Vérfürdő a tőzsdéken: szabadesésben az OTP, pánik söpör végig Ázsiától Amerikáig

Időközi választásokat tartottak több településen vasárnap. Ezek közül a Fidesz két településen tudott nyerni. Boldog István, a kormánypárt korábban vesztegetéssel megvádolt képviselője sajátosan reagált az eredményekre a Facebookon. Mint írta:

Mondandóját számos nevetős szmájlival is illusztrálta. A Tisza Párt, korábbi ígéretéhez híven, valójában nem is indult a két időközin. Tiszakécskén Vona Gábor Második Reformkor (2RK) pártját, míg Tiszafüreden a Mi Hazánk képviselőjét verte a kormánypárt jelöltje.

Boldog nem említette ugyanakkor a mosonmagyaróvári egyéni választókerületi szavazás eredményét: ott a Mosonmagyaróvári Kerekasztal egyesület jelöltje közel 79 százalékot szerzett a Fidesz kevesebb mint 20%-ával szemben.

Boldog István ellen egyébként 2019-ben fogalmazódott meg gyanú, hogy korábban közölte magához rendelte Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókörzetének polgármestereit közölve velük, hogy csak az kaphat európai uniós településfejlesztési támogatást, aki az általa kijelölt cégeket bízza meg a fejlesztések elvégzésével. Az ügy tárgyalása még mindig nem ért véget: tavaly novemberben kiderült, hogy az ügyészség „adminisztrációs hiba” miatt nem archivált az ügyészség három hónapot Boldog István lehallgatásaiból.

Már több mint 750 ezer ember szavazott a Tisza Párt „népszavazásnak” is hívott konzultációján, a Nemzet Hangján – jelentette be Facebook-oldalán Magyar Péter.

A párt elnöke azt is megjegyezte:

Hozzátette: „Ma már a 14. megyébe, Veszprémbe érkezem, és a szavazás lezárultáig mind a 106 egyéni választókerületbe eljutok. Ez a 3 hét a magyar politikatörténet talán legintenzívebb országjárása és kampánya, amit egy fillér közpénz nélkül, veletek, több, mint 10 ezer önkéntesünkkel hajtunk végre”.

Magyar Péter teljes posztja:

A Nemzet Hangján 12 kérdésre válaszolhatnak a kitöltők:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy évi maximum 200 ezer forint értékben Nyugdíjas Szép-kártyát vezessünk be, amely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0 százalékra csökkenjen?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magánegészségügyi beruházások támogatására, és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?
4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre és vidékfejlesztésére fordítsuk?
5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5 százalék legyen?
6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egységesen 9 százalékra csökkenjen?
7. Egyetért-e Ön azzal, hogy újra bevezetésre kerüljön a korábbi területeken a kata adózási forma?
8. Egyetért-e Ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra?
9. Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja maradjon?
10. Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum 8 évig tölthesse be a pozícióját?
11. Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatok visszakapják a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatási, egészségügyi és szociális területen.
12. Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök fizetése maximum 2,5 millió forint legyen, és az országgyűlési képviselők jövedelme a felére csökkenjen?

Hadházy Ákos szerint „döbbenetes volt látni a vizes, felázott, csomagolópapírral lambériázott falakat”, és a képek sem adják vissza igazán a látványt, pláne nem a dohszagot.

Ez már a harmadik alkalom, hogy Hadházy Alsószentmártonról posztolt. Korábban arról is írt, hogy a volt polgármester bosszúból elbocsátotta a közmunkásokat, valamint bemutatta a méregdrága alapítványi bölcsődét is, ahol a tornácon szerinte az óvodából elvitt bútorok láthatók.

A képviselő szerint jó hír, hogy a dél-baranyai, 1500 fős falu megszabadult a fideszes polgármestertől - igaz, ettől függetlenül a Fidesz az EP-választáson 85 százalékot kapott, a DK-MSZP 5, a Tisza párt pedig 3 százalékot.

Hadházy azzal zárja a bejegyzést, hogy „a kiskirályokból elege lett a vidéknek, de lebecsüli a propaganda, a megfélemlítés és a választási csalások erejét az, aki nem látja a számokat”. Szerinte nem reménytelen a hatalom leváltása, de „sokkal többre van annál szükség, mintsem a jövő évi ’választást’ várni”.

2025-től új szabályok lépnek életbe az iskolaigazgatói pozíciókra jelentkezők számára Magyarországon. Az Oktatási Hivatal (OH) által szervezett kötelező iskolaigazgató-képzés válik előfeltételévé az új igazgatói megbízásoknak. A jelentkezéshez azonban nemcsak a pedagógusoknak, hanem az iskolafenntartóknak is jóvá kell hagyniuk a jelentkezőket. Ráadásul a miniszter, azaz Pintér Sándor dönthet a képzésre jelentkezők számáról is – írja a Népszava.

A változás lényege, hogy azok a pedagógusok, akik eddig nem szerezték meg az iskolaigazgatói pozícióhoz szükséges szakvizsgát, 2025-től már csak az OH által szervezett képzés elvégzése után pályázhatnak igazgatói posztra. A pedagógusok számára a továbbképzés is kötelezővé válik, amelyben minimum 120 kreditet kell teljesíteniük, de a kötelező és választható továbbképzések között is különböző feltételek vannak. Az új rendszer 2025/2026-tól lép életbe, és 5 éves ciklusokra bontja a pedagógusok továbbképzéseit, amelynek során az 55 évnél idősebbek mentesülhetnek a kötelező képzésektől.

A rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy az oktatás továbbra is a 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján zajlik, és a kormányzat kiemelten fontosnak tartja a hazafias nevelés szerepét.

Az ideológiai szempontok hangsúlyozása sokakat aggaszt, mivel sokan úgy vélik, hogy a kötelező képzések inkább politikai üzeneteket közvetítenek, mintsem szakmai fejlődést biztosítanának.

Az igazán érdekes, hogy megjelenik a hazafias nevelés igénye a természettudományokhoz kapcsolódó továbbképzésben is, mint például „A jövő három pillére: űrkutatás, atomenergia, energiahatékonyság” elnevezésű képzés esetében.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint ez a központosított iskolaigazgató-képzés lehetőséget adhat arra, hogy a fenntartók és az oktatási hatóságok politikai alapú szűrést végezzenek a leendő igazgatókkal kapcsolatban, nem pedig a szakmai alkalmasságot figyelembe véve válasszanak vezetőket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet is kritizálja az új rendszert, szerinte a túlzott ideológiai hangsúly és a képzés programjai nem biztosítanak megfelelő választási lehetőséget a pedagógusok számára.