Tavaly februári visszavonulása óta nem sokszor állt szóba a sajtóval Varga Judit. A volt igazságügyi miniszter Magyar Péter színre lépése után nem sokkal Hajdú Péter műsorában mesélt hosszan volt férjével való rossz házasságáról, de előtte vagy utána semmilyen megkeresésre nem mondott igent a sajtó részéről.
A volt politikus tehát hosszú idő után törte meg újra a csendet a sajtóban csütörtökön. Vargát a Magyar Hang kérdezte meg néhány mondat erejéig egy budapesti rendezvényen. A Dialógus Magyarország és a Magyarországi Német Gazdasági Klub közös eseményén a jogász a Tigra Kft. képviseletében vett részt.
A pódiumbeszélgetés címe Nők vezető pozícióban volt. Itt Varga Judit a nők karrierlehetőségeiről beszélt.
Arra a kérdésre, hogy hosszú távon marad-e a gazdasági életben, vagy visszatérhet-e még a politikába, azt válaszolta:
„Ha felépítek egy tervet, azt szeretem végigjárni, és ehhez idő kell”.
Elmondta azt is, hogy most az asztalos vizsgájára készül. Azt mondta, ez nagyon nehéz, mert sok műszaki ismeretet követel.
A beszélgetés során szóba került a kormány új átláthatósági törvénytervezete is, amely miatt Budapesten már tüntetések is voltak.
Varga Judit erre így reagált: „nem olvas újságot, nem foglalkozik a közélettel”.
A Tigra Kft., amelyet Varga Judit képviselt, korábban több jelentős fejlesztésben is részt vett. Ők építették ki az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerét, az Elektronikus Anyakönyvi Rendszert, dolgoztak minisztériumok, hivatalok, bankok és önkormányzatok számára is. A választási informatikai rendszer kiépítésében is szerepet vállaltak.
Tavaly februári visszavonulása óta nem sokszor állt szóba a sajtóval Varga Judit. A volt igazságügyi miniszter Magyar Péter színre lépése után nem sokkal Hajdú Péter műsorában mesélt hosszan volt férjével való rossz házasságáról, de előtte vagy utána semmilyen megkeresésre nem mondott igent a sajtó részéről.
A volt politikus tehát hosszú idő után törte meg újra a csendet a sajtóban csütörtökön. Vargát a Magyar Hang kérdezte meg néhány mondat erejéig egy budapesti rendezvényen. A Dialógus Magyarország és a Magyarországi Német Gazdasági Klub közös eseményén a jogász a Tigra Kft. képviseletében vett részt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfordulnak Orbántól a magyarok? – 15 év után meginogni látszik a Fidesz rendszere
Egy friss kutatás szerint egyre többen érzik úgy, hogy Orbán rendszere nem nekik kedvez. Az egészségügy, a megélhetés és a korrupció a legnagyobb problémák közé kerültek.
Önfeledt ünnepléssel telt 2010. április 25-e a Vörösmarty téren, miután kiderült, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott a választáson. Orbán Viktor történelmi napnak nevezte az eseményt, és bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását. Azt mondta: „olyan rendszer lesz ez, amelyben egymást fogjuk segíteni, és egymást fogjuk biztatni, hogy merjünk nagy célokat kitűzni és azokért közösen dolgozni”. Hangsúlyozta, hogy véget ért a hatalommal visszaélő oligarchák rendszere, és innentől a magyar emberek érdeke az első.
Tizenöt évvel később
a Policy Solutions friss kutatása szerint a magyar társadalom többsége úgy látja, hogy a rendszer inkább hátráltatta, mint elősegítette az ország fejlődését,
írja a Telex. A válaszadók kétharmada szerint az elmúlt másfél évtized elsősorban a gazdagoknak kedvezett, és azok tudtak előrejutni, akik jó kapcsolatot ápoltak a kormánnyal.
A kutatásból az is kiderült, hogy az emberek három legnagyobb problémának az egészségügy helyzetét, a megélhetési költségek növekedését és a korrupciót tartják.
A megkérdezettek 35 százaléka az egészségügyet nevezte meg legfontosabb gondként, de sokan említették a korrupciót és az egyre nehezebb megélhetést is.
Még a Fidesz szavazói is az egészségügyet tették első helyre, bár ők a korrupciót kevésbé tartják problémának. A Tisza Párt szavazóinál viszont a korrupció megelőzte az egészségügyet is.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyarok szerint melyek voltak a kormány legnagyobb sikerei. A 13. havi nyugdíj visszavezetése, a családtámogatások és a rezsicsökkentés szerepeltek a lista élén. Ezeket a témákat emelte ki Lázár János is egy vasárnapi rendezvényen: „Ez a választás a gázszámla kérdése lesz! Ez a választás a 13. havi nyugdíj kérdése lesz! Ez a választás az édesanyák adómentességének a kérdése lesz!”
A teljes társadalomban a 13. havi nyugdíj végzett az első helyen, ezt minden harmadik válaszadó a legfontosabb intézkedésnek tartotta. Második lett a családtámogatási rendszer, harmadik a rezsicsökkentés. A Fidesz szavazói más sorrendet állítottak: náluk a családtámogatás került az élre, ezt a migráció elleni fellépés követte, majd a 13. havi nyugdíj. A rezsicsökkentésnél többre értékelték, hogy Magyarország kimaradt a háborús konfliktusokból.
A nyitott kérdésekre adott válaszok alapján is ez a három téma számított a legsikeresebbnek, ugyanakkor minden negyedik megkérdezett szerint a kormánynak nem volt említésre méltó eredménye az elmúlt 15 évben.
A legtöbben abban is egyetértettek, hogy a családtámogatásokat, a 13. havi nyugdíjat és a rezsicsökkentést a következő kormánynak is fenn kellene tartania.
A válaszadók fele szerint az elmúlt másfél évtized inkább negatívan hatott Magyarország fejlődésére, míg 39 százalék szerint pozitív volt a hatása. A Fidesz szavazóinak 88 százaléka pozitívan értékeli az Orbán-kormányok teljesítményét, és csak egy százalékuk lát benne negatívumot. A Tisza Párt szavazóinál ennek épp az ellenkezője figyelhető meg: 87 százalékuk inkább negatívnak tartja az elmúlt időszakot, és csupán egy százalékuk értékeli pozitívan.
A különböző korosztályok között is eltérés látszik. A 60 év felettiek körében többen vannak, akik inkább pozitívnak látják a 2010 óta tartó időszakot, míg a 18 és 25 év közötti fiatalok közül közel 60 százalék negatívan ítéli meg azt.
A fideszes szavazók több kérdésben is eltérő véleményt fogalmaztak meg. Közülük 40 százalék szerint javult a demokrácia állapota az elmúlt 15 évben, 13 százalék szerint pedig romlott. Az ellenzéki pártok szavazói közül csak 2–3 százalék számolt be javulásról, miközben több mint háromnegyedük romlást érzékelt. Az egészségügyről is hasonlóan megoszlottak a vélemények: a Fidesz szavazóinak 38 százaléka szerint romlott, 31 százalékuk viszont javulást tapasztalt. A Tisza Párt szimpatizánsainak 84 százaléka romlást, és csak 2 százaléka javulást érzékelt.
A megkérdezettek 65 százaléka egyetértett azzal, hogy Orbán Viktor kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvezett.
Ugyanennyien gondolják azt is, hogy csak az boldogul, aki jó kapcsolatban áll a kormánnyal. A Fidesz szavazói közül is 45 százalék vélekedett így. Abban a kérdésben, hogy a kormány kizárólag a saját szavazóival törődik-e, 57 százalék értett egyet, és közel 40 százalék nem.
A fideszes válaszadók 45 százaléka úgy érzi, hogy jobban él, mint 15 évvel ezelőtt. A Tisza Párt szavazóinak 66 százaléka viszont rosszabb anyagi helyzetről számolt be, és csak 5 százalékuk mondta azt, hogy javult a helyzete. A Fidesz támogatóinak közel fele bízik abban, hogy a következő évben tovább javul a helyzete, míg az ellenzéki pártok szavazóinak többsége romlást vár. Az összes megkérdezett több mint 60 százaléka szerint nemcsak a saját anyagi helyzete, hanem a magyar embereké is romlott az elmúlt 15 évben.
A kutatás arra is kitért, hogy Orbán Viktor vagy Magyar Péter lenne alkalmasabb az ország vezetésére.
A válaszadók három témában ítélték jobbnak Orbánt: családtámogatásokban, migráció kezelésében és a háborús konfliktusok elkerülésében. A nemzeti érdek képviseletében mindkét politikusban ugyanannyian bíznak.
A további 14 kérdésben Magyar Péter kapott nagyobb támogatottságot. A megkérdezettek szerint ő hatékonyabb lenne az uniós források megszerzésében, a korrupció visszaszorításában, valamint az egészségügy és az oktatás javításában. Többen várnák tőle a gazdasági növekedést, a bérek emelését és az infláció csökkentését is. A DK és a Mi Hazánk szavazói között sokan egyik politikusban sem bíznak, de akik választottak, azok inkább Magyar Pétert tartják alkalmasabbnak.
A bizonytalan szavazók jelenleg inkább Orbán Viktorhoz húznak.
A kutatás szerint a válaszadók 44 százaléka hisz abban, hogy a jelenlegi kormányt demokratikus választáson le lehet váltani, míg közel 40 százalék szerint ez nem lehetséges. Öt évvel ezelőtt ennél kevesebben hittek ebben, vagyis azóta valamelyest nőtt az optimizmus. A Tisza Párt szavazói közül 54 százalék véli úgy, hogy Orbán Viktor legyőzhető a következő választáson.
Önfeledt ünnepléssel telt 2010. április 25-e a Vörösmarty téren, miután kiderült, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott a választáson. Orbán Viktor történelmi napnak nevezte az eseményt, és bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását. Azt mondta: „olyan rendszer lesz ez, amelyben egymást fogjuk segíteni, és egymást fogjuk biztatni, hogy merjünk nagy célokat kitűzni és azokért közösen dolgozni”. Hangsúlyozta, hogy véget ért a hatalommal visszaélő oligarchák rendszere, és innentől a magyar emberek érdeke az első.
Tizenöt évvel később
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tibi atya egyik helyi munkatársa is részt vett Magyar Péter országjáró sétáján Hajdú-Bihar megyében – derült ki a népszerű mémoldal Facebook-bejegyzéséből.
A poszt szerint a részvétel egy meghívásnak volt köszönhető.
„Meghívtak, úgyhogy benéztünk egy napra.
Majd este írok róla egy picit. Dicsértessék!” – írták a bejegyzésben. A poszthoz egy fotót is mellékeltek, amelyen egy mezőn sétáló, magyar zászlókat lengető emberek láthatók hátulról.
A Tibi atya oldalt és az ahhoz kapcsolódó vállalkozásokat Tóth Máté vezeti, aki két évvel ezelőtt csatlakozott Gattyán György vállalkozói akadémiájához is.
A Tisza PártEgymillió lépés elnevezésű országjárása múlt héten szerdán indult Budapestről. A résztvevők a Szent István Bazilika elől vágtak neki a mintegy 300 kilométeres gyaloglásnak, amely Nagyváradig tart.
Tibi atya egyik helyi munkatársa is részt vett Magyar Péter országjáró sétáján Hajdú-Bihar megyében – derült ki a népszerű mémoldal Facebook-bejegyzéséből.
A poszt szerint a részvétel egy meghívásnak volt köszönhető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elő a naptárakat: hét hosszú hétvége jön, közzétették a 2026-os munkaszüneti és ünnepnapok listáját
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A rendelet azt is meghatározza, melyik hétvégén kell majd dolgozni, és mely hétköznapokon lesz pihenőnap.
• december 25., péntek és december 26., szombat (karácsony)
2026-ban ismét három olyan szombati nap is lesz, amikor dolgozni kell majd: január 10-én, augusztus 8-án és december 12-én.
Jó hír viszont, hogy jövőre 4 négynapos és 3 háromnapos hosszú hétvégénk is lesz.
Áthelyezett pihenőnapok 2026-ban
• 2026. január 2., péntek pihenőnap
• 2026. augusztus 21., péntek pihenőnap
• 2026. december 24, csütörtök pihenőnap
Szombati munkanapok 2026-ban
• 2026. január 10. szombat munkanap, helyette 2026. január 2., péntek pihenőnap.
• 2026. augusztus 8., szombat munkanap, de 2026. augusztus 21., péntek pihenőnap.
• 2026. december 12., szombat ugyan munkanap, ám 2026. december 24., csütörtök pihenőnap lesz.
Négynapos hosszú hétvégék 2026-ban
• A 2026-os év máris egy négynapos hosszúhétvégével indul: január 1-je csütörtöktől január 4-e, vasárnapig lehet majd pihenni.
• április 3-án lesz nagypéntek, 5-én húsvétvasárnap, 6-án húsvét hétfő, így itt is a már megszokott négynapos húsvéti hosszúhétvégére számíthatunk.
• augusztus 20-a csütörtökre esik, így az államalapítás ünnepe négynapos hosszúhétvégévé alakul, de előtte augusztus 8-án, szombaton azt a plusz pénteket le kell dolgozni.
• december 25-e péntek, december 26-a pedig szombat lesz, azonban ismét “megadják” a december 24-ét előtte. Így tehát a karácsonyi hétvége december 24-től 27-ig tart.
Háromnapos hosszú hétvégék 2026-ban
• május 1-je péntekre esik, így itt háromnapos pihenő jön a munkahelyeken.
• a pünkösd szintén májusban lesz, így ismét háromnapos hétvége alakul ki 25-ével, hétfővel.
• október 23-a péntekre esik, így ősszel is lesz egy háromnapos pihenő.
• 2026-ban március 15. és november 1. is vasárnapra esik, így ezen ünnepnapok miatt nem lesz hosszú hétvége 2025-ban.
A rendelet – amely 2026. január 1-jén lép hatályba – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.
Hvg.hu: Habony Árpád cége lett a hadiipari vagyonkezelő egyik tulajdonosa
Habony egy veszteséges és egy nyereséges céggel szállt be a repülőbizniszbe. A magyar állam is benne van az üzletben, de cseh és szlovák szálat is találni.
Habony Árpád is megjelent a magyar hadiiparban: részesedést szerzett a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-ben. Ez a cég közvetve 61 százalékos tulajdonnal bír a csehországi Aero Vodochody repülőgépgyárban, ahonnan a Magyar Honvédség is rendelt kiképző- és felderítő repülőgépeket, írta a hvg.hu.
A Magyar Aerojet tulajdonosi köre az elmúlt években többször átalakult. A 2022 szeptemberét követő változások után jelenleg Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatójának holdingja 27,6 százalékos részesedéssel rendelkezik. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese 22,6 százalékos tulajdonrészt birtokol. Ugyanekkora része van a Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához köthető SI 13 Aero Zrt.-nek is. A negyedik tulajdonos Habony Árpád, akinek Futurum Investments Zrt. nevű cége 27,2 százalékos tulajdoni hányaddal szerepel a társaságban.
Habony Árpádnak ez az első hadiipari érdekeltsége.
A tulajdonában álló Futurum Investments Zrt. veszteséges, viszont a másik cége, az Enter-Tnmnt Invest Zrt. már jelentős nyereséggel működik. Ez utóbbi tulajdonolja az öt budapesti kaszinót üzemeltető Las Vegas Casino Zrt.-t, amely korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe tartozott.
Szalay-Bobrovniczky 2021-ben szerzett 80 százalékos tulajdonrészt az Aero Vodochodyban.
A Magyar Honvédség 2020-ban négy kiképzőgépet, 2022-ben pedig tizenkét kiképző- és felderítő repülőgépet rendelt az Aero Vodochodytól.
A 2022-es megrendelés szállítását a múlt évre tervezték, de ezek a gépek eddig nem érkeztek meg. A HVG információi szerint a Vietnámnak gyártott példányokat már leszállították, a gyár jelenleg új, afrikai piacokat keres.
2025 áprilisában Jana Cernochová cseh és Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter közösen jelentették be, hogy az Aero Vodochody is részt vesz a szlovák F–16-os vadászgépekhez szükséges kiképzőgépek gyártásában
Habony Árpád is megjelent a magyar hadiiparban: részesedést szerzett a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-ben. Ez a cég közvetve 61 százalékos tulajdonnal bír a csehországi Aero Vodochody repülőgépgyárban, ahonnan a Magyar Honvédség is rendelt kiképző- és felderítő repülőgépeket, írta a hvg.hu.
A Magyar Aerojet tulajdonosi köre az elmúlt években többször átalakult. A 2022 szeptemberét követő változások után jelenleg Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatójának holdingja 27,6 százalékos részesedéssel rendelkezik. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese 22,6 százalékos tulajdonrészt birtokol. Ugyanekkora része van a Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához köthető SI 13 Aero Zrt.-nek is. A negyedik tulajdonos Habony Árpád, akinek Futurum Investments Zrt. nevű cége 27,2 százalékos tulajdoni hányaddal szerepel a társaságban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
