News here
hirdetés

HÍREK

Több tízezer afgánt nem tudtak kimenteni Kabulból a brit külügyminisztérium szervezetlensége miatt

Csak a töredékét tudták kimenteni a britek a segítségért könyörgő afgánoknak. Emberek tízezreit hagyhatta cserben az ország kormánya egy önkéntes szerint.

Link másolása

hirdetés

A külügyminisztériumban uralkodó zűrzavar miatt afgánok tízezrei nem tudtak hozzáférni nyáron az Egyesült Királyság által szervezett mentőakciókhoz, írja a The Guardian egy korábbi diplomata jelentése alapján. Raphael Marshall szerint a bürokratikus káosz, a miniszteri beavatkozás, a tervezés teljes hiánya és a rövid irodai munkaidő együttesen eredményezte azt, hogy "a tálibok kezére jutó embereket hagyták meghalni".

Marshall három év diplomáciai szolgálattal a háta mögött jelentkezett önkéntesnek a külügyminisztérium különleges csapatába, amikor a nyáron az amerikai kivonulás miatt Kabul a tálibok uralma alá került. Feltehetően Marshall nyár végi beszámolója és egy nem nyilvános belső vizsgálat eredményének köszönhetően helyezték új szerepkörbe a kabineten belül később a külügyminisztert, Dominic Raabot.

Az egykori diplomata állítása szerint előfordult, hogy a válság csúcspontján egyedül dolgozott az evakuálási részlegen, és teljesen véletlenszerű szempontok alapján kellett döntenie az emberek sorsáról, miközben nagyjából 5000 segítségért könyörgő olvasatlan e-mail tornyosult előtte. Elmondása szerint a külügyminiszter teljesen félreértette az egész helyzetet, különösképpen a kabuli reptéren zajló eseményeket. Ennek bizonyítéka volt, hogy több sürgősségi evakuálási kérést is egyszerűen elhalasztott.

A 39 oldalas beszámoló szerint Raab ahelyett, hogy azonnali döntéseket hozott volna, inkább további bizonyítékokat kért be a mérlegeléshez. Mindeközben a végső döntést saját hatáskörben tartotta, ezzel pedig nagyon lassú lett a folyamat. Marshall állítása szerint sokan végül el sem jutottak a kabuli reptérre azok közül, akik a külügyminiszter döntésére vártak, egy másik esetben pedig a mentőcsapat Raab határozatának hiányában indult útnak.

hirdetés

Marshall megkérdőjelezi a kormány állítását, miszerint az országot elhagyni szándékozó afgánoktól érkező valamennyi e-mailt szeptember 6-ig feldolgozták és elbírálták. A felettesének írt beszámolójában kitért arra is, mekkora felzúdulást keltett, amikor Boris Johnson miniszterelnök elrendelte, hogy egy közismert afgán állatvédő szervezet állatainak szállítása élvezzen prioritást.

Marshall becslése szerint 75 és 150 ezer között lehetett az Egyesült Királysághoz segítségért fordulók száma az Afganisztánban kialakult helyzet miatt. Többségük attól tartott, hogy veszélyben forog az élete a nyugati országgal fenntartott kapcsolata miatt. A férfi becslései szerint nagyjából a kérvényezők 5 százalékát tudták végül csak kimenteni Afganisztánból.

A kormányszóvivő tájékoztatás szerint augusztusban 15 ezer embert mentettek ki Kabulból, azóta pedig további 3000 ember kimenekítésében vett részt a brit külügyminisztérium.

Dominic Raabot kormányátalakításra hivatkozva szeptember 15-én mentette fel pozíciójából Boris Johnson.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Orbán Viktor: A békeidőre jellemző 8 órás munkának vége
A kormányfő szerint haladéktalanul meg kell erősíteni az ország haderőképességét, ehhez pedig megfeszített munkára lesz szükség a katonai vezetőktől és a katonáktól is.

Link másolása

hirdetés

Romló háborús helyzet Ukrajnában, ajtón kopogtató háborús gazdasági válság és energiaválság, ez ma a kínálat az európai vezetők számára - fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában.

Először az európai uniós csúcsról beszélt, amelyen megadták Ukrajna tagjelölti státuszát. A miniszterelnök jelezte, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tagfelvételi tárgyalások meg is kezdődnek, ehhez feltételeket kell teljesíteni, többek közt a magyar elvárásokat is, ez segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését is. A kormányfő elmondta, hogy amikor az ukrán elnökkel beszélt telefonon, Volodimir Zelenszkij megköszönte Magyarország támogatását.

Orbán azt is megemlítette, hogy "hiába akarták vállvetve más országokkal", például Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal, hogy Bosznia-Hercegovina is tagjelölti státuszt kapjon, ezt még nem tudták elérni. Mint mondta, szerinte még mindig értetlenség, vagy nem kellő tudás mutatkozik az európai vezetőkben a tekintetben, hogy a balkáni országok unióba való felvétele milyen létszükséglet lenne a migrációs helyzetet figyelembe véve. Azt ígérte, hogy folytatják a küzdelmet az osztrákokkal, a szlovénokkal és a horvátokkal. Arra is kitért, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a gázembargót, erről nem is hajlandó tárgyalni, mert nincs miről.

Az e heti NATO-csúcsról azt mondta, hogy "súlyosabb" volt. Orbán szerint lassan szembe kell nézni a realitásokkal, és bár a NATO még nem tart itt, de közelít ehhez a ponthoz. Mint mondta, hiába szállít több nyugati ország fegyvereket Ukrajnának, a háborúban a katona a legfontosabb, az meg fogytán.

Bár Ukrajna komoly haderőt jelent, hősiesen harcolnak, hiszen a hazájukat védik, de lassan a katonai realitások érvényre lépnek

- jegyezte meg a miniszterelnök. Elmondása szerint a NATO-csúcson még nem volt szó arról, mi lesz akkor, ha az ukrán front összeomlik, de a helyzet egyre rosszabb, Ukrajna már naponta 100-1000 katonát veszít a háborúban.

hirdetés
A kormányfő hangsúlyozta, hogy mindenki az ukránok oldalán áll természetesen, Magyarország is, ez a közfelfogás.

Orbán úgy véli, hogy hiába figyelmeztetett előre a háború Oroszország, az előkészítés semmiképpen nem ad elegendő választ és indokot arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat és nyílt háborút folytasson vele, akkor is ha az oroszok ezt különleges katonai hadműveletnek nevezik. Háborúról van szó, ahol tízezrek halnak meg, és Magyarország ebbe nem akar belekeveredni - jelentette ki.

Azt mondta, úgy jött haza a NATO-csúcsról, hogy hallotta a vészcsengőt a fejében. Figyelmeztetett, hogy bár most még úgy tűnik, hogy a frontvonalban lévő ukrán városok messze vannak, távoli, idegen helyek, de ha gyorsan változik a katonai helyzet, olyan városok nevét fogjuk hallani, amelyeket ismerünk, mert

a háborús zóna sokkal gyorsabb közelebb érhet Magyarországhoz, mint gondolnánk.

Éppen ezért meg kell erősíteni Magyarország haderőképességét, ehhez pedig gyors képességfejlesztési munkát kell elvégezni.

"A békeidőre jellemző 8 órás munkának vége van" - jelentette ki a katonákra vonatkozóan.

Hozzátette, hogy emberfelettinek tűnő munkával kell radikálisan megnövelni a védőképességünket, ehhez megfeszített munkát fog kérni a honvédelmi minisztertől, a katonai vezetőktől és a beosztottaiktól is.

Arra is kitért, hogy

a NATO-csúcson arról is döntöttek, hogy meg kell erősíteni a keleti szárnyat, így Magyarországot is, mert "ha baj van, akkor már hiába kapkodunk".

Orbán kiemelte, hogy a védelemre való felkészülés években, jóe esetben félévben mérhető, néhány hét alatt ezt nem lehet megtenni.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Kimondta a bíróság: nappal is lehet sugározni a tévében szivárványcsaládokat bemutató tartalmat
Korábban a kizárólag kormánypárti tagokból álló Médiatanács 22 óra utánra akarta száműzni a homoszexuálisok által nevelt gyerekeket bemutató kisfilmet.

Link másolása

hirdetés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa még tavaly márciusban, állampolgári bejelentés alapján indított eljárást a Háttér Társaság A Család az család elnevezésű kampányának kisfilmje miatt, ami az RTL-en társadalmi célú hirdetésként volt látható.

A család az család

A Médiatanács azt vizsgálta, hogy a reklám megfelelt-e a gyermekvédelmi követelményeknek, vagyis, hogy jogszerűen sugározta-e a csatorna 5 és 21 óra között, vagy ezt csak később tehette volna meg, este 9 és hajnali 5 óra között. A testület arra jutott, hogy a társadalmi célú hirdetést csak éjszaka lehetett volna leadni – írja az RTL.hu.

Azzal érveltek, hogy „a korhatári besorolás a gyermekek védelmét szolgálja az önmagáért felelős és a társadalmi együttélésre alkalmas személyiség kialakulását veszélyeztető műsorokkal szemben”. A Médiatanács szerint ezek közé sorolhatók azok a műsorok, amelyek olyan magatartásmintákat, világnézeteket vagy értékrendet támogatnak, amelyek „szemben állnak a társadalmilag elfogadott normákkal”. Ilyen érzékeny témának számíthat

  • A halál ábrázolása,
  • A családon belüli bántalmazás, konfliktusok és a feszültségek bemutatása, és mindezen belül a gyermekek helyzete, örökbefogadása,
  • Az azonos nemű párok gyermeknevelésének kérdése.

A Médiatanács határozata ellen a Háttér Társaság és az M-RTL Zrt. is fellebbezett, a döntést pedig a Fővárosi Törvényszék áprilisban meg is semmisítette, ezt csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is helybenhagyta. A Törvényszék indoklásában kitért az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy más ügyben hozott korábbi döntésére, amiben megállapították, hogy

semmilyen tudományos bizonyíték vagy szociológiai adat nem utal arra, hogy a homoszexualitás említése vagy a szexuális kisebbségek társadalmi státuszáról szóló nyílt nyilvános vita hátrányosan hatna a gyermekekre.

A Törvényszék azzal sem értett egyet, hogy a Médiatanács szerint a reklámban csak ellenségeskedő kommenteket olvasnak fel, miközben a társadalom véleménye ennél árnyaltabb.

hirdetés
A kommentek felolvasása után következő válaszok és magyarázatok ugyanis kellően reprezentálták azt az oldalt, amely a szűklátókörű, értetlen ellenségeskedéssel szemben nyitott, megértő és elfogadó, megfelelően ellensúlyozva a negatív hozzáállást, és átfogó képet kínálva a társadalomban előforduló szemléletekről, vitáról

– áll a Törvényszék indoklásában.

Szerintük nem helytálló az az érvelés sem, hogy a kicsik nem értik, a nagyobbakban pedig szorongást és bizonytalanságot kelt a hirdetés. A Törvényszék indoklásában ugyanis azt írta, hogy azok a kisebb gyerekek, akik még nem fogják fel a reklám tartalmát, azokra nem is hat a kisfilm, a nagyobbaknak pedig szokniuk kell annyi feszültséghez, ami a reklámban megjelenik, hiszen „a teljes életet hasonló állapotok között kell majd ügyesen leélniük.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Akár 20 százalékra is gyorsulhat az élelmiszerárak emelkedése – mondja a jegybank szakértője
A Magyar Nemzeti Bank szerint javítani kellene a termelékenységen a mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozóiparban.

Link másolása

hirdetés

Az RTL Híradó arról kérdezte az MNB elemzőit, miért nőnek nálunk jobban az élelmiszerárak. Ők az alacsonyabb termelékenységről beszéltek. Vagyis, hogy ugyanannyi üzemben, ugyanannyi idő alatt kevesebb terméket képesek előállítani Magyarországon, mint máshol a régióban.

„A következő hónapokra előrejelzett akár 16 százalékos infláció hány százalékos élelmiszerár-emelkedést feltételez? Mi az oka, hogy Magyarországon jobban emelkednek az élelmiszerárak mint a többi uniós tagállamban?” – ezeket a kérdéseket tette fel az RTL Híradó a jegybank elemzőinek.

Az élelmiszerek ára az egyik legfontosabb tényezője az inflációnak, de nemcsak nálunk, hanem világszerte. A nyári hónapokban az élelmiszerek inflációjának további gyorsulására számítunk.

– mondta Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója, aki megjegyezte, az árdrágulás nemcsak Magyarországon probléma, hanem mindenhol máshol is.

Ha Magyarországon külön vizsgáljuk a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszereket, azt látjuk, hogy a feldolgozott élelmiszerek ára emelkedik még gyorsabban itthon, mint külföldön. Baksay szerint ezen az segítene, ha javulna a termelékenység mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszer-feldolgozóiparban. Vagyis magasabb termelékenység alacsonyabb áremelkedéshez vezethetne.

Az RTL Híradó riportja

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Tetőzik a kánikula: akár 40 fok is lehet pénteken, este zivatarok hoznak egy kis felfrissülést
Késő estére 21 és 30 fok közé mérséklődik a meleg, a nyugati megyékben lesz hűvösebb.

Link másolása

hirdetés

Pénteken tetőzik a hőség - írta az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az előrejelzés szerint az országban napközben 34-40 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet. Késő estére 21 és 30 fok közé mérséklődik a meleg, a nyugati megyékben lesz hűvösebb.

Mint kiemelték: a napi középhőmérséklet jellemzően csak az Alpokalja térségében maradhat 27 fok alatt, az Alföldön illetve az ország középső tájain általában 29 fok felett alakulhat.

A hőség veszélye miatt péntekre Budapestre, valamint Pest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyére adta ki a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat. Az ország nagy részén másodfokú, továbbá két megyére - Vas és Zala - elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az UV-sugárzás szintje országszerte elérheti a nagyon erős szintet.

Emellett az ország nagy részére zivatarveszély, néhol az erős szél miatt is adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. A délutáni óráktól kezdve megnő a "zivatarhajlam".

Jellemzően a Dunától keletre alakulhatnak ki zivatarok, amelyeket akár viharos széllökések, jégeső és intenzív csapadék kísérhet. Majd az esti, éjszakai órákban az érkező hidegfront mentén a Dunántúl nyugati felén is előfordulhatnak zivatarok.

A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint hidegfront érkezik a hétvégén, ennek hatására többfelé lehetnek záporok, erős széllel kísért zivatarok, de a hőség nem sokat enyhül.

hirdetés
Néhol 30 fok körülire mérséklődik a meleg, de többfelé továbbra is 35 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók.

Az országos tisztifőorvos jövő hétfő éjfélig hosszabbította meg a hétfő óta tartó, eredetileg csütörtök éjfélig elrendelt legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: