Változik az ügyeleti rendszer: az 1830-as telefonszámot kell majd hívni

A megyei mentésirányítás dönt majd a tünetek alapján arról, hogy a beteg megvárhatja a másnapi háziorvosi ellátást vagy be kell mennie a központi háziorvosi ügyeletre, vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá.

MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.

Egységesül az ügyeleti ellátás rendszere:

a betegnek a 1830-as központi telefonszámot kell majd hívnia, ahol a megyei mentésirányítás dönt a tünetek alapján arról, hogy a beteg megvárhatja a másnapi háziorvosi ellátást, be kell mennie a központi háziorvosi ügyeletre, vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá

- mondta el Takács Péter, a Belügyminisztérium (BM) egészségügyért felelős államtitkára.

A korábbi rendszerben nehéz volt eligazodni, és heterogén volt a szolgáltatás színvonala is, ezért döntöttek úgy, hogy egységesítik az ellátást, és egy központi telefonszámon lesz az ellátásszervezés.

Elmondása szerint Hajdú-Bihar megyében másfél évig tesztelték az új rendszert, és azt tapasztalták, hogy délután 4 és este 10 óra között elsősorban háziorvosi kompetenciára van szükség a beteg hirtelen állapotromlása miatt, este 10 óra után azonban tényleg csak az megy orvoshoz, akinek nagy baja van. Ezeknek az embereknek leginkább sürgősségi ellátásra van szükségük.

Amikor a beteg felhívja a 1830-as központi számot, az irányítószáma alapján kapcsolják az illetékes megye mentésirányításához. A mentőszolgálat munkatársa kikérdezi a beteget, az állapotától függően vagy ellátja tanácsokkal, és azt mondja, ha a panaszai nem romlanak, várja meg a másnapi háziorvosi rendelést, vagy pedig, ha ügyeleti ellátásra van szüksége, este 10 óráig a központi háziorvosi ügyeletre irányítja, esetleg egy mentőtiszt megy ki hozzá. Ha a beteg nagyon súlyos állapotban van, azonnal mentőautót küldenek érte.

Az államtitkár szerint az átszervezéssel gyorsabban kerül mindenki az állapotának megfelelő helyre.

Hajdú-Bihar után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével bővítik a rendszert, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron vármegyével, és így, megyéről megyére haladva terjesztik ki. A tervek szerint 2023 decemberére Pest megyét, 2024 elején pedig Budapestet is bekapcsolják az új ellátási rendszerbe. Szerinte az új rendszer a betegbiztonság szempontjából magasabb színvonalú lesz, mint volt.

Elmondta azt is, közel kétszer akkora óradíjat tudnak adni az orvosoknak és asszisztenseknek, mint amit eddig kaptak az ügyeleti ellátásban. Emellett folytatódik a szakdolgozói béremelés is, 2024 márciusáig két lépésben 50 százalékos emelést kapnak a szakdolgozók. Jelenleg az orvosi átlagkereset a nemzetgazdasági átlag háromszorosa, és most ehhez az orvosi bérszinthez állítják be tartósan a szakdolgozói bérszintet, vagyis a gyógyító csapat tagjainak bérezése együtt fog mozogni - közölte az államtitkár.

Kapcsolódó

Népszava: Hajdú-Bihar után Győr-Moson-Sopronban vezetik be az új ügyeleti rendszert

A háziorvosokat már tájékoztatták is a márciustól életbe lépő változásokról. Egyikük szerint az új rendszer óriási ellátásbiztonsági kockázatot rejt magában.

KÖVESS MINKET:

Nem tudta eltartani a családját, feladta hivatását az egyik legelismertebb kémiatanár

14 év tanítás után tanulságos volt visszatérnie a munkaerőpiacra.

Fotó: Deepakrit / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. március 22.

A Válaszonline interjút készített Szakmány Csabával, a ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának volt kémiatanárával. A pedagógust a kémiaoktatás fejlesztéséért és tehetséggondozó tevékenységéért a Richter a Magyar Kémiaoktatásért Díjjal tüntették ki korábban, ám tavaly év végén felmondott. Ahogy a lap fogalmaz:

„Nem feladta, nem kiégett, nem vált közömbössé mindaz iránt, amiért addig küzdött. Egyszerűen nem tudta eltartani többé a családját.”

A volt tanár már tizedikes gimnazista korában eldöntötte, hogy tanár lesz. Először Gödöllőn, majd az "elitiskolának" számító Trefortban oktatott. Itt osztályfőnök is volt, és vezetőtanárként az osztályaiban gyakorló utolsó éves kémia szakos hallgatókat segítette a tanárrá válásban. Ezen kívül az ELTE Természettudományi Karán három éven át fizika szakos tanárjelölteknek is tanított módszertani tárgyakat.

A hosszú interjúban mesélt arról, milyen volt az illetékeseket szembesíteni az oktatásügy valódi helyzetével.

„Személyes és megdöbbentő tapasztalatom, hogyan kerekedett el az általunk felkeresett, pozícióban lévő ember szeme, amikor meglátta a tanári fizetéseket. Amikor elmondtuk, mennyi tanár hiányzik a rendszerből, akkor is nagyot nézett”

– fogalmazott Szakmány.

Szerinte önmagában a fizetésemelés kevés lenne ahhoz, hogy a tanárokat a pályán tartsák, illetve sikeresen toborozzanak új pedagógusokat, kezelve ezzel a súlyos hiányt, de szerinte látható emelések idején érezhető volt a pályára jelentkezők számának növekedése is.

Mesélt arról, mennyire tanulságos volt közel másfél évtized után kikerülni a munkaerőpiacra, és arról is, hogy „belénk, tanárokba mennyire mélyen el lett ültetve a kishitűség”. „Hogy amikor egy állásajánlatban nem végzettségeket, hanem képességeket kérnek, milyen nehéz kategorizálni azt a rengeteg tudást és tapasztalatot, amit a tanári pályán szereztünk. Pedig osztályfőnökként az embernek bizony nagyon komoly helyzeteket kell tudni megoldania. Szállást, étkezést, programokat szervezni, egy kollégával ketten harminc ivarérett fiúra, lányra vigyázni 5-6 napon át, konfliktusokat kezelni, jól kommunikálni, közösséget szervezni: ezek mind komolyan beárazható képességek, amiket mi csak járulékosan alkalmazunk a munkánk mellett” – fogalmazott.

Kapcsolódó

„Ezzel csak azt lehet elérni, hogy az uniós források ne érkezzenek meg” – így értékelik a pedagógus-státustörvény tervezetét a szakszervezeti vezetők

A pedagógus szakszervezetek úgy látják, a kormány a tanárok jogainak korlátozásával állna bosszút az eddigi tiltakozásokért, és bár nagy béremelést ígér, abból szerintük semmi sem lesz, mert ezek a tervek szembemennek az uniós elvárásokkal.

KÖVESS MINKET: