Volodimir Klicsko: Magyarország mindig a rossz oldalt választja a történelem során

Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még  és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,

A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.

A tájékoztatón Kocsis beszélt arról is, hogy Ceber Roland milyen körülmények között találkozott Magyar Leventével. Magyar Levente korábban azt nyilatkozta, hogy egy meg nem nevezett ellenzéki képviselő hozta össze a találkozót. Azt mondta, csak utólag szóltak neki a nemzetbiztonsági szolgálatok, hogy Ceber ukrán hírszerző.

Kocsis Máté viszont másként mesélte el az eseményeket. A frakcióvezető szerint Ceber kezdeményezte a találkozót Szijjártó Péterrel, aki végül Magyar Leventét küldte maga helyett. Kocsis úgy fogalmazott: ha Magyar Levente verzióját fogadjuk el, akkor a titokzatos ellenzéki képviselő nem más, mint Szijjártó Péter.

A Ceber Rolandról és Magyar Leventéről készült közös fotót korábban Magyar Péter hozta nyilvánosságra. Ezt azután tette, hogy a Magyar Nemzet egy másik, Ceberrel készült képpel próbálta azt bizonyítani, hogy Magyar Péter kapcsolatban áll az ukrán hírszerzéssel.

Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.

Kedden azonban a Fidesz és a KDNP 107 képviselője csatlakozott a javaslathoz előterjesztőként.

– írja a Telex.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy nincs az aláírók között többek között Lázár János, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Navracsics Tibor és Nagy István sem.

A portál megjegyzi, hogy ebben a parlamenti ciklusban (azaz közel három év alatt) csak négyszer fordult elő, hogy a miniszterelnök benyújtóként szerepelt egy törvényjavaslat esetében.

Az előzetes napirendi tervezet szerint a június 10-i héten szavazhat a javaslatról, és az új jogszabály a kihirdetést követő harmadik napon lép életbe.

Kedd délután öt órára szervezett tüntetést Hadházy Ákos a Fővám térre, ahol a Telex helyszíni beszámolója szerint pár száz ember gyűlt össze.

A tüntetést eredetileg a Ferenciek terére tervezték, de a rendőrség nem engedélyezte azt, a könyvhét standjaira és a Türk Tanács budapesti ülésére hivatkoztak. Ezért választották a Fővám teret. Hadházy békés, de határozott demonstrációt ígért.

A tüntetésen felszólalt többek között Para-Kovács Imre író-publicista és Szalay Kriszta színész is. A felszólalók arról beszéltek, hogy Orbán Viktor „elárulta a kárpátaljai diaszpórát, az erdélyi magyarokat”, valamint a tüntetők kitartásának fontosságát hangsúlyozták.

Hadházy azt mondta, hatalmas eredménynek tartja, hogy olyan ismert emberek és celebek is „felébredtek”, akik eddig távol tartották magukat a politikától, de neveket nem említett. Kijelentette azt is: „Be akarjuk mutatni, hogy bár nem vagyunk itt több millióan, több millió ember nevében vagyunk itt.”

Ezután Hadházy a Szuverenitásvédelmi Hivatal Sánc utcai épületéhez akarta vezetni a tömeget, ahol egy flashmob alakult ki.

Hadházy erre azt mondta: „az elégedetlen rendőrök tiltakoznak a körülmények miatt, és lezárták a hidat, békésen megvárjuk, mit döntenek.”

A tüntetők a hídon kántálták, hogy „nem hagyjuk abba”, miközben zúgott a „mocskos Fidesz”. Hadházy végül úgy döntött, hogy megfordítja a füstgyertyázó tömeget, és kerülőúton indulnak el a Sánc utcába. Ekkor a tömeg azt skandálta: „Orbán Viktor, a kurva anyád.”

Hadházy a lezárással kapcsolatban azt mondta: „Ha elegen vagyunk, a rendőrségnek le kell zárnia a híd felé vezető utat.” Szerinte „szükség van bizonyos határok átlépésére”, és ezért kell lezárni a hidakat, nem azért, hogy az autósokkal kiszúrjanak.

Vitézy Dávid is csatlakozott azok sorához, akik – a maguk eszközeivel – tiltakoznak az „átláthatósági” törvény ellen, ami ellehetetlenítheti a külföldi pénzzel is gazdálkodó civil szervezetek és sajtó-médiatermékek működését.

A Podmaniczky Mozgalom képviselője határozati javaslatot nyújt be a jövő heti Fővárosi Közgyűlésre. Azt szeretné, hogy a testület álljon ki a sajtó- és véleményszabadság mellett. A közösségi oldalán azt írta:

A határozati javaslatban szerepel, hogy minél sokszínűbb a nyilvánosság, annál jobban tud az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A javaslat szerint csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek egységesen vonatkoznak minden közpénzből gazdálkodó szereplőre, és nem alkalmasak arra, hogy korlátozzák a sajtó-, szólás- vagy véleményszabadságot hatalmi vagy pártpolitikai alapon.

Vitézy szerint a szabad sajtó képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, és meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben. Úgy véli, hogy a testület egyhangú támogatására számíthat.

A javaslat hátterében az a törvénytervezet áll, amelyet Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május 14-én nyújtott be a parlamentnek, és aminek beterjesztéséhez azóta több mint száz kormánypárti képviselő csatlakozott. A tervezet címe „A közélet átláthatóságáról”, és beleillik Orbán Viktor korábbi tervébe, amit a miniszterelnök „húsvéti nagytakarításként” mutatott be.

Vitézy javaslata így hangzik:

„A Fővárosi Közgyűlés kiáll, amellett, hogy:

Magyarország szuverenitása olyan érték, amelyet a mindenkori Kormánynak kötelessége megvédeni, különösen az egyre inkább kaotikussá váló világrendben, amikor a befolyásszerzési kísérletek minden irányból intenzívebbé váltak.

A szuverenitás védelmének egyik legfontosabb eszköze a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor, hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is, amely képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, illetve meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben.

Minél inkább sokszínű a nyilvánosság, minél nagyobb esélye van a különböző véleményeknek hasonló súllyal megjelenni a közbeszédben, annál inkább képes az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A Fővárosi Közgyűlés ezért a leghatározottabban kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett, és ellenzi annak korlátozását.

A Fővárosi Közgyűlés elismeri, hogy minden közpénzből gazdálkodó szereplő – legyen az állami, önkormányzati, gazdasági vagy civil – köteles átláthatóan és elszámoltathatóan működni, ugyanakkor kinyilvánítja azt is, hogy csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására.

A Fővárosi Közgyűlés meggyőződése, hogy mind Magyarország, mind Budapest biztonsága és fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, a tagságunk ne kérdőjeleződjön meg. Budapest csak az Európai Unió tagjaként képes felvenni a versenyt a régiós nagyvárosokkal, és csak az európai uniós források segítségével képes a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen beruházások végrehajtására, igy a közösségi közlekedés fejlesztésre, a lakhatási válság megoldására, a közszolgáltatások minőségének javítására és a kulturális sokszínűség fenntartására. Ezért a Fővárosi Közgyűlés megerősíti kiállását Magyarország európai uniós tagsága mellett.

A Fővárosi Önkormányzat saját működését a nyitottság, az átláthatóság és a partnerség elvei mentén szervezi, és erőforrásaihoz mérten minden lehetséges eszközzel elősegíti a civil társadalom és a sajtó konstruktív jelenlétét a budapesti közéletben.”