HÍREK
A Rovatból

Videón, ahogy a csernobili atomerőmű védőburkolatába csapódik és felrobban egy orosz drón

A leolvadt blokkot védő betonszarkofágba csapódott a drón, jelentős károkat okozva. A sugárzási szint nem emelkedett.


Csütörtök este „egy orosz támadó drón nagy erővel a csernobili atomerőmű megsemmisült 4. egységébe csapódott” – írta péntek reggel az X közösségi oldalon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A helyszínen tűz keletkezett, amit azóta eloltottak. Eddig a sugárzási szint nem emelkedett, de jelentős károk keletkeztek a létesítményben.

Zelenszkij emlékeztetett, hogy az 1986-os balesetben leolvadt blokk köré vont betonszarkofágot Ukrajna építette Európa és a világ más országaival, Amerikával együtt.

„Mindazokkal együtt, akik elkötelezettek az emberiség valódi biztonsága mellett.

Az egyetlen ország a világon, amely ilyen helyszíneket támad, atomerőműveket foglal el, és a következményekre való tekintet nélkül háborút folytat, az a mai Oroszország. Ez az egész világra nézve terrorfenyegetést jelent”

– írta az ukrán elnök.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt közölte, hogy a sugárzási szintek belül és kívül továbbra is normálisak és stabilak, illetve hogy továbbra is figyelemmel kísérik a helyzetet.

Zelenszkij egy videót is megosztott a közösségi oldalán a becsapódásról:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt az orosz béketerv: gyengítenék az USA tárgyalási pozícióit, területeket csípnének le Ukrajnából és politikai befolyást is szereznének
Egy titkos dokumentum szerint Oroszország új választásokat akar Ukrajnában, az USA-t pedig megosztaná szövetségeseivel. A NATO-tagságot kizárják, és az elfoglalt területeket sajátjuknak tekintik.


Egy kiszivárgott dokumentum részletezi Oroszország elképzeléseit az ukrajnai háború lezárásáról. A The Washington Post által megszerzett iratok szerint Moszkva olyan feltételeket támasztana, amelyek jelentősen eltérnek a nyugati országok javaslataitól – közli a Portfolio.hu.

A dokumentumban az áll, hogy „a jelenlegi kijevi rendszert nem lehet az országon belülről megváltoztatni”, ezért teljes átalakításra lenne szükség. Az orosz fél új választásokat szorgalmaz, amelyeken oroszbarát pártok is indulhatnának. Emellett követelik, hogy a megszállt területek feletti orosz szuverenitást hivatalosan ismerjék el.

A tervezet szerint Moszkva jelentős változásokat tart szükségesnek Ukrajna térképén.

Az ország északkeleti részén, Brjanszk és Belgorod térségében pufferzónákat hoznának létre, míg a Krím körüli régióban demilitarizált övezetet alakítanának ki.

Az orosz álláspont szerint a békefenntartók küldése nem lenne szükséges, és az ukrán hadsereg létszámát is csökkentenék.

A dokumentum kitér arra is, hogy Oroszország az ukrán NATO-csatlakozást továbbra is elutasítja. Emellett Moszkva úgy véli, hogy az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját gyengíteni kell.

Ennek egyik eszköze az lehetne, hogy feszültséget keltenek Washington és szövetségesei között.

A tervezet szerint Oroszország nyersanyagkitermelési lehetőségeket is felajánlhatna az amerikai félnek, többek között a megszállt területeken.

A kiszivárgott stratégia szerint Moszkva és Washington kapcsolatának normalizálása is cél lenne. Az elképzelések között szerepel a nagyköveti szintű együttműködés helyreállítása és a rakétatelepítések szabályozása. Oroszország cserébe vállalná, hogy nem telepít közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat Fehéroroszországba, ha az Egyesült Államok is lemondana új rakétarendszerek európai telepítéséről.

A tervezet szerint az orosz fél elvárná azt is, hogy az Egyesült Államok leállítsa az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat.

Oroszország ennek fejében csökkentené a barátságtalan országok támogatását, bár a dokumentum szerint néhány szövetséges esetében ez nehezen lenne kivitelezhető.

A kiszivárgott dokumentum állítólag még február elején készült, tehát azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország Szaúd-Arábiában tárgyalásokat folytatott volna. A tervezet alapján továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között az ukrajnai béke megvalósítását illetően.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pankotai Lili másodfokon pert nyert a volt gimnáziuma ellen
A bíróság kimondta: a gimnázium jogsértést követett el, amikor nyomást gyakorolt Pankotai Lilire politikai véleménye miatt. Az iskola nemcsak fizet, hanem nyilvánosan is be kell ismernie a hibát.


Pankotai Lili másodfokon is pert nyert volt gimnáziuma ellen – számolt be róla a Szabad Pécs. A Pécsi Ítélőtábla döntése szerint a Nagy Lajos Gimnáziumnak egymillió forint sérelemdíjat kell kifizetnie, valamint állnia kell az első- és másodfokú bírósági eljárás költségeit is. Az intézménynek emellett legalább 30 napig egy, a jogsértést elismerő közleményt kell megjelentetnie a honlapján.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében azt írta, hogy az iskola megsértette Pankotai Lili személyiségi jogait azzal, hogy „zaklató, ellenséges környezetet teremtett” számára politikai véleménye miatt. A diákra olyan mértékű nyomás nehezedett, hogy érettségi éve alatt iskolát kellett váltania.

Pankotai 2022. október 23-án egy budapesti tanártüntetésen mondott beszédet, amely után a Nagy Lajos Gimnázium nyilvánosan elhatárolódott tőle.

A TASZ szerint ezt követően folyamatos érzelmi nyomás érte az iskolában. Osztályfőnöke többször kiküldte az óráról, a beszéd miatt az osztálykirándulást is lemondták. A legsúlyosabb eset az volt, amikor az igazgató felmérte a tanárok véleményét arról, hogy továbbra is tanítanák-e a diákot. Ezután közölte vele, hogy egy kivételével egyik tanára sem szeretne vele együtt dolgozni.

Pankotai ezután a TASZ segítségével pert indított az iskola ellen. Keresetét azonban első fokon elutasította a Pécsi Törvényszék, amely nem találta megalapozottnak, hogy az iskola megsértette volna a személyiségi jogait.

Csütörtöki határozatában azonban a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a felperesnek, vagyis Pankotainak kedvezően döntött, megváltoztatva a Pécsi Törvényszék korábbi, elsőfokú döntését.

A másodfokú bíróság most kimondta, hogy az iskola megsértette Pankotai személyiségi jogait.

Az intézménynek ezért nemcsak sérelemdíjat kell fizetnie, hanem nyilvánosan is el kell ismernie a jogsértést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Putyin nem fogadja el a 30 napos tűzszünetről szóló javaslatot – tovább folytatódik az orosz-ukrán háború
Az oroszok szerint a tűzszünet feltételei túlságosan is Ukrajnának kedveznének, Oroszországot pedig csak nehezebb helyzetbe hoznák.


Nem fogadja el a 30 napos tűzszüneti javaslatot Oroszország – közölte Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója.

Usakov értelmezése szerint az Egyesült Államok által is javasolt tűzszünet „nem jelentene mást, mint egy átmeneti haladékot az ukrán hadsereg számára, és egy esélyt az újracsoportosításra”.

Hozzátette, Oroszország „a béke hosszú távú rendezésére törekszik Ukrajnában, amely figyelembe veszi Moszkva érdekeit és aggodalmait”, és arról is beszélt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közötti amerikai részéről Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott „normális véleménycserék” nyugodt légkörben továbbra is zajlanak.

(BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megtiltanák, hogy a nem ott élők ingatlanokat vegyenek bizonyos településeken
A javaslatok között van a lakcímbejelentés feltételhez kötése is. Kivételek azért lesznek.


Az ingatlan adásvételét is megtilthatják a nem ott élők számára – erről beszélt Navracsics Tibor az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége, és ezerre tehető azok száma, ahol ez a mutató emelkedik.

„Van pár száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelent”

– tette hozzá, példaként említve a budapesti agglomerációt, a Balaton vagy a Velencei-tó környékét.

Navracsics azt is elmondta, hogy a közösségi értékvédelmi konzultáció során öt olyan lehetőség körvonalazódik, amely megoldást jelenthet a települések védelme érdekében. Szerinte ezek a települések szeretnének nagyobb védelmet kapni, ehhez kapcsolódóan sarkalatos törvényben gondolkodnak.

Ezek a következők:

  • az ingatlan adásvételének tiltása a nem ott élők számára,
  • az elővásárlási jog kiterjesztése,
  • az ingatlanvásárlás, valamint a lakcímbejelentés feltételhez kötése,
  • illetve a helyi adózási kötelezettségek megállapítása is.
  • Navracsics azonban azt is hozzátette, hogy mindegyikhez tartozik mentességi jog. Ilyen az, hogy népcsoporttal, vallási felekezettel vagy bármilyen elkülöníthető, védelemre szoruló csoporttal szemben nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni.

    „Ezen túl pedig léteznek olyan speciális mentességi jogok, mint az adott településen születettek visszaköltözése, vagy éppen az állami közszolgáltatás céljából oda költözőké.”

    – mondta.

    A miniszter rámutatott, ezekkel az eszközökkel meg lehet akadályozni a kifejezetten befektetési célú felvásárlásokat.

    Kiemelte, hogy a törvényjavaslattal azokat a helyi közösségeket is meg tudják védeni, amelyek évszázadokon keresztül őrizték a helyi hagyományokat. Példaként említette a sváb és szerb falvakat, amelyek közül sok, főként a főváros környékiek, mára elveszítették eredeti identitásukat.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk