Döntött az EP a 90 milliárd eurós ukrán hitelről, a Fidesz és a Tisza is nemmel szavazott
Az Európai Parlament megszavazta a Kijevnek szánt pénzügyi csomagot, amely költségvetési és védelmi célokat szolgál. A pénzt már tavasszal folyósíthatják, miután a Tanács is jóváhagyja.
Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
A 90 milliárd eurós keretösszeget két fő célra fordítják: 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi és költségvetési támogatásra, 60 milliárd eurót pedig Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítenek el.
Utóbbiakat főszabály szerint ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás védelmi iparából kell beszerezni.
A finanszírozás szigorú feltételekhez kötött, beleértve Ukrajna folyamatos elkötelezettségét a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogainak – védelme mellett.
A hitelt az Unió közös tőkepiaci forrásbevonásból fedezi, a kamatköltségeket pedig az EU éves költségvetései állják.
A Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd euró, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd euró lesz. A tőkeösszeg visszafizetéséért Ukrajna akkor válik felelőssé, amikor háborús jóvátételt kap Oroszországtól.
A magyar pártok képviselői közül egyedül a DK szavazott igennel a háromelemű csomagra, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a javaslatokat.
Az uniós támogatási hitelről az Európai Tanács még 2025. december 18-án állapodott meg, a Bizottság pedig 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem kívánt részt venni a hitelprogramban, a megállapodást a tagállamok úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében fogadták el. Ez lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó uniós tagállamok egyhangúság hiányában is közösen lépjenek. A magyar kimaradást korábban méltatta Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „megmenekültünk attól, hogy belesodródjunk a háborúba”.
A folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kidolgozzon egy finanszírozási stratégiát, amit az Európai Bizottság értékel, majd az Európai Tanács is jóváhagy. Ha ez megtörtént, a Bizottság 2026 második negyedévének elején utalhatja az első részletet.
Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Összesítették a levélszavazatokat: 84 százalék szavazott a Fideszre, 13 százalék a Tisza Pártra
A Nemzeti Választási Iroda lezárta a levélszavazatok számlálását. A Fidesz elvesztette korábbi szavazói egy részét, de így is taroltak a határon túlon.
Bár a Fidesz-KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg, ez az eredmény valójában egy közel tízszázalékpontos visszaesést jelent a négy évvel ezelőtti, csaknem 94 százalékos arányhoz képest. A Nemzeti Választási Iroda csütörtök délutánra végzett a levélben leadott voksok feldolgozásával, az eredmények pedig egyértelmű elmozdulást mutatnak a kormánypártok hagyományosan legerősebb bázisának számító, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók körében is – írja a Telex.
A névjegyzékben szereplő 494 244 választópolgárból végül 356 332-en küldték vissza a szavazatukat, ami 72 százalékos részvételi arányt jelent.
A 100 százalékos feldolgozottságú adatok szerint a Fidesz-KDNP 282 028 szavazatot kapott, míg a második helyen a Tisza Párt végzett 46 482 vokssal, ami 13,85 százalékos eredmény.
A Mi Hazánk 1,55, az MKKP 0,35, a DK pedig 0,20 százalékot szerzett. Az érvényes azonosító nyilatkozatok száma 337 439 volt, az érvényes szavazólapoké pedig 333 992.
Mint ismert a 2026-os választást a Tisza Párt nyerte meg, a parlamenti mandátumok több, mint kétharmadát szerezte meg. A vereség után adott első interjújában Orbán Viktor a jobboldal megújulásának szükségességét hangsúlyozta, és azt mondta, hogy bármilyen feladatot is szán neki a párt ezek után, ő azt szívesen elvállalja.
Bár a Fidesz-KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg, ez az eredmény valójában egy közel tízszázalékpontos visszaesést jelent a négy évvel ezelőtti, csaknem 94 százalékos arányhoz képest. A Nemzeti Választási Iroda csütörtök délutánra végzett a levélben leadott voksok feldolgozásával, az eredmények pedig egyértelmű elmozdulást mutatnak a kormánypártok hagyományosan legerősebb bázisának számító, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók körében is – írja a Telex.
A névjegyzékben szereplő 494 244 választópolgárból végül 356 332-en küldték vissza a szavazatukat, ami 72 százalékos részvételi arányt jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kampánypénzből újított fel kocsmát az MKKP, most 686 milliót kell visszafizetniük
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot fordított a Smaragd nevű ajkai szórakozóhelyre. A párt a gyenge választási eredmény miatt közösségi gyűjtésből próbálja előteremteni a tartozást.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot költött egy ajkai szórakozóhelyre, miközben a pártnak a gyenge választási eredménye miatt több mint 680 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.
A Smaragd nevű hely a párt kampányközpontjaként is működött, ahol a helyi fiataloknak akartak közösségi teret létrehozni – számolt be róla az RTL Híradó.
A párt egy már meglévő helyiséget pályázott meg, amit teljesen felújítottak, sőt, új hang- és fénytechnikát is vásároltak a pénzből. A nyitóbulin tele is lett a hely, ahol a Kutyapárt állta az első száz vendég sörét. Az MKKP szerint a beruházásra óriási szükség volt a városban.
Sándor Balázs, a párt visszalépett jelöltje és országos politikai koordinátora a riportban arról beszélt, hogy a fiatalok elvándorlása az egyik legnagyobb probléma Ajkán. „Nincs szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, ezért a fiatalok más városokba, Budapestre, vagy akár külföldre mennek, hogy ilyen lehetőségeket találjanak” – magyarázta Sándor Balázs. A történetet beárnyékolja, hogy az MKKP nem érte el a választáson az egyszázalékos küszöböt, ezért most 686 millió forint kampánytámogatást kell visszafizetniük az Államkincstárnak.
Mivel a pártnak nincs ennyi pénze, közösségi gyűjtést szerveztek a tartozás rendezésére.
A párt társelnöke, Döme Zsuzsanna is megvédte a döntést, szerinte a hely a kampányban is kulcsszerepet játszott. „Ezek szuper projektek, és nagyon-nagyon hiánypótlóak Ajkán. A kampányidőszakban rengeteg eseményünk volt ott; gyakorlatilag ez volt a Kutyapárt kampányközpontja, más híján” – mondta a társelnök. A társelnök szerint a rossz eredménynek nincs köze ahhoz, mire költötték a pénzt.
„Ezt most már elköltöttük ezekre a célokra; nem tudjuk visszacsinálni. Nem hiszem, hogy a kampánypénz-pályázatunk miatt lett ez a rossz eredmény; ez ettől független” – jelentette ki Döme Zsuzsanna.
Hozzátette, a Rózsa Sándor kampánypénz-tékozló alapjuk nagyon hasznos, amivel 2018 óta sok fontos projektet támogattak.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot költött egy ajkai szórakozóhelyre, miközben a pártnak a gyenge választási eredménye miatt több mint 680 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.
A Smaragd nevű hely a párt kampányközpontjaként is működött, ahol a helyi fiataloknak akartak közösségi teret létrehozni – számolt be róla az RTL Híradó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Sohasem tűrtem meg semmilyen korrupciót, minden ezzel ellentétes propagandát cáfolok
Orbán Viktor Patriótának adott nagyinterjújában rákérdeztek a korrupcióra és a luxizásra is, Matolcsy Györgyöt és Matolcsy Ádámot név szerint is megemlítve. A miniszterelnök válaszában a luxizást elítélte, de azt állította, a korrupció ellen mindig fellépett.
Orbán Viktortól azt kérdezték, „ezek a mesés, hétköznapi ember szemével hihetetlennek és elképzelhetetlenek tűnő meggazdagodások szerepet játszottak-e a Tisza Párt kétharmados győzelmében?”
A miniszterelnök azt válaszolta, „biztosan, persze” .
Ugyanakkor Ferencz Orsolya gondolatára, hogy a jobboldalnak meg kell újulnia, és le kell vágnia bizonyos részeit magáról, Orbán Viktor azt mondta, „az öncsonkolást semmiképp sem javasolnám.” Azzal, hogy elemezzék a helyzetet és a rossz dolgoktól szabaduljanak meg, azzal egyetért.
„Korrupciós vádakkal kapcsolatban nagyon világos a pozícióm, soha nem tűrtem meg semmilyen korrupciót. Minden ezzel ellentétes propagandát cáfolok" - jelentette ki.
Szerinte minden egyes ügyben, ahol komolyan vehető gyanú merült fel, a hatóságok mindig eljártak, és ő a hatóságok eljárását mindig is támogatta. "És a tőkés csoportok felé, tehát a gazdagabb réteg felé is nagyon világos elvárásom volt miniszterelnökként, és ebben soha nem engedtem. Minden jogszabályt be kell tartani, vagyis nincs korrupció.”
Hozzátette, ebből a szempontból a magyar hatóságok munkáját jónak ítéli.
„De kétségkívül ez nem azonos a luxizással, ami életmódkérdés. Én szerintem az szerepet játszott a választásban, vagy a választási eredményben, és a képviselő högynek abban igaza van, hogy ennek a folytatása öngyilkosság lenne.”
Szerinte ez nem fogadható el.
Orbán Viktortól azt kérdezték, „ezek a mesés, hétköznapi ember szemével hihetetlennek és elképzelhetetlenek tűnő meggazdagodások szerepet játszottak-e a Tisza Párt kétharmados győzelmében?”
A miniszterelnök azt válaszolta, „biztosan, persze” .
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péterék törvénnyel kényszerítenék ki, kik állnak a titkos magántőkealapok mögött
Kármán András, a Tisza Párt gazdasági szakértője jelentette be a magántőkealapok átláthatóságát célzó törvénymódosítást. A Transparency International szerint 1300 milliárd forintnyi közvagyon került ilyen, beazonosíthatatlan hátterű alapokba.
Nekimegy a magántőkealapoknak a Tisza Párt: törvénymódosítással bontanák le a titkolózást a végső tulajdonosok körül, és egy új, kemény jogosítványokkal felvértezett hivatalt állítanának fel a közpénzek visszaszerzésére. Az egyik első célpontjuk a jegybanki alapítványoknál eltűntnek vélt, akár 650 milliárd forintos vagyon lehet – számolt be róla az RTL Híradó.
A párt gazdasági szakértője, a pénzügyminiszteri poszt várományosaként emlegetett Kármán András arról beszélt, hogy
egyértelműen az a céljuk, hogy nyilvános legyen, ki áll a magántőkealapok mögött. A jelenlegi helyzetet Kármán úgy írta le: „Nem eléggé átlátható a magántőkealapoknak a működése. Nem beazonosítható, hogy ki a végső kedvezményezett.”
Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján már azt is bejelentette, hogy több jelöltjük is van a frissen felállítandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére. Azt is egyértelművé tette, hogy a szervezetnek akár nyomozati jogköre is lehet.
„Szerencsére kétharmados felhatalmazást kaptunk, így valóban érdemi hatásköre, de akár nyomozati jogköre is lehet egy ilyen szervnek, ami szerintem nagyon fontos, de alapvetően egy koordináló szerepet szeretnénk”
– fogalmazott a Tisza Párt politikusa.
A hivatal első ügyeinek egyike a jegybanki alapítványokból eltűnt vagyon feltárása lenne, amit Magyar Péter egyetlen szóval jellemzett: „Úgy hívják magyarul, hogy lopás.” Az Állami Számvevőszék tavaly márciusi jelentései nyomán derült ki, hogy több száz milliárd forintnyi közpénz sorsa lehetett bizonytalan a Matolcsy György MNB-elnöksége alatt kiszervezett alapítványoknál, miközben fia, Matolcsy Ádám és baráti köre látványosan meggazdagodott.
A Transparency International összesítése szerint az Orbán-kormány 2024 év végéig 1300 milliárd forintnyi közvagyont pumpált magántőkealapokba.
A riport Mészáros Lőrincet hozza fel példaként, akinek 1749,1 milliárd forintra becsült vagyonának jelentős része felett rendelkeznek ilyen átláthatatlan alapok. Az üzletember és felesége egy 22 milliárdos magángéppel utazott a párizsi BL-döntőre. Arra a kérdésre, hogy hogyan jöttek a meccsre, a válasz annyi volt: „Hát nem gyalog.”
A Tisza Párt tervei szerint minden korábbi tranzakciót átvilágítanának.
„Ellenőrizni fogunk minden korábbi tranzakciót és ahol hanyag vagy törvénytelen működésre utaló jeleket találunk, ott megfelelő lépéseket is meg fogjuk tenni”
– ígérte Kármán András.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint a közvagyon jogszerűen visszaszerezhető. „Azt mondja szépen az állam, hogy az általam kinevezett szakemberek fognak beülni ezeknek az alapkezelő szervezeteknek a menedzsmentjébe, és majd az állam fogja eldönteni, hogy mi történik” – vázolta a lehetséges forgatókönyvet.
Miközben a vádak egyre hangosabbak, Matolcsy György volt jegybankelnök a YouTube-on oszt pénzügyi tanácsokat. Legutóbbi, immár kilencedik videójában sem beszélt az alapítványi vagyonról, helyette a bőség korszakának eljövetelét jósolta. „Az új világban újnak kell lenni. Innovatívnak” – mondta, majd hozzátette: „Át kell állni a bőségre. Mi ezt tettük egyébként.”
Magyar Péter csütörtökön a fideszes strómanoknak is üzent, jelezve a politikai harc hevességét: „Hiába játsszátok el most a balettos kislányt és tesztek úgy, mintha mi se történt volna! Tudjuk, mit tettetek a szeretett hazánkkal és a magyar emberekkel. És egy percig se legyen kétségetek afelől, hogy »ki mint vetett, azonképpen arat…«”
Nekimegy a magántőkealapoknak a Tisza Párt: törvénymódosítással bontanák le a titkolózást a végső tulajdonosok körül, és egy új, kemény jogosítványokkal felvértezett hivatalt állítanának fel a közpénzek visszaszerzésére. Az egyik első célpontjuk a jegybanki alapítványoknál eltűntnek vélt, akár 650 milliárd forintos vagyon lehet – számolt be róla az RTL Híradó.
A párt gazdasági szakértője, a pénzügyminiszteri poszt várományosaként emlegetett Kármán András arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
