A Munkácsy-díjjal kitüntetett Vészabó azt állítja, a Louvre-ban állított ki, de valójában a mellette lévő bevásárlóközpontban

„A Fidesz és Orbán Viktor a gyűlöletet, az agressziót és az erőszakot választják. Mi a TISZA-nál a békét, az összefogást és a mosolyt. Tessék választani!” – ezzel a gondolattal osztott meg videót Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt elnöke is kedvet kapott egy kis énekléshez, néhány másodperc erejéig dalra is fakadt a gitáros mellett.

Újabb hét, újabb videó Pottyondy Edinától, amiben az elmúlt egy hét közéleti eseményeit veszi górcső alá.

A humorista elsőként ismét a Matolcsy-klánról, és a Magyar Nemzeti Bank ügyéről beszélt, kiemelve, hogy a kormánypári média és a fideszes influenszerek "teljes hírzárlatot" hirdettek a témában.

„Senki nem látott semmit, csak valahogy lába kelt 500 milliárd forintnak. Még a máskor oly éles szemű Bohár Dánielnek sem tűnt fel, hogy miből futja Porsche és Ferrari gyűjteményre, meg Dubai-villákra, meg New York-i luxuslakásra a Matolcsy-klánnak. Most kaptak a magyarok egy apró ízelítőt abból, hogy a Fidesz hogyan lép ki a hatalomból. Viszik az ajtófélfákat és a konnektorokat, a parkettát felszedik, a házat az országra gyújtják.

De ne becsüld le a NER-t, van még önkorrekciós képesség a rendszerben, a rendőrségi vizsgálattal talán elérik, hogy a rabolt vagyon egy része Tiborcz és Mészáros számlájára kerüljön” – fogalmazott Pottyondy.

A humorista folytatta a zebra-gate témáját is, beszámolva arról, hogy miután Orbán Viktor cáfolta, hogy zebrái lennének, felkérte Győzikét, hogy válasszon ki neki egy zebrát, amit örökbe fogadhat az állatkertből.

Pottyondy szerint „tökéletesen leírja Orbán Viktor távolságát a magyar valóságtól, hogy a cáfoló hadműveletbe bevonták Győzikét. Közös Facebook-realityben Győző és Viktor, Magyarország két legbecsületesebb médiaszemélyisége. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Európa védelmezője, a normalitás bajnoka, a világpolitika fenegyereke Gáspár Győző oldalán kommentelt, majd végül hivatalos fejléces papíron zebraügyi kormánybiztost csinált a Romantic frontemberéből. Ez már Dévényi Tibi bácsi három kívánságának szürreális világa”.

A humorista azt sem hagyta szó nélkül, hogy „elszakadt a cérna a miniszterelnök úr híveinél és valóságos offenzívát indítottak a Tisza standjai és önkéntesei ellen”.

– fogalmazott Pottyondy.

– mondta a humorista.

Pottyondy reagált Lázár János kijelentésére is, miszerint ő már 25 éve ismeri Orbán Viktort, és szerinte se cipője, se inge, se autója nincs több azóta a miniszterelnöknek.

„Én elhiszem, hogy pont ebből a háromból nincs neki több, de közben még a fogorvosa is milliárdos lett. A középső lánya is magángéppel jár a Maldív-szigetekre. Zebrákat tart, kastélyt épít. Én hagynám a kullancsos és a többi búvárzsebkönyves hasonlatot.

– fogalmazott.

„Mára sokan megértették, hogy a „Pride-törvénynek” nevezett jogtiprás elleni tiltakozás nem pártpolitikai kérdés, hanem a szabadságunkról szól: átlépünk-e azon a vonalon, amelynek túloldalán az orosz típusú, nyílt diktatúra van, vagy visszatáncolunk egy lépést a demokrácia és a szabadság felé” – írta Hadházy Ákos a Facebook-oldalán. A független országgyűlési képviselő kedden délelőtt hozta nyilvánosságra, hogy kik szólalnak fel a 17 órakor kezdődő tüntetésen az Erzsébet hídnál.

Bod-Péter Ákos közgazdász videóüzenetben foglalja össze gondolatait, majd szót kap a rendezvényem Rédai Dorottya (Labrisz Egyesület), Para-Kovács Imre újságíró, Pankotai Lili vlogger és aktivista, Lengyel Tamás színész, Perintfalvi Rita teológus, valamint Murányi Olivér és Csóka Ákos.

Hadházy Ákos korábban arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy

A tüntetők továbbra is követelik a gyülekezési törvény módosításának, az ún. „Pride-törvénynek” a visszavonását.

Hadházy szerint „ez ugyanis egy aljas, putyini mintára aprólékosan kidolgozott törvény-sorozat első eleme: ezentúl nem csak veszélyes bűnözők és terroristák, hanem a politikai ellenzék ellen is bevethet kínai típusú arcfelismerő rendszereket” a kormány.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten tartott megbeszélésén arra utasította csapatát, hogy

– írja a The Economist ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva.

Az amerikaiak azt remélik, hogy április végén jöhet a tűzszünet. A választásokkal kapcsolatban viszont csak május 5-e után lehet pontosabb információ. Ekkor jár le ugyanis a hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti szavazás határideje. Maga a hadiállapot május 8-án ér véget, ez pedig szükséges ahhoz, hogy a választási folyamat hivatalosan is elindulhasson.

A lap forrásai eltérően nyilatkoztak arról, hogy mikor kerülhet sor a választásokra. Többen úgy vélik, hogy Zelenszkij nyárra tervezi a voksolást. A törvény szerint legalább 60 napot kell biztosítani a kampányra, így a legkorábbi lehetséges időpont július eleje lehet.

Az elnök gyorsasága részben annak is köszönhető, hogy Donald Trump korábban diktátornak nevezte Zelenszkijt, amiért háborús helyzetben sem szervezett választásokat, holott Európában általában nem szokás ilyen körülmények között urnák elé járulni.

Más források szerint azonban a kampánynak három hónapig kellene tartania, mert az ukrán választási hatóságok arról tájékoztatták a parlamentet, hogy ennyi idő szükséges a választói névjegyzékek frissítéséhez a háborús körülmények miatt.

Petro Porosenko, a legnagyobb ukrán ellenzéki párt vezetője szerint valószínűleg augusztus és október között kerülhet sor a választásokra. Szerinte a kampány már februárban elkezdődött, amikor Zelenszkij szankciókat vezetett be ellene. Hivatalosan ezt Porosenko hazaárulási ügyével indokolták, ugyanakkor többen úgy látják, hogy a háttérben az állhatott, hogy Porosenko február elején az Egyesült Államokban járt, ahol Donald Trump több közeli munkatársával is találkozott.

Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Porosenko nem jelent komoly veszélyt Zelenszkij számára, de az elnök ellenszenve gyorsíthatta fel a szankciók meghozatalát. A forrás úgy véli, hogy Zelenszkij akár már júliusban megtarthatja a választást, amivel meglepheti politikai ellenfeleit, mivel a rövid kampányidőszak miatt könnyebb helyzetbe kerülhet.

Az ellenzéki pártok ezzel szemben nem támogatnák a gyors választást. Szerhij Vlaszenko, a Batykivscsina párt egyik vezető parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy már a tűzszünet május 8-ig történő megkötése is komoly feladat lenne. Szerinte ennél is nagyobb kihívást jelentene, hogy a külföldön élő, a fronton harcoló vagy az orosz megszállás alatt álló területeken tartózkodó milliók szavazni tudjanak.

A parlamenti választásokat eredetileg 2023 októberében, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában kellett volna megtartani, de a háborús helyzet miatt ezeket elhalasztották. Volodimir Zelenszkij a Nép Szolgája párt színeiben nyerte meg az előző elnökválasztást még 2019-ben. Akkor a szavazatok 73,22%-át szerezte meg.

Háborús körülmények között ugyanakkor a választások megtartása számos logisztikai és biztonsági kihívást jelentene. A frontvonalon harcoló katonák, a külföldre menekült milliók, valamint az orosz megszállás alatt álló területeken élők szavazati jogának biztosítása rendkívül nehéz feladat.

(via hvg.hu)