A bírói egyesület túlment a szakmaiság határán a Kúria elnöke szerint
A Kúria elnöke szerint a Magyar Bírói Egyesület állásfoglalása inkább politikai, mint jogi. A bírói érdekképviselet az igazságszolgáltatás függetlenségét félti.
Csütörtökön közleményt adott ki Varga Zs. András, a Kúria elnöke az MTI-n keresztül, amelyben reagált a Magyar Bírói Egyesület kritikájára. Az egyesület szerint az ellehetetlenítési törvénytervezet egyes pontjai sérthetik a bíróságok függetlenségét.
A MABIE állásfoglalása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntéseivel szembeni jogorvoslati lehetőséget kizárólag a Kúriára bízná a tervezet. Mivel a Kúria nem változtathatná meg ezeket a döntéseket, az egyesület szerint ez súlyosan korlátozná az érintettek jogait, és kiiktatná az alsóbb szintű bíróságokat. Az állásfoglalásban azt írták:
„Ez a megközelítés ellentétes a bírósághoz fordulás jogával, a hatékony jogorvoslathoz való jog elvével, és szervezeti szinten sérti a bíróságok függetlenségét is,
»kiiktatva« az alsóbb szintű fórumokat.” Hozzátették: „Az ilyen jellegű törvényi változtatások hosszú távon aláássák a közbizalmat nemcsak az igazságszolgáltatásban és annak hatékonyságában, hanem veszélyeztetik a demokratikus intézményrendszer stabilitását, létét is.”
A Kúria elnöke szerint a javaslat „a Kúria elsőfokú hatásköreit bővítő törvényjavaslat”, de nem tért ki a részletekre. Ehelyett bírálta az egyesület szerdán kiadott állásfoglalását. Varga Zs. András úgy fogalmazott: „Egy törvényjavaslatról minden bíró, és bírókat is tagjai között tudó civil szervezet kifejtheti szakmai álláspontját.
A MABIE állásfoglalása azonban túllépte a szakmaiság határát, mivel ma is ismert jogi megoldásokat hagy figyelmen kívül.
Hasonló vélekedést mindeddig csak közéleti véleményformáló szervezetek nyílt politikai megnyilvánulásai tartalmaztak.”
A közlemény szerint „mindez új megvilágításba helyezi a MABIE bírósági érdekképviseletre hivatkozással elmúlt hónapokban kifejtett tevékenységét”. Varga Zs. András úgy látja, „elkerülhetetlen, hogy a Kúria integritása védelmében felülvizsgálja együttműködését a Magyar Bírói Egyesülettel”, miután szerinte „a politikai befolyásolási törekvések félreérthetetlenül utat találtak a bíróságokhoz”.
A Kúria elnöke áprilisban más szakmai szervezettel is nézeteltérésbe került. A 17. Magyar Jogászgyűlésen kivonult Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke beszéde közben. Havasi egyben a Magyar Jogász Egyesület alelnöke is.
Csütörtökön közleményt adott ki Varga Zs. András, a Kúria elnöke az MTI-n keresztül, amelyben reagált a Magyar Bírói Egyesület kritikájára. Az egyesület szerint az ellehetetlenítési törvénytervezet egyes pontjai sérthetik a bíróságok függetlenségét.
A MABIE állásfoglalása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntéseivel szembeni jogorvoslati lehetőséget kizárólag a Kúriára bízná a tervezet. Mivel a Kúria nem változtathatná meg ezeket a döntéseket, az egyesület szerint ez súlyosan korlátozná az érintettek jogait, és kiiktatná az alsóbb szintű bíróságokat. Az állásfoglalásban azt írták:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfordulnak Orbántól a magyarok? – 15 év után meginogni látszik a Fidesz rendszere
Egy friss kutatás szerint egyre többen érzik úgy, hogy Orbán rendszere nem nekik kedvez. Az egészségügy, a megélhetés és a korrupció a legnagyobb problémák közé kerültek.
Önfeledt ünnepléssel telt 2010. április 25-e a Vörösmarty téren, miután kiderült, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott a választáson. Orbán Viktor történelmi napnak nevezte az eseményt, és bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását. Azt mondta: „olyan rendszer lesz ez, amelyben egymást fogjuk segíteni, és egymást fogjuk biztatni, hogy merjünk nagy célokat kitűzni és azokért közösen dolgozni”. Hangsúlyozta, hogy véget ért a hatalommal visszaélő oligarchák rendszere, és innentől a magyar emberek érdeke az első.
Tizenöt évvel később
a Policy Solutions friss kutatása szerint a magyar társadalom többsége úgy látja, hogy a rendszer inkább hátráltatta, mint elősegítette az ország fejlődését,
írja a Telex. A válaszadók kétharmada szerint az elmúlt másfél évtized elsősorban a gazdagoknak kedvezett, és azok tudtak előrejutni, akik jó kapcsolatot ápoltak a kormánnyal.
A kutatásból az is kiderült, hogy az emberek három legnagyobb problémának az egészségügy helyzetét, a megélhetési költségek növekedését és a korrupciót tartják.
A megkérdezettek 35 százaléka az egészségügyet nevezte meg legfontosabb gondként, de sokan említették a korrupciót és az egyre nehezebb megélhetést is.
Még a Fidesz szavazói is az egészségügyet tették első helyre, bár ők a korrupciót kevésbé tartják problémának. A Tisza Párt szavazóinál viszont a korrupció megelőzte az egészségügyet is.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyarok szerint melyek voltak a kormány legnagyobb sikerei. A 13. havi nyugdíj visszavezetése, a családtámogatások és a rezsicsökkentés szerepeltek a lista élén. Ezeket a témákat emelte ki Lázár János is egy vasárnapi rendezvényen: „Ez a választás a gázszámla kérdése lesz! Ez a választás a 13. havi nyugdíj kérdése lesz! Ez a választás az édesanyák adómentességének a kérdése lesz!”
A teljes társadalomban a 13. havi nyugdíj végzett az első helyen, ezt minden harmadik válaszadó a legfontosabb intézkedésnek tartotta. Második lett a családtámogatási rendszer, harmadik a rezsicsökkentés. A Fidesz szavazói más sorrendet állítottak: náluk a családtámogatás került az élre, ezt a migráció elleni fellépés követte, majd a 13. havi nyugdíj. A rezsicsökkentésnél többre értékelték, hogy Magyarország kimaradt a háborús konfliktusokból.
A nyitott kérdésekre adott válaszok alapján is ez a három téma számított a legsikeresebbnek, ugyanakkor minden negyedik megkérdezett szerint a kormánynak nem volt említésre méltó eredménye az elmúlt 15 évben.
A legtöbben abban is egyetértettek, hogy a családtámogatásokat, a 13. havi nyugdíjat és a rezsicsökkentést a következő kormánynak is fenn kellene tartania.
A válaszadók fele szerint az elmúlt másfél évtized inkább negatívan hatott Magyarország fejlődésére, míg 39 százalék szerint pozitív volt a hatása. A Fidesz szavazóinak 88 százaléka pozitívan értékeli az Orbán-kormányok teljesítményét, és csak egy százalékuk lát benne negatívumot. A Tisza Párt szavazóinál ennek épp az ellenkezője figyelhető meg: 87 százalékuk inkább negatívnak tartja az elmúlt időszakot, és csupán egy százalékuk értékeli pozitívan.
A különböző korosztályok között is eltérés látszik. A 60 év felettiek körében többen vannak, akik inkább pozitívnak látják a 2010 óta tartó időszakot, míg a 18 és 25 év közötti fiatalok közül közel 60 százalék negatívan ítéli meg azt.
A fideszes szavazók több kérdésben is eltérő véleményt fogalmaztak meg. Közülük 40 százalék szerint javult a demokrácia állapota az elmúlt 15 évben, 13 százalék szerint pedig romlott. Az ellenzéki pártok szavazói közül csak 2–3 százalék számolt be javulásról, miközben több mint háromnegyedük romlást érzékelt. Az egészségügyről is hasonlóan megoszlottak a vélemények: a Fidesz szavazóinak 38 százaléka szerint romlott, 31 százalékuk viszont javulást tapasztalt. A Tisza Párt szimpatizánsainak 84 százaléka romlást, és csak 2 százaléka javulást érzékelt.
A megkérdezettek 65 százaléka egyetértett azzal, hogy Orbán Viktor kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvezett.
Ugyanennyien gondolják azt is, hogy csak az boldogul, aki jó kapcsolatban áll a kormánnyal. A Fidesz szavazói közül is 45 százalék vélekedett így. Abban a kérdésben, hogy a kormány kizárólag a saját szavazóival törődik-e, 57 százalék értett egyet, és közel 40 százalék nem.
A fideszes válaszadók 45 százaléka úgy érzi, hogy jobban él, mint 15 évvel ezelőtt. A Tisza Párt szavazóinak 66 százaléka viszont rosszabb anyagi helyzetről számolt be, és csak 5 százalékuk mondta azt, hogy javult a helyzete. A Fidesz támogatóinak közel fele bízik abban, hogy a következő évben tovább javul a helyzete, míg az ellenzéki pártok szavazóinak többsége romlást vár. Az összes megkérdezett több mint 60 százaléka szerint nemcsak a saját anyagi helyzete, hanem a magyar embereké is romlott az elmúlt 15 évben.
A kutatás arra is kitért, hogy Orbán Viktor vagy Magyar Péter lenne alkalmasabb az ország vezetésére.
A válaszadók három témában ítélték jobbnak Orbánt: családtámogatásokban, migráció kezelésében és a háborús konfliktusok elkerülésében. A nemzeti érdek képviseletében mindkét politikusban ugyanannyian bíznak.
A további 14 kérdésben Magyar Péter kapott nagyobb támogatottságot. A megkérdezettek szerint ő hatékonyabb lenne az uniós források megszerzésében, a korrupció visszaszorításában, valamint az egészségügy és az oktatás javításában. Többen várnák tőle a gazdasági növekedést, a bérek emelését és az infláció csökkentését is. A DK és a Mi Hazánk szavazói között sokan egyik politikusban sem bíznak, de akik választottak, azok inkább Magyar Pétert tartják alkalmasabbnak.
A bizonytalan szavazók jelenleg inkább Orbán Viktorhoz húznak.
A kutatás szerint a válaszadók 44 százaléka hisz abban, hogy a jelenlegi kormányt demokratikus választáson le lehet váltani, míg közel 40 százalék szerint ez nem lehetséges. Öt évvel ezelőtt ennél kevesebben hittek ebben, vagyis azóta valamelyest nőtt az optimizmus. A Tisza Párt szavazói közül 54 százalék véli úgy, hogy Orbán Viktor legyőzhető a következő választáson.
Önfeledt ünnepléssel telt 2010. április 25-e a Vörösmarty téren, miután kiderült, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott a választáson. Orbán Viktor történelmi napnak nevezte az eseményt, és bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását. Azt mondta: „olyan rendszer lesz ez, amelyben egymást fogjuk segíteni, és egymást fogjuk biztatni, hogy merjünk nagy célokat kitűzni és azokért közösen dolgozni”. Hangsúlyozta, hogy véget ért a hatalommal visszaélő oligarchák rendszere, és innentől a magyar emberek érdeke az első.
Tizenöt évvel később
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Botrány Észak-Koreában: Kim Dzsongun szeme láttára borult fel az új szuperromboló
A több ezer tonnás hadihajó vízre bocsátása katasztrófába torkollott, amikor a monstrum megdőlt. Az ország vezetője dühöngött, szerinte megbocsáthatatlan, ami történt.
Súlyos baleset történt Észak-Koreában szerda este, amikor vízre bocsátottak egy új hadihajót. A KCNA állami hírügynökség szerint a 5000 tonnás romboló egyensúlyát vesztette, és oldalára dőlt. A baleset Kim Dzsongun jelenlétében történt, aki élesen bírálta a történteket.
A vezető a KCNA beszámolója szerint úgy fogalmazott: a baleset „nem tolerálható súlyos gondatlanság”, amely „foltot ejtett az ország becsületén”. Kim hozzátette:
„A baleset megalázta államunk méltóságát és önbecsülését,
és a romboló azonnali helyreállítása nem csupán gyakorlati kérdés, hanem közvetlenül az állam tekintélyéhez kapcsolódó politikai kérdés.”
A dél-koreai hadsereg szerint a hadihajó a sikertelen indítás után oldalára dőlt a vízben. A KCNA közleménye nem tett említést személyi sérülésekről, és arról sem közöltek részleteket, mekkora károsodást szenvedett a hajótest.
Áprilisban Észak-Korea már vízre bocsátott egy másik, szintén 5000 tonnás rombolót, szintén Kim Dzsongun jelenlétében. A két új hajó az ország legnagyobb hadihajói közé tartozik.
Súlyos baleset történt Észak-Koreában szerda este, amikor vízre bocsátottak egy új hadihajót. A KCNA állami hírügynökség szerint a 5000 tonnás romboló egyensúlyát vesztette, és oldalára dőlt. A baleset Kim Dzsongun jelenlétében történt, aki élesen bírálta a történteket.
A vezető a KCNA beszámolója szerint úgy fogalmazott: a baleset „nem tolerálható súlyos gondatlanság”, amely „foltot ejtett az ország becsületén”. Kim hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elő a naptárakat: hét hosszú hétvége jön, közzétették a 2026-os munkaszüneti és ünnepnapok listáját
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A rendelet azt is meghatározza, melyik hétvégén kell majd dolgozni, és mely hétköznapokon lesz pihenőnap.
• december 25., péntek és december 26., szombat (karácsony)
2026-ban ismét három olyan szombati nap is lesz, amikor dolgozni kell majd: január 10-én, augusztus 8-án és december 12-én.
Jó hír viszont, hogy jövőre 4 négynapos és 3 háromnapos hosszú hétvégénk is lesz.
Áthelyezett pihenőnapok 2026-ban
• 2026. január 2., péntek pihenőnap
• 2026. augusztus 21., péntek pihenőnap
• 2026. december 24, csütörtök pihenőnap
Szombati munkanapok 2026-ban
• 2026. január 10. szombat munkanap, helyette 2026. január 2., péntek pihenőnap.
• 2026. augusztus 8., szombat munkanap, de 2026. augusztus 21., péntek pihenőnap.
• 2026. december 12., szombat ugyan munkanap, ám 2026. december 24., csütörtök pihenőnap lesz.
Négynapos hosszú hétvégék 2026-ban
• A 2026-os év máris egy négynapos hosszúhétvégével indul: január 1-je csütörtöktől január 4-e, vasárnapig lehet majd pihenni.
• április 3-án lesz nagypéntek, 5-én húsvétvasárnap, 6-án húsvét hétfő, így itt is a már megszokott négynapos húsvéti hosszúhétvégére számíthatunk.
• augusztus 20-a csütörtökre esik, így az államalapítás ünnepe négynapos hosszúhétvégévé alakul, de előtte augusztus 8-án, szombaton azt a plusz pénteket le kell dolgozni.
• december 25-e péntek, december 26-a pedig szombat lesz, azonban ismét “megadják” a december 24-ét előtte. Így tehát a karácsonyi hétvége december 24-től 27-ig tart.
Háromnapos hosszú hétvégék 2026-ban
• május 1-je péntekre esik, így itt háromnapos pihenő jön a munkahelyeken.
• a pünkösd szintén májusban lesz, így ismét háromnapos hétvége alakul ki 25-ével, hétfővel.
• október 23-a péntekre esik, így ősszel is lesz egy háromnapos pihenő.
• 2026-ban március 15. és november 1. is vasárnapra esik, így ezen ünnepnapok miatt nem lesz hosszú hétvége 2025-ban.
A rendelet – amely 2026. január 1-jén lép hatályba – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.
Trump megint balhét csinált: a dél-afrikai elnökre is rátámadt az Ovális Irodában
Az amerikai elnök egy tévés jelenettel sokkolta vendégét. A találkozó végére teljesen elfajult a hangulat. Trump viselkedése hasonlított ahhoz, ahogyan korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt.
Donald Trump amerikai elnök szerdán az Ovális Irodában fogadta Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnököt. A találkozó során több kínos pillanat is kialakult, különösen egy újságírói kérdés után, amely a fehér népirtásról szóló állításokra vonatkozott.
Trumpot arról kérdezték, mi kellene ahhoz, hogy elhiggye: ezek az állítások nem igazak. Ramaphosa erre azt válaszolta, hogy az amerikai elnöknek „meg kell hallgatnia a dél-afrikaiakat” ebben a kérdésben. Ezt követően
Trump váratlanul megkérte egyik asszisztensét, hogy „kapcsolja le a villanyt”, majd bekapcsoltatta a tévét, hogy megmutasson Ramaphosának „néhány dolgot”.
A képernyőn egy felvétel jelent meg, amelyen dél-afrikai harcosok apartheid-ellenes dalt skandáltak. A BBC beszámolója szerint Trump örömmel mutatta a videót, amelynek eredete nem volt egyértelmű. Az amerikai elnök úgy vélte, hogy a felvételen szereplő politikai vezetők – akik nem tagjai a kormánynak – rendelkeznek azzal a hatalommal, hogy elkobozzák a fehér gazdák földjeit.
Ramaphosa valóban aláírt egy vitatott törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a földek kártérítés nélküli elvételét, de ezt a jogszabályt még nem fogadták el. A dél-afrikai elnök nyilvánosan elhatárolódott a videón hallható beszéd nyelvezetétől.
A találkozó eleinte jó hangulatban telt, de a kérdéses témánál már egyértelműen feszültté vált.
Trump többször visszatért a fehér gazdák helyzetére, akik közül az Egyesült Államok tucatnyit fogadott be menekültként.
Ramaphosa nem reagált érdemben ezekre a provokatív megjegyzésekre.
A BBC szerint Trump viselkedése hasonlított ahhoz, ahogyan korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt. A lap így fogalmazott: „Trump második ciklusának harmadik hónapjában a külföldi vezetőknek már tisztában kell lenniük azzal, hogy az Ovális Irodában tett látogatás mindig magában hordozza a nyilvános lekezelés, provokáció és megalázás lehetőségét.”
Donald Trump amerikai elnök szerdán az Ovális Irodában fogadta Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnököt. A találkozó során több kínos pillanat is kialakult, különösen egy újságírói kérdés után, amely a fehér népirtásról szóló állításokra vonatkozott.
Trumpot arról kérdezték, mi kellene ahhoz, hogy elhiggye: ezek az állítások nem igazak. Ramaphosa erre azt válaszolta, hogy az amerikai elnöknek „meg kell hallgatnia a dél-afrikaiakat” ebben a kérdésben. Ezt követően
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
