Lettország visszaállítja a kötelező katonai szolgálatot a fiatal férfiak számára válaszul az orosz agresszióra - jelentette be kedden Artis Pabriks védelmi miniszter.

Mehetnek például a fegyveres erőkhöz vagy más szolgálatoknál vagy kormányzati minisztériumoknál teljesíthetik a katonai szolgálatot. A nők önkéntesként jelentkezhetnek - írja a Politico.

Pabriks azt mondta, arra számít, hogy az új intézkedést ősszel megszavazza a parlament, és jövő év januártól vagy februártól életbe is léphet a rendelkezés.

Lettország 2007-ben megszüntette a kötelező katonai szolgálatot. De válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborújára, Riga növelte védelmi képességeit. A 2 millió lakosú országnak becslések szerint 7000 aktív katonája van. Pabriks elmondta, hogy a terv szerint 30-40 ezer embert szeretnének katonai kiképzésben részesíteni.

Márciusban a kormány bejelentette, hogy a GDP 2,5 százalékára emeli katonai kiadásait, ami meghaladja a NATO 2 százalékos célját. Múlt héten Kanada és Lettország megállapodást írt alá a NATO-katonák számának növeléséről a balti országban, bár a létszámot nem határozták meg.

The Defense Minister of Latvia @Pabriks has stated that his ministry will propose for universal military service to be reinstated next year.

The plan is to double seize of the army and it is deemed that professional soldiers and volunteers won’t be enough.

?? pic.twitter.com/Ej19PJGyPb— Visegrád 24 (@visegrad24) July 6, 2022

Érd-elágazásban délnyugat helyett dél felé kanyarodott a Miskolcról Fonyódra tartó 15607-es Ezüstpart expressz, kerülővel folytatta az útját – írta az Iho.hu szakportál.

Az eset kedd délelőtt történt. A lap szerint Érd után Tárnok felé kellett volna a vonatnak továbbhaladnia, de a 40a számú vonalon ment tovább egész Százhalombattáig. A MÁV-nál az a döntés született, hogy a Fonyódi vonat kerülővel megy tovább: Pusztaszabolcson és Börgöndön át jut el Székesfehérvárra, ahonnan már újra a 30-as vonalon folytathatja útját célállomása felé.

A helyzetet bonyolította, hogy a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár vonalszakasz nem villamosított, így a Mol Dunai Finomítójától kölcsönzött dízelmozdony, egy 316-os Szergej húzta el a szerelvényt a megyeszlkhelyig.

A portál információi szerint az okozhatta a gondot, hogy a késett fürdővonat az elsődleges tervekkel ellentétben mégis a Százhalombatta felé közlekedő személyvonat előtt közlekedett, az irányítás azonban nem változtatott a vágányutakon.

[sz]Fotó:

A Független Benzinkutak Szövetségének rendkívüli közgyűlése többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy a szövetséget alkotó tagvállalatok, vállalkozások

– közölte az FBSZ kedden az MTI-vel.

A szövetség múlt pénteken jelezte, hogy a 48 órás leállási lehetőséggel élve 500-600 benzinkút zárva marad. Az üzemszünetet tiltakozásként hirdették meg, amiért a Mol 50 százalékra csökkentette az FBSZ-hez tartozó vállalkozások benzinkútjainak kiszolgálási volumenét, és nem kapták meg a nekik járó állami támogatást sem.

Kedden az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy a kormány 18,5 milliárd forintot különített el a kis benzinkutak támogatására. Nobilis Márton hozzátette, hogy a támogatási programjuk már a héten fogadja az igényléseket, az újabb támogatásokhoz a pályázók augusztusban hozzá is juthatnak. A kis benzinkutak literenként 20 forint vissza nem térítendő állami támogatásra jogosultak.

Keddi közleményében az FBSZ jelezte azt is, hogy a vidéki üzemanyag-ellátás javítása érdekében kezdeményezik a kapcsolatfelvételt a Mol vezetésével.

A ferencvárosi önkormányzat számára továbbra is fontos ügy a Fudan Egyetem, de a Demokratikus Koalíció nélkül nem menne át a képviselőtestületen a népszavazási kezdeményezés – írta a Népszava.

Korábban az Alkotmánybíróság elkaszálta az országos referendum ügyét, de májusban még Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, a IX. kerület vezetője is teljes mellszélességgel kiállt a helyi (azaz fővárosi és kerületi) szavazás mellett.

Júniusban az Alkotmánybíróság döntése után még Baranyi úgy gondolta, hogy egy napra lehetne kiírni a népszavazást a fővárosban és Ferencvárosban.

Baranyi Krisztina úgy fogalmazott: akik korábban politikai kampánytémaként használták a Fudan-ügyét, a választások után is bele kellene, hogy álljanak. Ráadásul nem az egész országban, csupán Budapesten kellene mozgósítani a választókat egy jól körülhatárolt, korábban erős ellenszenvet kiváltó ügyben.

A főváros kissé ködösen csak annyit írt a Népszavának, hogy továbbra sem szeretnék a Fudan Egyetemet, a népszavazást is a főpolgármester kezdeményezte, de hiába gyűltek össze az aláírások, „a kormányzat nem akarja, hogy ebben a kérdésben az emberek döntsenek”. Később az ATV Híradója megkereste az üggyel kapcsolatban a fővárost, ahonnan azt a választ kapták, ahol megismételték ezt az állítást, és hozzátették:

Az egyes médiumokban kedden megjelent állításokkal szemben semmiféle döntés, "parancs", "utasítás" vagy új jogszabály nem született az iskolák fűtésével kapcsolatban – közölte a Belügyminisztérium.

Miként arról a sajtóban nyilvánosságot kapó közadatkérőt is tájékoztatták, évtizedes, tehát nem új szabályozás, hogy

– írták a közleményben.

Hangsúlyozták, hogy az oktatási intézmények fűtése mindenhol megoldott. A kormány a háború és a brüsszeli szankciók okozta európai energiaválság ellenére is normális tanévre készül, az iskolákat az eddig megszokottaknak megfelelően tervezik fűteni, ha azt az európai energiahelyzet azt megengedi.

- tették hozzá.

A gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot – így az iskolákat is – elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást, a gázkitermelés fokozását és az iskolák egyéb lehetséges fűtési módjának felmérését. A Belügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi és a hazai energiahelyzetet.