót.

Ennek egyik legfontosabb célja, hogy az úgynevezett „alulbankoltaknak” - vagyis a társadalom azon rétegének, akinek nincs fizetési számlájuk - jelentsen egy olcsó alternatívát a számlavezetésre. Az is fontos cél, hogy ezzel is támogassák az elektronikus fizetések használatát.

Az alapszámla alapdíja az eddigi szabályok szerint nem lehetett több, mint a megelőző év utolsó napján érvényes a legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5 százaléka. Ezt módosították most 0,5 százalékra. A szerda esti közlönyben megjelent kormányrendelet szerint így

az alapszámla maximális havidíja a korábbi szabályok szerint számított 3000 forintról legfeljebb 1000 forintra csökken.

A változás a rendelet kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elmondták a tojástermelők, mire lehet számítani húsvét előtt a boltokban
A hazai termelés nem fedezi az ilyenkor megugró keresletet - mondta a tojástermelők szövetségének alelnöke.

Link másolása

Nem lesz hiány tojásból a következő napokban sem, de a húsvéti szükségletet még nem fedezi teljes mértékben a belföldi termelés - mondta a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (MTTSz) alelnöke az MTI-nek. Pákozd Gergely kifejtette, hogy a behozatal aránya változó mértékben csökken, 2022 előtt 20 százalék körül alakult.

Az átlagos havi fogyasztást ki tudják elégíteni a magyarországi termelők, de karácsony és húsvét előtt annyira megugrik a kereslet, hogy csak külföldi szállítmányokkal lehet biztosítani a szükségletet.

A vásárlás ráadásul évről évre későbbre tolódik, egyre inkább az ünnep előtti utolsó napokra marad a vevői roham.

Pákozd Gergely azt is hozzátette, hogy a tojás előállítási költségei egyelőre nem változtak jelentős mértékben, hiszen hiába csökkent az utóbbi hónapokban a takarmány-alapanyagok ára és az energiaköltség, ezek beszerzéséről még tavaly ősszel, magasabb áron kellett megállapodniuk a termelőknek.

„Most abban bízhatnak, hogy a takarmány-alapanyagok piacán a növekvő kínálatnak köszönhetően mérséklődnek az árak, valamint a tavalyinál olcsóbb lesz az energia akkor is, amikor a 2024-es termelési ciklusra kell megkötniük a szerződéseket” - tette hozzá.

Pákozd szerint

az ellátási pánik mindenesetre elmúlt, és ugyancsak kedvez a termelőknek, hogy az Ukrajnából olcsón érkező tojás egyelőre nem töri le az árakat.

Az Egyesült Államokban komoly károkat okozott a madárinfluenza, ezért jelentős a nemzetközi kereslet, az ottani piac felszívja az európai többlet-tojáskészleteket.

„A helyzet akkor lesz nehéz, amikor helyreáll a termelés a tengerentúlon, és az uniós előírásoknál kevésbé szigorú ukrajnai termelésből továbbra is korlátozás nélkül jöhet tojás az EU-ba” - mondta az MTTSz alelnöke.

Pákozd Gergely szerint továbbra is belföldön termelt tojást érdemes választani, mert az garantáltan jó minőségű, és biztosítja a termelés fennmaradását, ezzel együtt az ország ellátásbiztonságát is.

A magyar fogyasztás évente körülbelül 2,3 milliárd darab, utoljára a kilencvenes években esett vissza jelentősebb mértékben. Azóta legfeljebb csak a diéta- és fitnesztrendek befolyásolták valamennyire, de nyilvánvaló, hogy a tojás önmagában is teljes értékű, kiváló élelmiszer - mondta a szövetség alelnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET: