Valaki nagyon gazdag lett: van telitalálatos a hatoslottón

Határozatképtelenség miatt eredménytelen volt a Magyar Orvosi Kamara egy héttel ezelőtti küldöttközgyűlése, olvasható a pénteken megjelent közleményben a MOK honlapja. Indoklásként azt írják, hogy a küldöttközgyűlést bizonytalan jogi helyzetben kellett megtartani,

A bizonytalanság a négy évre választott országos küldöttek mandátumának pontos érvényességi idejét is érintette, ami miatt a Belügyminisztérium állásfoglalását kérte a MOK még március 8-án.

A kamara a június 3-i, sikertelen küldöttközgyűlése után újraindította a kamarai választásokat, a lejárt mandátumú területi vezetők helyett ügyvivő testületek vezénylik le a választást. Mindez azonban nem érinti az elnökség mandátumát, ami november 30-ig él.

Az Origo később a 24.hu forrásai alapján is megerősített értesülései szerint a múlt szombati küldöttközgyűlésen többen jelezték, hogy a 2019-ben lezajlott utolsó választások miatt megszerzett mandátumuk lejárt, éppen ezért szavazati joggal nem rendelkeznek. Emiatt

A küldöttközgyűlésen megállapították, hogy összesen 67 tag regisztrált, ami határozatképtelenséget jelentett. A portál szerint nem állítottak mandátumvizsgáló bizottságot sem, ami a megjelentek személyazonosságának megállapítására is szolgált volna. Az elnök javasolta a meghirdetett napirend módosítását, azok ellenére, hogy az Alapszabály szerint határozatképtelenség esetén az ülés csak változatlan napirenddel hívható megismételten össze az eredetivel azonos napra.

Az egyik küldött arról tájékoztatta a közgyűlésen megjelenteket, hogy a lejárt mandátumok meghosszabbítására nincs jogosultságuk. Ezen a ponton a többség ráébredt, hogy a küldöttközgyűlés jogszerűtlen, ám az elnök próbavoksolást rendelt el, amit háromszor is megismételtek. Egyiken sem volt meg a határozathozatali küszöb, akár szavazógéppel, akár kézfelemeléssel, akár felállással szavaztak. Ezután hagyta ott a többség az ülést, amit végül be is rekesztettek.

A távozás okairól nem derültek ki részleteke.

Egy ukrán katonai tisztviselő részletesen beszélt arról, hogy hogyan lehet Vlagyimir Putyint megkülönböztetni azoktól a hasonmásoktól, akiket a nyilvános szerepléseire küld maga helyett - írja a Daily Star.

Régóta keringenek pletykák arról, hogy a már 70 év felett járó orosz elnök súlyos egészségügyi problémákkal küzd, ezért kénytelen hasonmásokat alkalmazni. Bennfentesek tudni vélték már korábban, hogy rákban vagy Parkinson-kórban szenved.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerző ügynökség tisztje és szóvivője a héten arról beszélt, hogy az operatív hírszerzés és sok szakember értekelése alapján tényként beszélhetünk arról, hogy Putyin hasonmásokat használ.

- mondta Juszov Putyin idén márciusi és áprilisi látogatásairól.

„Soha nem ülne be abba a kocsiba, és soha nem öltözne így. Soha nem beszélne állítólagos helyi lakosokkal, mivel tudjuk, hogy a Kremlben az igazi Putyinnal még a saját környezete is csak korlátozottan tálákozhat - egy kötelező karantén letöltése után, egy méretes asztal mögött, amely csak egyre hosszabb lesz” - ismertette érveit a szóvivő.

Will Geddes nemzetközi biztonsági szakértő márciusban úgy nyilatkozott, hogy nagyon valószínűnek tartja a dublőrök alkalmazását, mivel a világ számos vezetője használ ilyen embereket, hogy bizonyos körülmények között biztonságban tudják magukat.

Tettlegesen lépett fel a Népszava munkatársa ellen Tősér Ádám filmrendező a Magyar Mozgókép Fesztivál péntek esti programján, számolt be a FOTON Audiovizuális Centrumban történetről a lap. Csákvári Géza a Népszava tudósítójaként, meghívott vendégeként vett részt az eseményen, amikor a mosdónál egy onnan kilépő férfi úgy fellökte, hogy a földre került.

Csak azért nem fajult verekedésig a helyzet, mert az időközben felálló és védekező Csákváritól a támadót két filmrendező, Kocsis Ágnes és Szűcs Dóra elhúzta, miközben próbálták lenyugtatni.

„Nem tudtam ez egészet mire vélni, nem ismertem fel a férfit. Megtudtam, hogy Tősér Ádám, a Blokád című film rendezője volt a támadó. Bár az indulatot és az erőszakot nem indokolhatja, a Blokád valóban nem tartozik az általam kedvelt és jónak vélt alkotások közé. Kurzusfilmnek tartom, nem egyedüliként, amelyben Göncz Árpád, a néhai köztársasági elnök a filmben hazaárulásra készül, más jelenetekben pedig egy fóbiák miatt szenvedő, bomlott elméjű művész paródiája, ami szimplán méltatlan ábrázolás és művészi interpretáció. Egy filmkritikus jogában áll, hogy véleményt formáljon egy-egy adott műről. Az újságíró szavaira az erőszak vagy a nyilvános becsmérlés nem lehet válasz. Még akkor sem, ha az alkotó nem nyugszik meg azzal ténnyel, hogy nem kevesebb mint tizennégy kategóriában jelölték Magyar Mozgókép Díjra és nyilvánvalóan fontosabb neki, mit gondolnak a kritikusok” - írta a megtámadott Csákvári Géza a történtek után.

A Népszava azt írja, hogy tettleges becsületsértés miatt feljelentést tesz az ügyben.

Levetette magát a legbefolyásosabb hazai médiavezetőket rangsoroló toplistáról Balásy Gyula kormányközeli vállalkozó, a New Land Media és a Lounge Group tulajdonosa - írja a Média1. Tavaly még az ötödik helyen szerepelt, idén már perrel fenyegette a rangsort összeállító magazint.

Bár Balásy nem tartozik a legismertebb üzletemberek közé, a cége által levezényelt kormányzati kampányokba nehéz volt nem belefutni az elmúlt években Magyarországon.

Balásy Gyula állami kommunikációval foglalkozó cégei 2016 óta már 44 milliárd forint nyereséget hoztak össze adózás után, és csak tavaly, 10 milliárd forintot értek el a nevéhez köthető New Land Media és Lounge Group vállalkozások.

Az üzletember tavaly a Marketing&Media magazin listáján az ötödik helyen szerepelt, idén azonban már nem volt ott a neve a rangsorban. Pedig a Média1 szerint Balásy idén is ott lett volna a top 10-ben, de végül jogi eszközökkel megtiltotta, hogy felkerüljön a listára.

Simon Krisztián, a magazin főszerkesztője a portálnak azt mondta, hogy

Az nem világos, hogy Balásy miért próbálta megakadályozni, hogy idén is felkerüljön a befolyásos médiások toplistájára, illetve mennyiben sértette volna a személyiségi jogait, ha mégis szerepel a listán.