HÍREK
A Rovatból

Videó: megkezdték a Lajta szükségtározójából a víz visszavezetését a főmederbe

Az agrárminiszter másfél perces videóban magyarázta el, mi történik most a Lajtával, Mosonmagyaróvár környékén.


Megkezdődött a Lajta szükségtározójából a víz visszavezetése a főmederbe, jelentette be a Facebookon Nagy István. Az agrárminiszter videójában elmondta, hogy két nappal ezelőtt az árvíz tetőzésekor nyitották meg a szükségtározót, pontosan azért, hogy mintegy 20 centiméterrel mérsékeljék majd a tetőzés mértékét.

„Ez Mosonmagyaróvár számára egy nagyon nagyfokú biztonságot jelentett, hiszen stabilizálta azt a vízszintet, amelyre a védműveink garanciát jelentettek bent a városban. Most, amikor a szükségtározó megtelt, a tetőzés elmúlt, hiszen ma már stabilizálódott a vízszint, megkezdődik a visszavezetése a folyómederben a víznek, azért, hogy a szántóföldeket, illetve a szükségtározót ki lehessen üríteni, a szántóföldeket pedig mentesíteni” – mondta a miniszter.

Hozzátette: a városon belül nem növekszik a víz szintje, de elhúzódó lesz az a vízszint, amit most látnak lakosok. A szükségtározóból visszaáramló víz mennyisége elnyújtottan, de meg fog jelenni a városban.

„Ezért hosszabb lesz a levonulása ennek az árnak, mint amit gondoltunk korábban. Mindenkit megnyugtatok, Mosonmagyaróvár teljes biztonságban van,

és gyakorlatilag ez a vízszint stabilizálódik, és néhány napon belül fokozatosan apadni fog, és aztán eljutunk arra a nyugvó szintre, amikor mindenki már teljes nyugalomban élheti az életét” – mondta a tájékoztató videó végén Nagy István.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
November 1-től csak így tudsz belépni autóval Ausztriába, a szabályszegők komoly büntetést kapnak
A rendőrök kisebb vétségért 50 eurót is kiszabhatnak, de baleset esetén akár 5000 euró büntetés is vár a vezetőre.


Az autósoknak Ausztriában komoly következményekkel kell szembenézniük, ha nem tartják be a téli gumiabroncsokra vonatkozó előírásokat - figyelmeztet a hitelforum.hu. A november 1-én hatályba lépő un. helyzettől függő gumiabroncs-kötelezettség megsértése esetén bírságra lehet számítani, baleset okozása esetén pedig a büntetés akár kétmillió forintot is meghaladhat.

Ausztriában 2008 óta minden év november 1. és április 15. között kötelező téli gumikat használni a személyautók és a 3,5 tonnánál kisebb járművek esetében, ha az útviszonyok ezt megkívánják. A törvény előírja, hogy havas, jeges, vagy havas esős útviszonyok között a járművek mind a négy kerekén téli gumiknak kell lenniük, amelyek M+S (Mud and Snow – sár és hó) jelzéssel rendelkeznek.

Az ellenőrzések során a hatóságok a gumik mintázatának mélységét is figyelik, amely személyautóknál legalább 4 milliméter, teherautóknál pedig minimum 5 milliméter kell legyen.

Az M+S jelzésű négyévszakos gumiabroncsokat a hatóságok elfogadják, amennyiben azok megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. Ezen felül a téli gumikat bizonyos helyzetekben hóláncokkal is ki lehet váltani, ha ezeket az egyik tengelyre felszerelik. Ugyanakkor a hóláncokat csak teljesen hóval borított úton szabad használni, így nem nyújtanak általános alternatívát.

A szabályok betartására érdemes odafigyelni, hiszen

a rendőrök már kisebb vétség esetén is 50 eurós, azaz körülbelül 20 ezer forintos bírságot szabhatnak ki. Baleset esetén azonban a büntetés mértéke drasztikusan emelkedik, és akár az 5000 eurót is elérheti – ez több mint 2 millió forintnak felel meg.

Ezen túlmenően a biztosítók sem vállalják a felelősséget olyan balesetek esetében, ahol a jármű nem rendelkezett megfelelő gumiabroncsokkal -írja a 24.hu.

A közelgő téli időszakra készülve az autósoknak érdemes előre gondolkodni, és időben felkészíteni járművüket a hideg időjárási viszonyokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kivágták Orbán Viktor bakiját, és utólag átírták a beszéd szövegét a miniszterelnök hivatalos oldalán – ám így is maradt benne hiba
Összekeverte az idővonalakat a miniszterelnök, nem is egyszer. Ráadásul a javítás sem sikerült tökéletesre.


Csütörtökön átadták az új Néprajzi Múzeum állandó kiállítását, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott.

A beszéd már az elején meglepetést okozott, ugyanis Orbán így kezdte:

„Két és fél éve, 2022 májusában jártunk itt utoljára, akkor nyitottuk meg az új Néprajzi Múzeumot. Vagyis ezt az épületet. Ha visszaemlékeznek, akkor az még a nagy menetelés időszaka volt.

Akkor még a covid előtt voltunk, a járványok előtt, a háború előtt, a szankciók előtt és az infláció előtt.”

A pontatlan mondat mindenkit meglepett a teremben, hiszen a járvány 2020-2021-ben történt, a háború 2022 februárjában tört ki, és az első szankciós csomag is februári. Orbán is egy pillanatra zavartnak tűnt, a szokásosnál lassabban beszélt, de végül átlendült a dolgon és képes volt folytatni, írja a 444.

Ezen kívül másik dátummal is meggyűlt a baja: a Liget Projekt kezdetét 2002-re tette, holott a valóságban bő tíz évvel később kezdték meg a tervezést. Ráadásul úgy is beszélt erről az időszakról, mint amikor kormánya kénytelen volt beavatkozni, hogy a Városligetben elkezdjenek a fejlesztések, miközben az adott időpontban az első Orbán-kormány éppen veszített a választásokon.

A miniszterelnök beszédeit rendszerint közzéteszik a miniszterelnok.hu oldalon egy-két napon belül, és ezúttal is így történt.

Az október 10-i beszéd azonban nem teljesen úgy került fel az oldalra, ahogy eredetileg elhangzott, és a videót is úgy vágták, hogy annak legelejét lecsípték.

A rész, amelyben Orbán említi, hogy 2022 májusára gondolt, kimaradt, így a nézők számára úgy tűnhet, mintha a beszéd eleje zavartalan lett volna – igaz kissé furcsán, felvezetés nélkül, mondat közben kezdődik a videó.

A szöveges átiratban is történt egy kis módosítás: a publikált verzióban már így olvasható:

„Nagyjából két és fél éve, 2022 májusában jártunk itt utoljára. Akkor nyitottuk meg az új Néprajzi Múzeumot, vagyis ezt az épületet. Ha visszaemlékeznek, akkor az még a nagy menetelés időszaka volt, akkor még a COVID után voltunk, a járványok után, a háború előtt, a szankciók előtt és az infláció előtt.”

Ez a javított szöveg már helyesen jelzi, hogy 2022 májusában a COVID után voltunk, de

továbbra is hibásan állítja, hogy a háború előtt, mert az orosz-ukrán háború már több mint két hónapja zajlott, és az első szankciók is életbe léptek.

Frissítés: vasárnap délelőtt, valamikor fél 11 előtt furcsa dolog történt a miniszterelnök.hu-n. Az oldalon javították a kormányfő beszédének összefoglalóját, amibe így viszont bekerült a hibás kronológia. Így most a következő mondat olvasható:

Az eset kezd emlékeztetni a csütörtök-pénteki TV2-s menetelésre, amikor a Tények honlapján a Magyar Péter férfiasságáról szóló, sokakban meghökkentést keltő riportot folyamatosan hol publikálták, hol megvágták, hol teljesen eltüntették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megszűnhet az Ügyfélkapu? Egy minisztériumi intézkedés erre enged következtetni
Elképzelhető, hogy a kormány a Rogán Antlahoz köthető Digitális Állampolgárság alkalmazást fogja preferálni az eddig bevált módszer helyett.


A Szabad Európa pénteki cikkében egy megszerzett belső utasításra hivatkozva arról számolt be, hogy egy meg nem nevezett kormányzati szerv arra utasította dolgozóit, hogy október 15-ig töltsék le a Digitális Állampolgárság (DÁP) nevű mobilalkalmazást a telefonjaikra. A lap szerint nem csak itt, hanem több minisztériumban is hasonló utasításokat adtak ki. Egy másik dokumentum alapján pedig úgy vélik, hogy hamarosan már csak ezen keresztül lehet majd intézni az elektronikus ügyeket. Ezekből a forrásokból arra következtettek, hogy

a kormány az Ügyfélkapu teljes megszüntetésére készülhet.

Jelenleg az elektronikus ügyintézésre az Ügyfélkapu és annak biztonságosabb, továbbfejlesztett változata, az Ügyfélkapu+ szolgál. Azonban a sima Ügyfélkapu január 16-ától megszűnik, mert nem felel meg a modern adatvédelmi követelményeknek. Az Ügyfélkapu+ viszont rendelkezik kétfaktoros azonosítással, így elvben nyugodtan tovább működhetne. A lap szerint érthetetlen, hogy a kormány miért erőlteti a DÁP használatát, ha az Ügyfélkapu+ is biztosítja a szükséges funkciókat.

A cikk megjelenését követően a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelyet Rogán Antal vezet, reagált a lap értesüléseire.

A kabinetiroda azt közölte, hogy „nincs központi utasítás” a DÁP kötelező használatáról a kormánytisztviselők számára.

A Szabad Európa azonban soha nem állította, hogy központi utasítás lenne, csupán arról számolt be, hogy egyes szervezeti egységek, például minisztériumok saját hatáskörben adtak ilyen utasításokat. A lap nem írt arról, hogy az Ügyfélkapu+ megszüntetését is terveznék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyilvános beszéd közben rosszul lett és meghalt a volt skót miniszterelnök
Épp egy nemzetközi rendezvényen szólalt fel Észak-Macedóniában. 69 éves volt.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. október 13.



Beszéd közben rosszul lett és nem sokkal később meghalt Alex Salmond skót politikus egy nemzetközi rendezvényen Észak-Macedóniában, írja az MTI.

Alex Salmond december 31-én ünnepelte volna 70. születésnapját.

A Skót Nemzeti Párt (SNP) meghatározó vezetője volt két évtizeden keresztül, 1990 és 2000, majd 2004 és 2014 között, kormányfőként 2007-től 2014-ig irányította Skóciát.

Az SNP fő célja mindig is Skócia függetlenné válása volt, valamint az Európai Unióhoz való visszacsatlakozás önálló tagállamként. Salmond vezetésével a párt először 2007-ben került kormányra, majd 2011-ben abszolút többséget szereztek a skót parlamentben, ahol 69 képviselői helyet foglaltak el a 129-ből. Bár az SNP jelenleg is a legnagyobb párt Skóciában, az abszolút többségét 2016-ban elveszítette.

Salmond miniszterelnökségének egyik legfontosabb eseménye a 2014-es népszavazás volt Skócia függetlenségéről.

Bár a Yes Scotland kampánycsoport élén ő küzdött az elszakadásért, végül a maradás hívei győztek 55%-os többséggel. Salmond nem sokkal a népszavazás után lemondott.

A referendum bukása után azonban nemcsak politikailag került nehéz helyzetbe: 2018-ban szexuális bűncselekmények vádjával indult ellene eljárás, és 2019-ben őrizetbe is vették. Salmond végig tagadta a vádakat, és pert indított a skót kormány ellen az ügy kezelése miatt.

Végül felmentették minden vádpont alól, a bíróság pedig kimondta, hogy Nicola Sturgeon kormánya hibákat követett el az ügy vizsgálata során.

Salmond 2021-ben új pártot alapított Alba néven, amely szintén a függetlenségért küzd, de eddig nem sikerült parlamenti mandátumot szerezniük. Sir Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök egy szombat esti megemlékezésében „monumentális alaknak” nevezte Salmondot, aki sokat tett Skócia történelmének és kultúrájának megőrzéséért.


Link másolása
KÖVESS MINKET: