Tölgyessy Péter: A Fidesz-brand átok alá került, innen már se a pártnak, se Orbán Viktornak nincs visszaút
Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politológus a Partizánnak adott interjúban értékelte a választások utáni politikai helyzetet, az Orbán-rendszer bukását és az új kormány előtt álló kihívásokat.
Szerinte a magyar társadalomra a választás utáni hónapban „elképesztő öröm és felszabadulás” szakadt, amihez hasonlót a magyar történelemben nagyon régen nem lehetett tapasztalni. Ezt a hangulatot leginkább 1940-hez, Észak-Erdély visszacsatolásához merte hasonlítani, bár hozzátette, az akkori miniszterelnök, Teleki Pál már akkor sejtette, hogy a túlzott öröm tragédiába torkollhat.
Tölgyessy szerint a mostani eufória jelentőségét az adja, hogy a változást nem külső erők kényszerítették ki, hanem a magyar választók döntöttek egy rendkívül erősnek hitt hatalom leváltásáról. „Magyar történelem drámákkal és tragédiákkal van tele, és azzal az érzéssel, hogy nem mi döntünk a sorsunkról, hanem mi elszenvedjük” – mondta, kiemelve, hogy a mostani élmény éppen ezért lehet trendfordító.
Ez egy óriás élmény. Ez valami hihetetlen, ez sokáig fog hatni” – fogalmazott. Tölgyessy szerint a remény megvan arra, hogy ez a választói akarat trendfordító erővel bírjon, de a feladatok rendkívül nehezek.
Úgy véli, a választások előtt sokan még abban is kételkedtek, hogy egyáltalán lesznek-e választások, vagy hogy a hatalmat békésen átadják. Ehhez képest szerinte alapvetően korrekt választás zajlott, és a hatalomátadás is a legnagyobb békében történt meg. Ennek során az is kiderült számára, hogy az egykori hatalmasságok mennyire kicsik és esendők lettek. „Mennyire szánalmasak lettek Orbán Viktor miniszterei például a hatalomátadásnál” – jegyezte meg. Szerinte Pintér Sándor belügyminiszter volt az egyetlen kivétel.
Arra a kérdésre, hogy autokratikusnak nevezhető-e az Orbán-rendszer, ha választáson le lehetett váltani, Tölgyessy azt mondta, sosem szerette a „címkéző felfogást”. Úgy látja, „vannak olyan politológusok, akik körülbelül abban a stádiumban vannak az elemzésnek, mint a biológia volt 150 évvel ezelőtt”, vagyis megelégszenek a kategóriákba sorolással. Úgy véli, a Nyugat legtöbb országa bajban van, mindenütt megfigyelhetők autokratikus és irányított kapitalizmusra utaló törekvések. Magyarországon ezek a tendenciák a legelőrehaladottabbak voltak, és a 16 éves gyakorlat most megbukott.
Az elemző szerint a Fidesznek és Orbán Viktornak ebből a helyzetből szinte lehetetlen visszajönnie. Úgy látja, a Fidesz szavazótábora 1,2–1,5 millió főre zsugorodott, miközben a választók több mint 70%-a velük szemben áll, ráadásul hatalmas haraggal. Tölgyessy szinte elképzelhetetlennek tartja, hogy ezek a választók visszatérjenek Orbán Viktorhoz. Úgy látja, a Fidesz nem fog tudni talpra állni, mert a pártot az „orbánizmus felfalta”.
Orbán Viktor választás utáni interjúját elemezve kiemelte a volt miniszterelnök azon állítását, hogy nem voltak elég kemények, és még radikálisabban kellett volna fellépniük. Ezt a logikát Napóleonhoz hasonlította, aki a waterlooi csata elvesztésekor azt sajnálta, hogy nem égette fel Berlint, amikor megtehette volna. „Az egész tétele benne van, hogy a közép elvesztése hozta az eredményt, de újra radikalizálni kell egyelőre a Fideszt. Nagyon jellegzetes orbáni interjú” – tette hozzá.
Ugyanakkor veszélyesnek tartja, hogy a Fidesz összeomlásával Magyarországon jelenleg nincs erős ellenzék. „A hatalom az addig nyújtózkodik, amíg lehet. A hatalom ellen csak másik hatalmat lehet állítani, és másik hatalom pedig már pedig nincsen egyenlőre Magyarországon, és ez egy nagyon nagy probléma.”
Orbán Viktor nemzetközi befolyásának összeomlását Tölgyessy természetesnek tartja, hiszen egy látványosan megbukott politikust senki sem fog ünnepelni. „Orbán Viktor sok tekintetben Elbára vagy egyenesen Szent Ilonára került ezzel a dologgal, de ettől még ott lesz a nyoma a történelemben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a volt miniszterelnöknek a mítoszát kellene építenie ahelyett, hogy „kis kenyércsatákba” bonyolódik.
Magyar Péter kormányzási stílusát úgy jellemezte, hogy az új miniszterelnök tisztában van a mögötte álló széles koalíció jellegével, és Orbánnal ellentétben nem próbálja meg átnevelni a táborát. Kiemelte, hogy Magyar Péter szinte azonnal korrigál, ha az „internet népe” nyomást gyakorol rá, ahogy az az igazságügyi miniszter kinevezésénél is történt. Ugyanakkor a kormányt alapvetően a lojalitás alapján állították össze, és soha nem látott mértékben a miniszterelnök dominálja, ami szerinte „orbáni hagyomány”.
Az új kormány előtt álló legnagyobb kihívásnak a széles választói koalíció igényeinek kezelését tartja. Szerinte az országban egyfajta „örökös adventi időszak” van, ahol minden társadalmi csoport benyújtja a maga „panaszlistáját”, és a miniszterelnök egyelőre mindent „leokéz”. A jelenlegi politika fő vonala az, hogy mindenért a Fidesz a hibás, ami egyben tartja a tábort, de elfedi a valódi stratégiai dilemmákat. „Mintha hájjal kenegetnék a közvéleményt, nem mi vagyunk a felelősek a saját életünkért, a saját kudarcainkért, a saját gondjainkért, hanem Orbán a hibás mindenért. Hihetetlen jó ezt elhinni” – mondta.
Magyar Péter első, látványos gesztusait, mint a Kossuth téri ünneplést vagy a Feszty-körképes kormányülést Tölgyessy a hatalomgyakorlás új formájaként értékeli. Szerinte az állandó internetes jelenléttel és a győzelmi eufória fenntartásával az új miniszterelnök hosszú ideig képes lehet elkerülni a valódi, megosztó kérdésekkel való szembenézést. „Ha ezt ügyesen csinálja a miniszterelnök, nagyon sokáig el lehet hajózni, akár évekig el lehet csak ezzel hajózni, és a dilemmákkal nem törődni” – mondta.
A sajtó helyzetét elemezve kifejtette, hogy a magyar nyilvánosság rendkívül megosztottá, „törzsivé” vált. Úgy látja, az egykori ellenzéki sajtó, amely a Fidesz-hatalommal szemben az őrkutya szerepét töltötte be, most lényegében kormánypárti sajtóvá vált, amely kevésbé képes a kritikus funkciók ellátására. „Valami hihetetlen mértékig törzsi lett a magyar felállás” – állította.
Bár megérti a társadalmi igényt, hogy az Orbán-rendszer által kinevezett vezetők távozzanak, a folyamatos nyomásgyakorlást és megalázásukat veszélyesnek tartja. „Jön a precedens: ma neked, holnap nekem” – figyelmeztetett. „Volt szerencsém olyan 1999 körül mondani Rogán Antalnak és Gyürk Andrásnak, hogy nem gondoljátok, hogy ez precedens lesz, hogy vissza fogjátok kapni? És azt láttam az arcukról, hogy nem is értik.”
Ugyanakkor az sem lenne jó megoldás, ha a régi vezetők a helyükön maradnának. „Nem érzek hatalommegosztást abban sem, hogy Orbán Viktor emberei – akiket azért tettek oda, hogy ne legyen hatalommegosztás – ott maradjanak” - jelentette ki.
Bizonyos esetekben, például Mészáros Lőrinc vagyonánál, szerinte egyszerűen vissza kéne venni a tulajdont köztulajdonba, mert egy hosszadalmas jogi eljárás valószínűleg eredménytelen lenne, ami óriási csalódást okozna. „Volt erre európai precedens: De Gaulle ezt csinálta kollaboránsokkal szemben 1946-ban; a Renault például ekkor lett állami tulajdon.”
Tölgyessy szerint az új vezetésnek a katasztrofális gazdasági helyzettel kell szembenéznie.„A Fidesz a kormányzásának a legvégére szinte visszahozta a Kádár-rendszert, adósságból finanszírozta szinte végig azt a tűzijátékot, amit csinált” - fogalmazott.
A végletekig túlterhelt költségvetés és a 7% körüli hiány miatt súlyos döntéseket kell hozni. „Tulajdonképpen a kormány előtt ott van az a dilemma, hogy Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc.”
Szerinte Magyarország „fiskális alkoholizmusban” szenved, a társadalom a gondoskodó államtól várja a megoldást, ami folyamatos túlköltekezéshez vezet.
A szakértő kritikusan szemléli a hazai vállalkozói kultúrát is: „A magyar vállalkozások igen nagyrészt az állami ingyenpénzre vannak berendezkedve. Járadékvadászatot folytatnak.” A leendő pénzügyminiszter azon kijelentését, hogy a multik helyett a hazai KKV-kat kell támogatni, divatos, de veszélyes szlogennek tartja. „Orbán Viktor is ezt mondta 2010 előtt, aztán kiegyezett a multikkal, mert csak így volt növekedési tartalom.”
Végezetül Tölgyessy Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország problémái (egészségügy, oktatás, lakhatás) nem egyediek, hanem a nyugati világ általános gondjai. Ezeket nem lehet egy csapásra megoldani csak azért, mert Orbán Viktor már nincs hatalmon.
A valódi biztosítékot a jövőre nézve abban látja, ha a magyar állampolgárok tudatosítják magukban, hogy bármelyik hatalmat le tudják váltani. „Leginkább a magyar állampolgárok józanságában lehet bízni, hogy ha elkezd ez a hatalom rossz irányba mozdulni, akkor fellépnek ellene, érzékeltetik, hogy ugyanaz történhet bármilyen hatalommal, mint ami Orbán Viktorral megtörtént.”
„Ha ez kellő erővel jelen van, akkor lehet a mostani reménységből valóságosan sikeres ország” – zárta gondolatait.