News here
hirdetés

Több százmillió forint támogatást nyert el eddig Tiborcz István biogazdálkodásra

Orbán Viktor veje nyolc éve gazdálkodik Bicskén, több mint kétszáz hektáron, elsősorban az állattenyésztés takarmányozási igényeit kielégítő növényeket termeszt.

Link másolása

hirdetés

Idén márciusban 114 millió forint vissza nem térítendő mezőgazdasági támogatást kapott Tiborcz István, a miniszterelnök veje - írja az rtl.hu a pályázati portál adatai alapján. A cikk szerint a pénzt ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint a tulajdonában lévő biogazdaság fenntartására fordíthatja.

Azonban nem ez volt az első alkalom, hogy Tiborcz István jelentős összeget kapott erre a célra: hét éve 170 millió forintnyi uniós hozzájárulást ítéltek meg neki. Az RTL szerint így

a kormányfő vejéhez köthető gazdaságok összesen már 284 millió forintnyi vissza nem térítendő hozzájárulást kaptak ezen a címen.

Tiborcz István sajtósa az rtl.hu-val azt közölte, hogy az idén márciusban megítélt támogatási összeget 2024 végéig kapják majd meg. Az érintett termőföld Bicskén található, nagysága pedig 206 hektár, és itt Tiborcz István több mint 8 éve folytat biogazdálkodást, elsősorban az állattenyésztés takarmányozási igényeit kielégítő növényeket termeszt.

A cikk összesítése szerint a tavaly novemberben kiírt pályázaton összesen 40 milliárd forintra lehetett pályázni, és 3357-en nyertek különböző nagyságú összegeket. Ha a teljes rendelkezésre álló keretet felhasználták, akkor valamivel kevesebb, mint 12 millió forint volt az átlagos juttatás összege.

"Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés az európai uniós támogatások miatt igen jövedelmező üzletté vált az elmúlt években.

Az anyagi segítség azért szükséges, mert a hagyományos termesztésről való átállás két vagy három évig tart, viszont már ebben az időszakban is teljesíteni kell a biogazdaságokra vonatkozó szigorú feltételeket, miközben a megtermelt termékeket még nem lehet ökominősítéssel árulni - írják.

hirdetés

Bár a biotermesztés - a kisebb termésátlag miatt - jóval drágább, az átállási időszak leteltével azonban már bioélelmiszerként lehet árulni a terméket, ezek eladási ára pedig a korábbi másfél-kétszeresére is lehet.

Az uniós támogatással viszont látható, hogy üzletileg sokkal kisebb lesz a kockázat,

az átálláshoz szükséges tőke és a kiesés egy részét ugyanis nem a termelőnek kell állnia. Támogatás ráadásul nemcsak az áttérés évei alatt, hanem később, a fenntartás idején is jár, így aki ezzel foglalkozik, évekig nagyobb uniós hozzájárulási összegekre, valamint - ha el tudja adni az árut - magasabb árbevételre is számíthat.

Az rtl.hu szerint a biobizniszben rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy tíz év alatt, 2009 és 2019 között több mint duplájára, 18 milliárd euróról 41 milliárd euróra nőtt az Európai Unió bioélelmiszer-piaca.

Magyarországon 2020-ban 301 ezer hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelyből 193 ezer hektár már átállt, 108 ezer hektár pedig átállás alatt álló terület volt. Ez az összes termőföld 6,12 százalékát jelenti. A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért című kormányzati dokumentum szerint az itthon előállított biotermékek nagy részét, becslések szerint csaknem 80 százalékát feldolgozatlanul exportálják, jellemzően Ausztriába, Németországba, Olaszországba, valamint Svájcba.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Fejenként 7500 forintot kap vissza 180 ezer előfizető a Yettelnél
2016 és 2017 között 0 forintosként vagy kedvezményesként hirdették egyes készülékeiket, miközben az ár egy részét beépítették az előfizetői díjba.

Link másolása

hirdetés

A Yettel több mint 1,3 milliárd forintos jóvátételi csomagot vállalt, amely közel 180 ezer fogyasztót kompenzál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának keretében - közölte a hivatal szerdán.

A közlemény szerint a versenyhatóság 2019 végén szabott ki jelentős bírságot az akkor még Telenor Magyarország Zrt. nevet viselő távközlési szolgáltatóra, amiért

2016 és 2017 között 0 forintosként vagy kedvezményesként hirdette egyes készülékeit, miközben azok árának egy részét beépítette az előfizetői díjba.

A cég bírósághoz fordult a döntéssel szemben, amely helyben hagyta a GVH által megállapított jogsértés tényét, azonban a bírság összegének indokolására kötelezte a versenyhatóságot.

Az új eljárásban a Yettel új indítvánnyal élt, amelyben a fogyasztók jóvátételét vállalta a jogerősen is megállapított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.

A cég a vállalásai alapján 7500 forintos kompenzációt (számlajóváírást vagy feltöltőkártya-keretet) fizet minden jelenlegi ügyfelének (közel 180 ezer fogyasztónak), aki az érintett időszakban, a Telenor Blue kampányok alatt, vagyis 2016. október 6. és 2017. október 22. között készülékkel egybekötött hűségidős előfizetői szerződést kötött.

Az érintett ügyfeleket a Yettel előzetesen emailben vagy sms-ben fogja értesíteni. A kompenzáció garantált értéke 1,31 milliárd forint - vagyis, ha a fogyasztók részére juttatott összeg összértéke bármely okból nem éri ezt el, a vállalkozásnak versenyfelügyeleti bírságként kell befizetnie a fennmaradó összeget.

hirdetés

A versenyhatóság - a kompenzációs csomagra tekintettel - az újraszámolás során 125 millió forintra mérsékelte az eredetileg 1,8 milliárdos összegű bírságot, egyúttal előírva a vállalások teljesítését, valamint azok könyvvizsgálóval történő auditáltatását. A GVH döntése a fogyasztóknál jelentkező közvetlen előnyök mellett tekintettel volt arra is, hogy a cég lemondott a további jogorvoslati lehetőségéről. A jóvátételi kötelezettségek teljesítését a versenyhivatal a végrehajtásukra előírt határidő leteltét követően ellenőrzi majd - áll a közleményben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Cukorhiány van a boltokban, és sajnos a kilátások sem jók
Évről évre kevesebb cukorrépát termelünk, és a cukorbehozatal is akadozik.

Link másolása

hirdetés

Magyarország nem tud elég cukrot előállítani, az importnak pedig nem kedvez a nemzetközi helyzet – mondta a cukor hazai hiányának okairól az InfoRádiónak a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke, a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnök-helyettese.

Az elégtelen hazai termelésről Dorogi Árpád elmondta, hogy az elmúlt években méltánytalanul alacsony volt a cukor, illetve a cukorrépa ára, ami miatt a termelők évről évre csökkentették a gazdák vetésterületet.

Amíg 2017-ben 15 500 hektáron termesztettek Magyarországon cukorrépát hazai feldolgozásra, addig 2021-ben már csak 10 500 hektáron, idén pedig csupán 8600 hektáron.

Magyarországon évente háromszázezer tonna cukor fogy. Itthon csak nyolcvanezer tonnát tudtak megtermelni, az idén pedig talán csak hatvanezer tonna körül lesz ez a mennyiség. Közölte: ahhoz, hogy legalább az itthoni gyártást el lehessen látni alapanyaggal, legalább 13-14 ezer hektárnyi területen kellene cukorrépát termeszteni. De még ez sem lenne elég a fogyasztás fedezéséhez.

A helyzetet tovább súlyosbította az aszály, ezért az idén nem számíthatunk jó cukorrépatermésre a kisebb termőterületen.

Dorogi szerint ezért kevés lesz az alapanyag, amit a hazai cukorgyártó fel tud dolgozni Kaposváron, még a hazai fogyasztás egynegyedét sem fogjuk tudni előállítani 2022-ben.

Ez viszont azt jelenti, hogy drága lesz a cukor

– tette hozzá.

hirdetés

A hazai termelés viszontagságai mellett a cukorbehozatal is akadozik. Európán kívül is csökkent a kínálat, nagyon megemelkedtek az árak és nőttek a szállítási költségek is. Most még ellátási problémák is keletkeztek, a kereskedelem pedig mindezek miatt nem is tudja pótolni a keletkező hiányt Európában, ami ellátási problémákat okozhat – fogalmazott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Újraindulhat az orosz olajszállítás Magyarországra: a Mol fizetett az ukránoknak
A társaság átvállalta a díjkötelezettséget az oroszok helyett, így pár napon belül megoldódhat a probléma.

Link másolása

hirdetés

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

"A díjkötelezettség átvállalásával a Mol gyors megoldást nyújtott a problémára: az ukránok ígérete szerint néhány napon belül újraindulhat a kőolajszállítás, amely pár napja a banki oldalon felmerülő technikai akadályok miatt állt le"

- olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint a gyors intézkedést az ellátási helyzet tette indokolttá: a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül érkezik a kőolaj Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba is, és bár a Molnak Magyarországon több hétre elegendő saját tartaléka van, regionális nagyvállalatként a környező országok ellátásbiztonságáért is felelősséget vállal.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Népszava: 400 milliárdból fejlesztené a pedagógusbéreket a kormány
Az Európai Bizottságnak benyújtott programjukban elismerték, hogy a magyar pedagógusok kereseti helyzete jócskán elmarad az európai átlagtól, és a pedagógus életpálya-modellnek komoly hibái vannak.

Link másolása

hirdetés

A cél az, hogy 2028-ra a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát - derült ki a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021-2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából.

A Népszava cikke szerint a kormány a pedagógus életpályamodell, és így a bérek fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy 400 milliárd forintot szánnának. A bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig. Ez azt jelenti, hogy ha az erre szánt pénzeket megkapja Magyarország, inflációkövetővé tennék a pedagógusbéreket, legalábbis a következő néhány évre.

A lap azt írja,

a kormányzati programban elismerték, hogy a magyarországi pedagógusok kereseti helyzete jócskán elmarad az európai átlagtól: átlagbérük 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU és OECD országok esetében ez 80-90 százalék.

Azt is belátták, hogy azért nincs kellő pedagógus utánpótlás, mert a tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban, illetve Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a törvény szerint meghatározott pedagógusbér és az átlagbér is. Elismerték tovább azt is, hogy a pedagógus életpálya-modellnek komoly hibái vannak.

A tervek szerint a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak többletjuttatást is biztosítanának, hogy a többlettel a diplomás átlagbér 80 százalékát is meghaladják a fizetéseik. Ez az intézkedés döntően a négy leghátrányosabb régióban lévő települések pedagógusait és a nevelő-oktató munkát segítő dolgozókat érintené.

hirdetés

A program további intézkedéseket is felsorol, például tervezik egy, a "hivatás presztízsét is jelző" pedagógus-igazolvány bevezetése a hozzá kapcsolódó kedvezményrendszerrel, az adományozható pedagógus elismerések körének kibővítése, valamint a lakhatásuk elősegítése – különösen pályakezdők és pedagógus házaspárok számára – szolgálati lakások kialakításával. A kormány azt szeretné, hogy az intézkedések hatására a pedagóguspálya vonzóbb legyen, különösen a fiatalok számára.

Konkrétan azt szeretnék elérni, hogy 2029-ig átlagosan 5 százalékkal emelkedjen a pedagógusképzésbe jelentkező hallgatók és a pályakezdőként elhelyezkedő pedagógusok aránya is.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt mondta a Népszavának, hogy a kormány terve jó kiindulópont lehet, de a céldátumokat késeinek tartja, véleménye szerint

a bérfejlesztés célkitűzéseit a mostani kormányzati ciklus végéig, vagyis 2026-ig kellene teljesíteni, és már első lépésként egy nagyobb arányú béremelést kell végrehajtani,

különben "alig lesz valaki, aki ezen a pályán marad."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: