HÍREK
A Rovatból

Több mint másfélszeresére nőtt a tejtermékek ára, de tavasszal újabb ársokk jöhet

Látni kell a szörnyű csapdahelyzetet: ha elfogy a választáskor osztott pénz, ha csökken az élelmiszerre fordítható összeg a háztartásoknál, akkor sem mérséklődik az infláció, az élelmiszereké sem, állítja a szakember.

Link másolása

Raskó György agrárközgazdászt kérdezte az RTL.hu többek között a dráguló tejtermékekről. A szakember szerint nincsen szó szankciós áremelkedésről, hiszen akkor minden tagállamban hasonló drágulás lenne, mint Magyarországon.

Így nőttek az árak az Agrárközgazdasági Intézet novemberi összesítése szerint. Az idén októberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül:

• a trappista sajt értékesítési ára 91 százalékkal,

• a tehéntúróé 81 százalékkal,

• a kefiré és a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tejé 78 százalékkal,

• a natúr joghurté 77 százalékkal,

• az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 76 százalékkal,

• az adagolt vajé 74 százalékkal,

• a tejfölé 73 százalékkal,

• a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé 71 százalékkal,

• a gyümölcsös joghurté 64 százalékkal,

• a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 61 százalékkal,

• az ömlesztett sajt 57 százalékkal, a natúr vajkém ára pedig 37 százalékkal nőtt.

A szakember elmondta:

„Az történt, ami sok más termék, elsősorban az élelmiszerek esetében. Az alacsony jövedelmezőség miatt most sok feldolgozó úgy gondolta, hogy azonnal árat kell emelniük, mert az infláció lavinaszerűen, de felfelé sodor minden árat.

Arra jutottak, hogy ha most nem emelnek, akkor utána ismét évekig nem lesz rá lehetőségük. Ezt hívjuk inflációs pszichózisnak: azok is árat emelnek, akiknek egyébként eszükbe sem jutott volna vagy nem lett volna rá lehetőségük”

– mondta Raskó.

Szerinte azonban az elkövetkezendő időszakban már teljesen jogos lesz az áremelés. A termelési költségek olyan mértékben emelkedtek, hogy nem is lesz más választás. Emellett a rendkívül gyenge forint miatt az importból származó sajtok, tejtermékek ára is megemelkedett, a magyar előállítók hozzájuk igazították áraikat.

Mikor nem vesznek majd a vásárlók a drága termékekből?

„Akkor, amikor elfogy a pénzük. Az idén a kormány által kiáramoltatott 1800 milliárd forint választási pénz már fogyóban van. Azok közül, akik kaptak ebből, sokan úgy gondolták, hogy van mit költeni. Költöttek is elég rendesen.

Látni kell a szörnyű csapdahelyzetet: ha elfogy ez a pénz, illetve ha csökken az élelmiszerre fordítható pénz a háztartásoknál, akkor sem mérséklődik az infláció, az élelmiszereké sem”

– véli az agrárközgazdász.

A szakértő szerint idén még értékesíteni tudják a termékeket – főleg a karácsony miatt – januártól azonban jelentős visszaesésre számít.

Az ársapkáról úgy vélekedik, hogy a kormány szabadulna tőle, de nem tud. Mert ha kivezetnék, akkora infláció lenne, ami megcibálná a lakosság idegeit. Ársapka nélkül az érintett nyolc terméknél olyan áremelkedés lenne, amit belpolitikai okok miatt most nem mernek megkockáztatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Két nap után eltüntették a tanulmányt, amit a debreceni akkumulátorgyár valódi vízfogyasztásáról írtak
Ironikus módon pont aznap adott ki egy szórólapot az önkormányzat, amiben cáfolták a gyár hatalmas vízfogyasztásáról szóló híreket. Az áramfogyasztás is brutális lesz.

Link másolása

A hét elején Debrecenben egy szórólapot kezdtek el osztogatni arról, hogy mi az igazság és mi a hazugság az akkumulátorgyárról, ami ellen a lakosság nagy része tiltakozik: volt már tüntetés is, a második közmeghallgatáson az ügyben pedig verekedés tört ki.

A röplap a tiltakozók egyik legfontosabb érvét, a gyár tervezett hatalmas vízfogyasztását is hamisnak állította be: szerintük hazugság, hogy az ipari park naponta 40 ezer köbméter vizet fogyasztana, hanem elég lesz napi 25 ezer is.

A szórólap megjelenésével egy időben, hétfőn a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétettek egy 186 oldalas tanulmányt, amely azt állítja, hogy átlagosan 42 500 köbméter lesz a vízfogyasztás, ami a nehezebb napokon felmehet akár 60 ezer köbméterig is

- írja a 24.hu.

A szerző, az Enviro-Expert Kft. már tavaly decemberben elkészült a munkával.

A gyár fogyasztása pedig hozzáadódik a lakosság fogyasztásához, a kettő együtt pedig már meghaladhatja a debreceni kutak teljesítményét. A tanulmány megjegyzi, hogy ezért "vízbeszerzési fejlesztések szükségesek", de annak kidolgozása nem a tanulmány része.

De ezzel együtt egy új szennyvíztisztító-telep létrehozására is szükség lesz a városban, amiről korábban még nem volt szó.

Miután szerdán lekerült a tanulmány, a 24.hu megkereste a kormányhivatalt, akik azt írták, "azért távolították el a teljes »hirdetményi dokumentációt«, mert a kérelmező az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmét visszavonta, így a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az eljárást február 1-jén megszüntette."

A lap megkereste az önkormányzatot mint a szórólap kiadóját és a tanulmány áttételes megrendelőjét is, hogy miért állították azt, hogy hazugság a napi 40 ezer köbméteres vízfogyasztás. Szerintük a dokumentum a terület vízigényével kapcsolatban „félreérthetően fogalmazott, ezért a megrendelő önkormányzat kérte annak pontosítását”.

Azt írták, hogy a 42 500 köbméter/nap vízmennyiség Debrecen déli és délkeleti városrészének teljes – mind az ipari övezetet, mind pedig a lakóterületeket magában foglaló – ellátására, a várható csúcsigények kiszolgálására vonatkozik

A tanulmányt készítő Enviro-Expert Kft.-t is megkereste a lap, de őket eddig nem értesítették arról, hogy bármi probléma merült volna fel a tanulmány vízfogyasztásról szóló részével kapcsolatban.

A 444.hu egyébként az áramfogyasztást is közölte, az is óriási:

"A tervezett, évi száz gigawattóra tárolókapacitású akkumulátor legyártásához évi 4150 gigawatt áramra, a paksi atomerőmű éves termelésének bő negyedére van szükség."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
30 alatt nemigen szavaznak a Fideszre – 14 százalékon áll a kormánypárt a 18-29 évesek körében a Medián szerint
A választások óta tovább mélyült a generációs szakadék, kiderült az is, hogy kik támogatják a baloldali pártokat.

Link másolása

A Medián felmérése szerint a választások óta tovább mélyült a generációs szakadék. Erről a közösségi oldalukon számoltak be. Mint írják:

"Éles ellentét van a 40 évesnél fiatalabb és az annál idősebb korcsoportok politikai irányultsága között: míg az utóbbiaknak 59 százaléka, az előbbieknek csak 22 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re. A fiatalok körében azonban nem csak a választásokon közös listán indult ellenzék népszerű, de az átlagnál nagyobb a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága is.

A szakadék megmutatkozik akkor is, ha a szavazótáborok átlagéletkorát hasonlítjuk össze, de az ellenzék viszonylag alacsony átlagéletkora elfedi az egyes pártok közötti jelentős különbségeket: a baloldali pártok követői átlagosan 50 fölött járnak, sőt, a DK-sok inkább hatvanasok.

Demokratikus Koalíció 60

MSZP 50

Fidesz-KDNP 57

Párbeszéd 42

Jobbik 41

Momentum 40

Mi Hazánk 40

LMP 39

Kétfarkú Kutya Párt 36

Az ellenzék persze csak akkor számíthat a fiatalokra, ha képes mozgósítani őket: a biztos szavazók aránya 40 fölött 77 százalék, 40 alatt 67 százalék.

Hasonló különbség mutatkozik az Európai Unió megítélésében is:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„A kutyának nem kellenek a magyar lélegeztetőgépek” – a Belügyminisztériumnál továbbra sem mondják meg, hogy hány gépet adtak el
A pert indító Transparency International korrupcióellenes szervezet szerint egyetlen darabot sem sikerülhetett eladni, legalábbis velük ezt közölte az értékesítéssel megbízott Országos Kórházi Főigazgatóság.

Link másolása

A Belügyminisztérium a jogerős bírósági ítélet ellenére sem árulja el, hogy hány lélegeztetőgépet sikerült eladnia Magyarországnak abból a 16 ezerből, amit a Covid-járvány elején vásárolt a kormány mintegy 300 milliárd forintért. A tárca a Kúriától kért felülvizsgálatot - hangzott el az RTL híradójában.

A pert indító Transparency International korrupcióellenes szervezet szerint egyetlen darabot sem sikerülhetett eladni, legalábbis velük ezt közölte az értékesítéssel megbízott Országos Kórházi Főigazgatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Európának szüksége van a bevándorlásra” – támogatja a bevándorlási kvótákat és Ukrajnát is a német és az olasz kormány
„Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió” – Georgia Meloni olasz miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélést.

Link másolása

Az olasz kormány egyetért a német kormánnyal abban, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelemben együtt kell működni a származási országokkal, és legális bevándorlási kvótákat kell felajánlani az illegális migrációval szembeni fellépésért cserébe - jelentette ki Georgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Georgia Meloni kiemelte:

"abszolút támogatja" Olaf Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés "egyik eleme" a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe.

Kifejtette: az illegális migráció a biztonsággal is összefügg, ezt mutatja például a Wagner orosz katonai vállalkozás tevékenysége az afrikai Szahel-övezetben.

Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól az illegálisan bevándorló gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló emberek, például a hazájukat az orosz támadás miatt elhagyni kényszerülő ukránok ügyét, és nem lehet "egyszerűen a tengerbe vetni" az érkezőket. Mint mondta, "természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van".

Hozzátette: hajlandó diplomáciai képviseleteket nyitni afrikai országokban, hogy a bevándorolni szándékozók benyújthassák "szabályos kérelmüket".

Az olasz kormány az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában is egyetért a német kormánnyal

- húzta alá berlini bemutatkozó látogatásán Georgia Meloni, akit katonai tiszteletadással fogadtak Olaf Scholz hivatalában. Kiemelte, hogy kormánya "minden lehetséges módon és minden szinten" támogatja Ukrajnát, és személyesen is azt vallja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az orosz támadással szembeni védekezés támogatása csak a háború folytatását jelenti.

"Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió"

- jelentette ki az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az "igazságos békéhez" meg kell adni az önvédelem lehetőségét a megtámadott országnak.

Csak az erőegyensúly esetén, azaz Ukrajna támogatásával lehet "tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket" - mondta Georgia Meloni.

Kérdésre válaszolva arról is szólt: nem emlékszik, hogy bármikor is azt mondta volna, hogy "allergiás Németországra".

Olaf Scholz az EU-s tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács február 9-én kezdődő kétnapos rendkívüli értekezletével kapcsolatban kiemelte: a közös értékeken - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére - épülő, és "humánus és válságtűrő" EU-s menekültügyi rendszert kell kiépíteni, amelyben "méltányos egyensúlyban" van a felelősségvállalás és a szolidaritás.

Hozzátette, hogy a védelemre nem szoruló, maradásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni származási országukba. Ezekkel az országokkal együtt kell működni, és meg kell nyitni az EU-ba irányuló bevándorlás "legális útjait".

Aláhúzta: egyetértésre kell jutni arról, hogy "Európának szüksége van a bevándorlásra".

A kancellár szólt többek között Ukrajna támogatásáról is, aláhúzva: Németország és Olaszország "átfogó támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, és ez így is marad".

Link másolása
KÖVESS MINKET: