hirdetés

HÍREK

Vajon mi várható a budapesti temetőkben idén mindenszentekkor?

És mennyire tartják veszélyesnek a temetői gyertyagyújtást az olvasóink? Erre szerettünk volna választ kapni.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. október 17.

hirdetés

Több ismerősöm is úgy döntött, hogy idén nem megy ki a temetőbe mindenszentek napján, elhunyt szerettei sírjához mécsest gyújtani. Mindegyikük 70 év körüli. Félnek. Akad, aki a lépcsőházban is maszkot visel. Amennyire csak lehet, kerülik a találkozást más emberekkel, fél éve hallgatják azt, hogy ők a legveszélyeztetettebb korosztály tagjai.

Nem szeretnék vállalni a kockázatot, hogy megfertőződnek a koronavírussal.

Egyiküknek sincsen saját autója, a budapesti tömegközlekedést pedig nem szeretnék igénybe venni, mert tapasztalataik szerint mindenszentek és halottak napja környékén zsúfoltak a járatok. De van, aki akkor sem menne ki, ha rokon vagy ismerős autóval elvinné, mert most „zavarná a tolongás a temető bejáratánál”.

Bennem is felmerült a kérdés, hogy mi lesz idén a temetői gyertyagyújtással.

Részben azért, mert a szomszédos Szlovákiában, az emelkedő esetszámok miatt – mint arról az Új Szó beszámolt – október első heteiben felmerült az a lehetőség is, hogy mindenszentek idején ismét kijárási tilalmat rendelhetnek el. Igor Matovič szlovák miniszterelnök akkor azt mondta: „A hozzátartozóink emlékére gyertyát gyújtani természetesen fontos dolog, de kicsit gondolkodjunk el. Az elhunytak lennének az utolsók, akik ebben a helyzetben a szemünkre hánynák, hogy egy vagy két hónappal később mentünk ki a sírhoz, vagy esetleg otthon gyújtottunk gyertyát.”

hirdetés

A bejelentés hatalmas felzúdulást keltett a lap Facebook oldalának követői között, nagyon sokan írták azt, hogy őket semmilyen intézkedés nem érdekli, ők akkor is kimennek a szeretteik sírjához. Szlovákiában október 15-én a járványstáb, a válságstáb és a kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be, ám a jelek szerint sokaknak már elegük van ezekből. Ezzel kapcsolatban Martin Vančo publicista azt írta: „A lezárás és az országosan egyformán érvényes korlátozások érthetőek voltak a járvány első hulláma alatt, tavasszal semmit sem tudtunk a koronavírusról és nem is lehettünk felkészülve semmire. De a második hullám alatt már kicsit másképp működhetnének a dolgok. Az intézkedések sok ember egzisztenciáját veszélyeztetik, ezért az országos tiszti főorvostól többet várnánk annál, hogy a sajtótájékoztatóján felsorolja a tiltásokat. Ahhoz, hogy elfogadja ezt a lakosság, alaposan, érhetően el kell magyarázni, számokkal alátámasztani, miért van minderre szükség, miért elkerülhetetlen mindez, miért nem létezik más megoldás.”

Mivel nálunk is emelkedett a fertőzöttek száma, sőt, a halálozások negatív rekordokat értek el az utóbbi hetekben, különösen az utóbbi napokban, szerettük volna megtudni, hogy a mi olvasóinknak mi a véleménye az esetleges újabb korlátozásokról. Arról, ha szükség esetén például azt kérik az emberektől, hogy idén mindenszentekkor inkább maradjanak otthon és úgy emlékezzenek meg az elhunytakról? A Szeretlek Magyarország és a I love Budapest oldalunkon egy-egy posztban kértük az olvasókat, mondják meg, mit gondolnak erről.

Többen is azt írták, hogy a temetők a szabadban vannak, megfelelő távolságot lehet tartani egymástól, a családtagok utazhatnak együtt, egy autóban. Volt, aki hozzátette, hogy ott is maradhat a maszkhasználat, sőt, egy hozzászóló felvetette, hogy a temetők készülhetnének hosszabb nyitvatartási idővel az ünnepet megelőző és követő héten.

„Akik eddig kimentek, most is kimennek. Aki eddig otthon gyújtott egy mécsest, most is otthon fog. Aki nagyon tart a vírustól, majd maszkban lesz. Nem gondolom, hogy erről lemondanak az emberek.”

„Én mindenképpen kimegyek a temetőbe. Ha már boltba mehetek, akkor a temetőbe is.”

„Mindenkinek joga van kimenni a temetőbe megemlékezni, függetlenül attól, hogy idős-e vagy sem. Aki idős és fél, az ne menjen. Szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy kimegy-e vagy sem, az idősebb korosztály is.”

„Nyugodtan ki lehet menni csak ne várjuk meg a tömeget, bármelyik nap ki lehet menni.”

Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába van lehetőség a távolságtartásra a temetőben, ha tömegközlekedéssel utazik oda, és sorban áll virágért.

„Mivel nagyon messzire kellene utaznom, ezért én itthon fogok gyertyát gyújtani.”

„Ėn gondoltam rá, mivel idősek vagyunk. Otthon is lehet rájuk gondolni minden nap, és gyertyát gyújtani.”

„Évente többször szoktam vinni virágot, mécsest, így nekem nem csak egy nap a megemlékezés az elhunyt szeretteimről, és kifejezetten nem is szoktam menni ilyenkor.”

„A szívben gyászolsz, nem a temetőben.”

„Szerintem ha rendszeresen megemlékezünk róluk, gondolunk rájuk, teljesen mindegy, hogy ezt helyileg hol tesszük. Azt se értem, hogy miért kell mindenkinek az év ugyanazon napján megrohamoznia a temetőket. Miért nem a megholt születése/névnapján megy? És akkor nem lenne egyszerre több száz ember egy helyen.”

Szerettük volna megtudni, hogy a budapesti temetők hogyan készülnek idén a kialakult helyzetre való tekintettel a november elsejei eseményre.

A temetkezések rendjéről, a ravatalozó használatáról találtunk rendelkezést a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján egy felugró ablakban, de cikkünk elkészültéig külön a mindenszentekről és halottak napjáról nem. Ezért a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. számára az alábbi kérdéseket küldtük el:

- Miként készülnek fel most, a koronavírus-járvány idején a budapesti temetők a várható növekvő látogatószámra?

- Milyen óvintézkedéseket készülnek bevezetni az október 31-november 1-november 2-i hétvégére?

- Sem a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján, sem az Intézet Facebook-oldalán nem találtam kifejezetten a mindenszentekre-halottak napjára vonatkozó, óvintézkedésekről szóló lakossági tájékoztatást. Milyen tájékoztatást tesznek közzé?

- Mivel Mindenszentekkor, halottak napján rengeteg idős ember indul el a temetőbe a szeretteik sírjához, és magam is úgy tapasztaltam, hogy ilyenkor zsúfolásig megtelnek például a Farkasréti temetőt érintő villamosok, nem tartanak-e attól, hogy éppen a legveszélyeztetettebb korosztály körében berobban a járvány a halottak napja után?

- Tervezik-e esetleg a tavaszi hullám alatt a kereskedelmi egységekben már használt életkori idősávok bevezetését erre az időszakra a budapesti temetőkben?

- Hogyan lehet elkerülni a zsúfoltságot halottak napja környékén a budapesti temetőkben?

- Szükség esetén Önök gondoskodnak-e kézfertőtlenítők, eldobható maszkok, eldobható kesztyűk biztosításáról a budapesti temetők bejáratánál?

- Tekintettel a járvány erősödésére, terveik közt szerepel-e adott esetben a budapesti temetők lezárása a halottak napi időszakra?

A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. válaszlevelében ez állt:

„Társaságunk az idei évben még Halottak napját megelőzően (várhatóan a jövő héten) MTI közleményt szándékozik kiadni, így kérdéseire választ fog kapni. Azzal a megjegyzéssel, hogy olyan rendelkezések bevezetésére válik lehetőség, mely szinkronban van a mindenkori operatív törzs, illetve a kormány által kiadottakkal.

Kérjük, kísérje figyelemmel a híradásokat!”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Olyanok is megkaphatták a koronavírus-oltást, akik még nem jogosultak rá

Többeknek sikerült nemcsak regisztrálni, de be is adatni az oltást.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Olyanok is hozzájuthattak a koronavírus elleni védőoltáshoz, akik hivatalosan még nem jogosultak rá - számolt be róla az RTL Híradó, amely több ilyen esetről is értesült.

Egyelőre csak az egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok lakóit olthatják be a vakcinával, ám a Híradó információi szerint

többeknek sikerült nemcsak regisztrálni, de be is adatni az oltást úgy, hogy egyik csoportba sem tartoznak.

Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a csatornának azt mondta, ezek az emberek "valahol helyesen cselekedtek", nem az ő hibájuk az, hogy soron kívül hozzájutottak az oltóanyaghoz. Ez viszont problémát okozhat a veszélyeztetett csoportok tagjainak, hiszen nekik lenne most a legnagyobb szükségük a vakcinára.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte az RTL Híradóval, hogy

hirdetés
több civil is jelentkezett az egyik fővárosi kórház honlapján lévő e-mail címen az oltásra,

de a beoltás előtt mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy valóban az egészségügyben dolgozik-e. Aki eltér az oltási tervtől, az nemcsak a szabályokat szegi meg, hanem a védekezés sikerességét is veszélyezteti, ezt pedig az illetékes hatóságok szankcionálni fogják, legyen szó arról, aki az oltást kapta, vagy arról, aki beadta.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Kiosztotta a Népszavát a közmédia, amiért számonkérték őket, hogy miért Bidenre kenték a Capitolium ostromát

A cikk névtelen szerzője általános iskolai magyarórára küldte a lap újságíróit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

"Újból mellélőtt a baloldali álhírlap" címmel közöltek egy cikket késő délután a Hirado.hu oldalon, amellyel a Népszavának üzentek.

A lap ugyanis levélben kérte számon a közmédiát, hogy miért úgy számoltak be az M1 Híradójában a Capitolium ostromáról, mintha azért Joe Biden elnöksége lenne a felelős.

A Népszava szerint „Európában valószínűleg példátlan, hogy a magyar közmédia híradója mindezt azzal a címadással interpretálta, hogy Káoszt hozott Biden elnöksége”

VIDEÓ: Az M1 riportja a Capitolium ostromáról

A Hirado.hu erre egy névtelen szerző által írt cikkben reagált, bár a Népszava által feltett kérdésekre nem válaszolt.

"Abba ne menjünk most bele, hogy Európában tényleg példátlan, hogy a magyar közmédia milyen címet ad egy anyagnak, hiszen Európában nincs több magyar közmédia, ezért erre valóban lehetetlen másik példát találni. Ez ugyanis már legalább ötödik elemi szintű fogalmazási készséget igényelne, de a szerző már ennél jóval korábban elvérzett volna az általános iskolában"

- írta a szerző, majd azt tanácsolta, hogy "érdemes lenne a szavak jelentését tanulmányozni, és nem állandóan a politikai motivációnak eleget téve anyagokat írni a semmiről".

hirdetés

Szerinte ugyanis a Népszava újságírója "már a rokonértelműséggel sincs igazán tisztában, hiszen a név nélkül nyilatkozókra hivatkozva „zavargásról” ír, de közben visszásnak tartja, hogy az M1 Híradója a „káosz” kifejezést használja".

"A Népszava kollégáinak csak azt tudjuk javasolni, hogy a pártközpontokban zajló fejtágítás helyett inkább néhány általános iskolai magyarórát látogassanak meg"

- tette hozzá.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Jakab Ferenc: Rémhír, hogy a vakcinát kapkodva állították volna elő és nem biztonságos

A virológus szerint abszolút semmi oka az újtól való félelemnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Mindenféle hiedelemmel és rémhírrel ellentétben az mRNS-technológiát nem néhány hónap alatt fejlesztették. Valótlanok tehát azon állítások, hogy rohamtempóban, kapkodva állították volna elő - mondta Jakab Ferenc virológus az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Pécsi Tudományegyetem tanára elmagyarázta, hogy az RNS, illetve a módosított RNS-technológia, amelyet a vakcinafejlesztésnél is alkalmaznak nem újkeletű, hanem nagyon régi és komoly tudományos háttérgyökerekre visszanyúló munka. Szerinte

az úgynevezett harmadik generációs technológiák ki fogják váltani a hagyományos vakcinafejlesztéseket, mert ezek gyorsabbak, olcsóbbak, biztonságosabbak, nagyobb hatásfokkal bírnak és könnyebb is ezeket legyártani. Ráadásul a harmadik generációs RNS-vakcinák még csak köszönőviszonyban sincsenek a vírussal, ezért sokkal biztonságosabbak is.

A virológus kifejtette, hogy ezek a vakcinák nem tartalmaznak adjuvánst, vagyis hordozóanyagot, ami arra szolgált a korábbi védőoltásoknál, hogy az immunrendszert "felébressze alvó állapotából", kiváltva a megfelelő hatást. Viszont éppen az adjuvánsok okozták a mellékhatások zömét is. A harmadik generációs RNS-vakcináknál viszont nincs hordozóanyag, mert az maga az RNS, ami kiváltja a megfelelő funkcióit is. Ezáltal jóval biztonságosabbak és megbízhatóbbak.

„Az ember alapvető tulajdonsága, hogy az újtól és az ismeretlentől mindig fél, de ez esetben abszolút semmi oka az újtól való félelemnek"

- mondta Jakab Ferenc.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

A Norvég Gyógyszerügynökség nem aggódik a koronavírus-oltás utáni halálesetek miatt

Szerintük csak azok a nagyon idős és törékeny emberek lehetnek veszélyben, akiknél az alapbetegség lefolyását súlyosbíthatják a mellékhatások. Ennek megfelelően módosítják ajánlásaikat.
Illusztráció: Steven Cornfield / Unsplash - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Norvégiában már több tízezer embert oltottak be. A Norvég Gyógyszerügynökséghez és az Országos Közegészségügyi Intézethez minden esetben jelentést küldenek, ha valamilyen mellékhatást tapasztalnak. Eddig - főként idősotthonokból - összesen 23 olyan halálesetről kaptak jelentést, amely az oltást követően következett be, és 13 eset kivizsgálását be is fejezték.

Azt állapították meg, hogy az olyan, általában enyhe mellékhatások, mint a magas láz, rossz közérzet vagy hányinger, súlyosabb következményekkel járhatnak a legbetegebb emberekre, mert súlyosbíthatják az alapbetegségük lefolyását.

Már az is komoly következményekkel járhat náluk, ha az émelygés miatt kevesebbet isznak, és kiszáradnak.

A Pfizer és a Moderna vakcinája is erős immunválaszt vált ki, ezért lehetnek olyan hatékonyak. Ugyanakkor pont emiatt mellékhatások is jelentkezhetnek.

hirdetés

"Ha egy nagyon törékeny és alapbetegségben szenvedő beteg oltást kap, ami erős reakciót vált ki lázzal, émelygéssel és étvágycsökkenéssel, az az alapbetegségének súlyosabb lefolyását eredményezheti. Ezek a mellékhatások az emberek többségében teljesen ártalmatlanok és rövid idő alatt elmúlnak, de nagyon megterhelőek lehetnek a legtörékenyebb emberek számára"

- mondta Steinar Madsen, a Norvég Gyógyszerügynökség munkatársa a VG című norvég lapnak.

"Ezekben a számokban azonban nem látunk semmi riasztót"

- tette hozzá a norvég szakember.

Szerinte minden esetben idős és nagyon gyenge állapotban lévő betegek hunytak el, akiknek különböző alapbetegségeik voltak.

A Norvég Gyógyszerügynökség ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a dokumentumok, amelyek alapján az oltás megkapta az ideiglenes jóváhagyást, 85 évnél idősebb emberek eseteit nem tartalmazzák. Tehát az legidősebbeknél jelentkező mellékhatások következményeiről egyelőre csak nagyon keveset tudnak.

A norvég hatóságok eddig összesen 29 mellékhatás-jelentést dolgoztak fel, ezek között 9 súlyos és 7 kevésbé súlyos eset is volt. A mostani vizsgálati eredmények alapján megváltoztatták az ajánlásaikat arról, milyen csoportokat nem ajánlatos oltani.

Az új ajánlásban felhívják a figyelmet arra, hogy a legsérülékenyebb betegeknél az enyhe mellékhatások is súlyos követkeményekkel járhatnak, ezért azoknál, akiknek a várható élettartama már nagyon rövid, az oltás által adott védelem már nem biztos, hogy megéri a kockázatot.

A norvég hatóságok szerint ezt érdemes figyelembe venni például az idősotthonok legrosszabb állapotban lévő lakói esetében.

Másoknál azonban az oltást továbbra is biztonságosnak tartják.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: