Újraindulnak a Norvég Alap támogatásai Magyarországon? Erről tárgyalhat a kormány
Magyarország részvételével megállapodás született az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak újraindításáról – értesült a Szabad Európa. Az alap működése 2021 óta szünetel Magyarországon, de a lap információi szerint még idén elkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a támogatások újraindításáról.
A tárgyalások a magyar uniós elnökség keretében zajlottak Brüsszelben, ahol Norvégia, Liechtenstein és Izland képviselői egyeztettek az Európai Bizottsággal. A magyar delegációt Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára vezette, míg a norvég felet Espen Barth Eide külügyminiszter képviselte. A feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy a Norvég Alap újraindulhat, és ismét támogathatja Magyarországot.
Norvégia, Liechtenstein és Izland az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, de nem részei az Európai Uniónak. Az EGT-tagság előnyeinek ellensúlyozására a három ország pénzügyi alapokat hozott létre, amelyek a 2004 után csatlakozott uniós országokat támogatják. Az alapok célja az egyenlőtlenségek csökkentése és a gazdasági-társadalmi kohézió erősítése az Európai Unióban.
Magyarország 2014 óta nem tudta maradéktalanul kihasználni ezeket a támogatásokat, mivel a civil szervezeteknek szánt források elosztása körüli viták feszültségeket keltettek a norvég és a magyar kormány között. Az Orbán-kormány 2014-ben próbálta megszerezni az ellenőrzést a civil pénzek elosztása felett, miközben „sorosista” vádakkal illette a támogatott szervezeteket. Az akkori kampány részeként hatósági vizsgálatokat is tartottak, de a vizsgálatok végül nem találtak szabálytalanságot.
A civil pénzek körüli vita odáig fajult, hogy Magyarország az egyetlen kedvezményezett országként nem hívta le a 2014-21-es ciklus forrásait, összesen 77 milliárd forintot. A támogatások nagy részét – a civil alap mintegy 4 milliárd forintos keretét kivéve – minisztériumokon keresztül folyósította volna Norvégia.
A mostani brüsszeli megállapodás lehetővé teszi, hogy Magyarország újra tárgyalóasztalhoz üljön Norvégiával és az alap más tagországaival. A Szabad Európa úgy értesült, hogy a tárgyalások Lengyelországban már megkezdődtek, és 2025 tavaszára várhatóan befejeződnek. Lengyelország a 2014-21-es ciklusban hozzávetőleg 740 millió eurót kapott, ami jól mutatja az alap jelentőségét a kedvezményezett országok számára.
A magyar civil pénzek korábbi elosztásáért az Ökotárs Alapítvány vezetésével működő konzorcium volt felelős, ám az alapítvány ellen is fellépett a kormány 2014-ben. Az alapítvány vezetője, Móra Veronika a Norvég Alap újraindításáról nem kívánt részletesen nyilatkozni a Szabad Európának, és azt sem döntötték el, hogy ismét pályáznak-e a civil források kezelésére.
