News here
hirdetés

HÍREK

Zelenszkij: Ukrajna nem adja fel a déli régióit

„Visszaszerzünk mindent, ami a miénk, a tenger pedig ukrán lesz, és biztonságos” – mondta az ukrán elnök.

Link másolása

hirdetés

Ukrajna nem adja fel a déli országrész orosz megszállás alóli felszabadítására irányuló erőfeszítéseit - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi videóüzenetében, amelyet azután tett közzé, hogy meglátogatta a déli frontvonalon szolgáló ukrán katonákat.

„A déli régiókat nem adjuk oda senkinek, visszaszerzünk mindent, ami a miénk, a tenger pedig ukrán lesz, és biztonságos. Oroszországnak nincs annyi rakétája, amennyivel legyőzheti a mi népünk élni vágyását”

- idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán elnök leszögezte, hogy Kijev álláspontja egyértelmű és változatlan: "amint nemzetközi közvetítéssel szavatolható lesz a biztonság, Ukrajna mindent megtesz az orosz háború miatti élelmezési válság leküzdéséért".

Zelenszkij szombaton tett látogatást a déli fronton; Mikolajivban és Odessza megyében járt.

Kijárási tilalom van Kijevben

Szerhij Bratcsuk, az Odessza megyei kormányzói hivatal szóvivője közben arról adott hírt, hogy az ukrán légvédelem ismét lelőtt két orosz Oniksz típusú rakétát a régió légterében. Szavai szerint a rakétákat az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget partvidékéről lőtték ki.

hirdetés

Az ukrán déli parancsnokság közölte, hogy a déli védelmi vonalakon az ukrán hadsereg négy légitámadást hajtott végre orosz erők és haditechnika, és egy lőszerraktár ellen. A helikopterekkel végrehajtott csapások következtében az orosz erők 28 embert, egy T-62-es harckocsit, egy üzemanyag-szállítót és egy radarállomást vesztettek.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy

Kijevben és környékén reggel robbanások hallatszottak.

Olekszij Kuleba, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő portálon később közölte, hogy a Kijev környéki vishorodi járás fölött az ukrán légvédelem "ellenséges objektumokat" lőtt le. A fővárosban és környékén megszólaltak a légvédelmi szirénák, a riadót azonban félórán belül lefújták, személyi sérülés nem történt és károk sem keletkeztek.

Kuleba egy másik közleményében emlékeztetett arra, hogy Kijev megyében - beleértve a fővárost - jelenleg kijárási tilalom van helyi idő szerint éjjel 11 órától hajnali ötig. Figyelmeztette az embereket, hogy a rendvédelmi szervek szigoran ellenőrizni fogják ennek betartását, razziák lesznek, mivel sokan "elengedték magukat", és figyelmen kívül hagyják a korlátozásokat.

Az ukránok szerint már 33 ezer orosz katona halt meg

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg a Donyec-medencében visszavonulásra kényszerítette az orosz erőket Toskivka településnél, visszaverte az orosz csapatok támadását Zolote térségében, továbbá megállította előrenyomulásukat Vrubivkánál.

A Donyeck megyei stratégiai fontosságú Szlovjanszk irányában az orosz erők több helyen tüzet nyitottak az ukrán katonák állásaira. Luhanszk megyében Liszicsanszkot és több kisebb települést vettek tűz alá az orosz erők Szeverodoneck irányában, a térségben légicsapásokat, rakétatámadásokat is végrehajtottak, továbbá drónokkal felderítéseket végeztek.

Továbbra is heves harcok dúlnak a régió közigazgatási központjaként működő Szeverodoneckben a város fölötti teljes ellenőrzésért.

A kijevi katonai vezetés vasárnapi összesítése szerint eddig megközelítőleg 33 600 orosz katona esett el az ukrajnai harcokban. Az ukrán erők megsemmisítettek 216 orosz repülőgépet, 181 helikoptert, 14 hadihajót, 1468 harckocsit, 3577 páncélozott harcjárművet, 745 tüzérségi és 98 légvédelmi rendszert, valamint 235 rakéta-sorozatvetőt.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Cukorhiány van a boltokban, és sajnos a kilátások sem jók
Évről évre kevesebb cukorrépát termelünk, és a cukorbehozatal is akadozik.

Link másolása

hirdetés

Magyarország nem tud elég cukrot előállítani, az importnak pedig nem kedvez a nemzetközi helyzet – mondta a cukor hazai hiányának okairól az InfoRádiónak a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke, a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnök-helyettese.

Az elégtelen hazai termelésről Dorogi Árpád elmondta, hogy az elmúlt években méltánytalanul alacsony volt a cukor, illetve a cukorrépa ára, ami miatt a termelők évről évre csökkentették a gazdák vetésterületet.

Amíg 2017-ben 15 500 hektáron termesztettek Magyarországon cukorrépát hazai feldolgozásra, addig 2021-ben már csak 10 500 hektáron, idén pedig csupán 8600 hektáron.

Magyarországon évente háromszázezer tonna cukor fogy. Itthon csak nyolcvanezer tonnát tudtak megtermelni, az idén pedig talán csak hatvanezer tonna körül lesz ez a mennyiség. Közölte: ahhoz, hogy legalább az itthoni gyártást el lehessen látni alapanyaggal, legalább 13-14 ezer hektárnyi területen kellene cukorrépát termeszteni. De még ez sem lenne elég a fogyasztás fedezéséhez.

A helyzetet tovább súlyosbította az aszály, ezért az idén nem számíthatunk jó cukorrépatermésre a kisebb termőterületen.

Dorogi szerint ezért kevés lesz az alapanyag, amit a hazai cukorgyártó fel tud dolgozni Kaposváron, még a hazai fogyasztás egynegyedét sem fogjuk tudni előállítani 2022-ben.

Ez viszont azt jelenti, hogy drága lesz a cukor

– tette hozzá.

hirdetés

A hazai termelés viszontagságai mellett a cukorbehozatal is akadozik. Európán kívül is csökkent a kínálat, nagyon megemelkedtek az árak és nőttek a szállítási költségek is. Most még ellátási problémák is keletkeztek, a kereskedelem pedig mindezek miatt nem is tudja pótolni a keletkező hiányt Európában, ami ellátási problémákat okozhat – fogalmazott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Fejenként 7500 forintot kap vissza 180 ezer előfizető a Yettelnél
2016 és 2017 között 0 forintosként vagy kedvezményesként hirdették egyes készülékeiket, miközben az ár egy részét beépítették az előfizetői díjba.

Link másolása

hirdetés

A Yettel több mint 1,3 milliárd forintos jóvátételi csomagot vállalt, amely közel 180 ezer fogyasztót kompenzál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának keretében - közölte a hivatal szerdán.

A közlemény szerint a versenyhatóság 2019 végén szabott ki jelentős bírságot az akkor még Telenor Magyarország Zrt. nevet viselő távközlési szolgáltatóra, amiért

2016 és 2017 között 0 forintosként vagy kedvezményesként hirdette egyes készülékeit, miközben azok árának egy részét beépítette az előfizetői díjba.

A cég bírósághoz fordult a döntéssel szemben, amely helyben hagyta a GVH által megállapított jogsértés tényét, azonban a bírság összegének indokolására kötelezte a versenyhatóságot.

Az új eljárásban a Yettel új indítvánnyal élt, amelyben a fogyasztók jóvátételét vállalta a jogerősen is megállapított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.

A cég a vállalásai alapján 7500 forintos kompenzációt (számlajóváírást vagy feltöltőkártya-keretet) fizet minden jelenlegi ügyfelének (közel 180 ezer fogyasztónak), aki az érintett időszakban, a Telenor Blue kampányok alatt, vagyis 2016. október 6. és 2017. október 22. között készülékkel egybekötött hűségidős előfizetői szerződést kötött.

Az érintett ügyfeleket a Yettel előzetesen emailben vagy sms-ben fogja értesíteni. A kompenzáció garantált értéke 1,31 milliárd forint - vagyis, ha a fogyasztók részére juttatott összeg összértéke bármely okból nem éri ezt el, a vállalkozásnak versenyfelügyeleti bírságként kell befizetnie a fennmaradó összeget.

hirdetés

A versenyhatóság - a kompenzációs csomagra tekintettel - az újraszámolás során 125 millió forintra mérsékelte az eredetileg 1,8 milliárdos összegű bírságot, egyúttal előírva a vállalások teljesítését, valamint azok könyvvizsgálóval történő auditáltatását. A GVH döntése a fogyasztóknál jelentkező közvetlen előnyök mellett tekintettel volt arra is, hogy a cég lemondott a további jogorvoslati lehetőségéről. A jóvátételi kötelezettségek teljesítését a versenyhivatal a végrehajtásukra előírt határidő leteltét követően ellenőrzi majd - áll a közleményben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Újraindulhat az orosz olajszállítás Magyarországra: a Mol fizetett az ukránoknak
A társaság átvállalta a díjkötelezettséget az oroszok helyett, így pár napon belül megoldódhat a probléma.

Link másolása

hirdetés

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

"A díjkötelezettség átvállalásával a Mol gyors megoldást nyújtott a problémára: az ukránok ígérete szerint néhány napon belül újraindulhat a kőolajszállítás, amely pár napja a banki oldalon felmerülő technikai akadályok miatt állt le"

- olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint a gyors intézkedést az ellátási helyzet tette indokolttá: a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül érkezik a kőolaj Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba is, és bár a Molnak Magyarországon több hétre elegendő saját tartaléka van, regionális nagyvállalatként a környező országok ellátásbiztonságáért is felelősséget vállal.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Új vírus terjed Kínában: az állatokról átugró Langya már 35 embert megfertőzött
Valószínűleg a cickányokról terjedhetett át az emberekre. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az emberek is képesek egymást megfertőzni az új vírussal.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2022. augusztus 10.


Link másolása

hirdetés

Újabb vírus terjedhetett át állatokról az emberekre Kínában, írja a The Guardian.

A Langya henipavírust (LayV) már 35 embernél mutatták ki. A fertőzötteknél a betegség szinte kivétel nélkül lázat okoz, ezen felül jelentkezett még levertség, köhögés, étvágytalanság és izomfájdalom is.

Az új vírust először 2018 végén mutatták ki az ország két észak-keleti tartományában, de csak a múlt héten azonosították a tudósok. A LayV természetes hordozói a cickányok lehetnek: a vizsgált példányok több mint negyedében mutatták ki a kórokozó jelenlétét. A cickányokon kívül a házi kecskék 2, míg a kutyák 5 százalékánál észlelték a vírust.

Az még nem derült ki, hogy a Langya képes-e emberről emberre is terjedni.

A 35 ismert fertőzött többsége mezőgazdaságban dolgozott, néhányan pedig gyárakban. Közülük kilencnél vizsgálták a 15 legközelebbi kapcsolatot, de egyik esetben sem találtak bizonyítékot a vírus átadására. Ettől függetlenül a tudósok megjegyzik, hogy

a minta túl kicsi, ezért nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az emberek között nem tud terjedni a LayV.

Az új vírust a zoonózisos, vagy állatról emberre átugró RNS-vírusok közé sorolták. A henipavírusok közé tartozik a Hendra- és Nipah-vírust is, melyeket az Egyesült Államok agrárminisztériuma és egészségügyi minisztériuma (USDA és HHS) egyaránt C-kategóriába sorolt. Ez azt jelenti, hogy a kórokozók alkalmasak bioterrorizmusra illetve terjedésük folyamatban van.

Az újonnan felfedezett LayV a tudósok szerint legközelebbi rokonságban a Dél-Kínában felfedezett Mojiang-vírussal áll. A MojV 2012-ben került a figyelem középpontjába, amikor három kínai bányásznak súlyos, halállal végződő tüdőgyulladása lett munka közben. A kutatók fél évvel később azonosították a barlangban élő patkányokban a vírust, amit megtalálási helye után neveztek el.

hirdetés

Az újonnan felfedezett LayV esetében a tudósok hangsúlyozzák, hogy nincs ok pánikra. Az eddig ismert eseteknél ugyanis nem fordult elő halál és még igazán súlyos lefolyása sem volt a betegségnek. Ettől függetlenül az egészségügyi hatóságok figyelemmel kísérik a Layv terjedését.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: