HÍREK
A Rovatból

Több mint 3 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma tavaly Budapesten

A bűncselekmények száma összességében csökkent, ugyanakkor a testi sértések és a közlekedési balesetek száma nőtt.


Több mint három százalékkal csökkent a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2021-ben az előző év adataihoz képest a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolója szerint, amelyet szerdán egyhangúlag fogadott el a Fővárosi Közgyűlés.

A beszámoló szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2021-ben 3,2 százalékkal - 35 426-ról 34 298-ra - csökkent. Ennél is jelentősebb a közterületen elkövetett bűncselekmények számának csökkenése, amely 20,4 százalékkal, 14 951-ről 11 907-re változott. A regisztrált bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 55,2 százalékról 64 százalékra nőtt.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány a közgyűlés előtt elmondta, hogy tavaly is folytatódott a trend: csökkent a bűncselekmények száma és nőtt a felderítések aránya. A rendőrség átlagos kiérkezési ideje kevesebb mint 11 perc, továbbá kiemelte, hogy Budapesten továbbra sincs felderítetlen emberölés.

A rendőrségi beszámoló szerint a Budapesten regisztrált emberölések száma a 2020-as 31-ről a múlt évben 24-re csökkent, ugyancsak csökkent a szándékos emberölések száma: 2020-ban 15, tavaly 11 ilyen bűncselekményt regisztráltak.

A testi sértések száma 0,4 százalékos emelkedést mutat: 2020-ban 1284, 2021-ben 1289 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A halált okozó testi sértések száma minimálisan csökkent, 2020-ban öt, 2021-ben négy ilyen történt. A súlyos testi sértések száma 0,4 százalékkal, 761-ről 764-re nőtt.

A beszámoló szerint 2020-ban 124, 2021-ben 121 kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt regisztráltak, ami 2,4 százalékos csökkenést jelent.

A garázdaságok száma tavalyhoz képest 13,1 százalékkal - 2099-ről 2373-ra - emelkedett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké pedig 7,1 százalékkal csökkent, 197-ről 183-ra. A vagyon elleni bűncselekményeken belül 15 százalékos csökkenés figyelhető meg a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2020-ban 13 166, 2021-ben 11 196 esetet regisztráltak.

A múlt évben 9,9 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten 2020-hoz képest, számuk 1221-ről 1100-ra csökkent. A rablások száma is csökkent, 202-ről 186-ra, ez 7,9 százalékos visszaesés.

Nem sikerült ugyanakkor átütő sikert elérni a közlekedésbiztonság területén; továbbra is majdnem háromezer személyi sérüléses baleset történik a fővárosban egy évben. A beszámoló szerint Budapesten 2021-ben a személyi sérüléses balesetek száma a 2020-as adatokhoz viszonyítva 0,3 százalékkal, 2955-ről 2964-re emelkedett.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett szabályok betartása érdekében tett rendőri intézkedéseket között beszámoltak arról is, hogy - 2021. január 1-jétől június 5-éig - a maszkhasználat betartása és a korlátozott nyitva tartást 12 074 szórakozóhelyen és 65 076 üzletben ellenőrizték. Vásárlókkal szemben négy figyelmeztetést, 135 feljelentést alkalmaztak és 19 emberre 950 000 forint helyszíni bírságot szabtak ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor ma bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során
A tiszás politikusnak az is feltűnt, hogy szélsebesen eltűntek az utcákról a Fidesz háborúellenes plakátjai.


Magyar Péter a NATO főtitkár szerdai, budapesti látogatása után arról posztolt, hogy szerinte Orbán Viktor és Jens Stoltenberg közös sajtótájékoztatóján eljött az igazság pillanata.

„Ma bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk. A NATO főtitkárával tartott mai sajtótájékoztatón Orbán Viktor bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során, amikor azt állította, hogy a NATO be akar lépni az ukrán-orosz háborúba. Jens Stoltenberg főtitkár mellett már nem mert olyan bátran hazudozni a magyar miniszterelnök, mint a magyar embereknek a kampányban.”

A Tisza Párt alelnöke ezután egy kérdést is intézett bejegyzésében Orbán Viktorhoz:

„Miniszterelnök Úr, Miért hazudoztak a magyar embereknek hónapokon át?”

Magyar megjegyzi, hogy érdekes módon már a háborúellenes plakátok is eltűntek az utcákról.

„Észrevették, hogy a szavazás napja óta már le is került a háborús narratíva napirendről? Már a plakátok is eltűntek, mint a déli határkerítésnél a migránsok az utóbbi hónapokban.”

„Stop propaganda!” - zárja a bejegyzést a politikus.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megjelent a 2024/2025-ös tanév rendje, ilyen hosszúak lesznek a tanítási szünetek
Nagyjából 180 napot kell majd iskolába járniuk a diákoknak. A téli szünet december 20-án, a nyári szünet pedig június 21-én kezdődik majd a következő tanévben.


Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanév rendjéről, vette észre az rtl.hu.

Ezek szerint a tanítási év első tanítási napja 2024. szeptember 2. (hétfő) lesz. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő) lesz. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), míg a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő) lesz.

A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő) lesz.

A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda), míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

A tanítási napok száma oktatási intézménytípusonként változik. A legtöbb intézményben, kivéve a gimnáziumokat, szakgimnáziumokat és szakiskolákat, az éves tanítási napok száma 183. A nappali oktatás rendje szerint működő szakgimnáziumokban a tanítási napok száma 179 lesz, míg a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 tanítási napot tartanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt állítja, hogy ő írta Varga Judit posztjainak szövegét
Egy kommentelőnek bökte oda mellékesen a Tisza Párt alelnöke, hogy ő írta volt felesége, a korábbi igazságügyi miniszter közösségi médiás szövegeit.


Magyar Péter azt felelte egy kommentelőnek, hogy ő írta volt felesége, a korábbi igazságügyi miniszter közösségi médiás posztjait, vette észre a Media1.

„Emlékszem, Varga Judit volt talán az első politikusnő, aki komolyan rágyúrt a facebookos megjelenésre. Mindig elegáns, mindig komoly gondolatokat megfogalmazó, szeretni való, emberarcú valaki mosolygott ránk a képekről. Erre jöttél te a hülye gyerek kinézeteddel és megrögzött, pszichopata, nárcisztikus, arrogáns modoroddal... (bohóc ikon) El fogsz dőlni a Momentumhoz hasonlóan pár év múlva, mint a rohadt nád” - írta nem túl hízelgően a kommentelő.

Magyar Péter nem sokkal később válaszolt is neki:

„Ne zavarjon, hogy én írtam a posztjait!”

A Media1 ezután írásban kereste meg a Tisza Párt alelnökét, és többek között arról érdeklődtek, hogy Magyar milyen időszakban írta a miniszter posztjait, kapott-e ezért pénzt, belenyúlt-e bárki a szövegeibe, milyen érzés volt propagandistának lenni és volt-e olyan tartalom, aminek az elkészítését ma már szégyelli.

„Tisztelt Szerkesztő Úr! Ellentételezést nem kaptam. A többi kérdés közül már egyik sem releváns”

– válaszolta a lapnak röviden Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politikai válság: megbukhat a kormány, a kancellár napjai meg vannak számlálva Németországban?
Olaf Scholz népszerűsége mélyponton van, kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. Az előrehozott választások követelése várhatóan erősödni fog az őszi tartományi választások után.


Nem az a kérdés, hogy Olaf Scholz kormánya hivatalban marad-e azután, hogy az EP-választásokon a szociáldemokraták (SPD) több mint egy évszázada nem látott gyenge eredményt értek el, hanem az, hogy meddig, írja a Politico elemzése alapján az rtl.hu. Scholzot az este „legnagyobb vesztesének” nevezte a lap, mivel a német kancellár pártja csak a harmadik helyet szerezte meg a második legtöbb szavazatot begyűjtő szélsőjobboldali AfD mögött, és Scholz a választás estéjén „eltűnt” a nyilvánosság elől.

A Politico rámutatott, hogy Scholz kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. A kancellár népszerűsége mélyponton van, a németek 70 százaléka elégedetlen a munkájával.

A szabaddemokraták (FDP), a zöldek és az SPD nem tudnak megegyezni a költségvetésről, és nem valószínű, hogy a nyári szünet előtt sikerrel zárulnak a tárgyalások.

Az FDP-nek jó oka lenne kilépni a koalícióból, ha nem sikerül megegyezni a költségvetésről, amit az SPD és a zöldek EP-választási szereplése is elősegíthet. Ugyanakkor a német rendszerben „szinte lehetetlen megszüntetni” a kormányokat.

A parlament leválthatja a kancellárt, de 48 órán belül új kancellárt kell választania, vagy a kancellár kezdeményezhet bizalmatlansági szavazást, de még akkor sem biztos, hogy új választást tartanának, mert az elnök a 2021-es választásokon második helyezett CDU-t kérné fel kormányalakításra.

A Politico szerint az előrehozott választásokat sürgető hangok csak erősödni fognak szeptemberben, amikor a keleti tartományokban tartott három állami választás várhatóan az AfD győzelmével ér véget. Ez tovább növeli annak valószínűségét, hogy Scholz kancellári napjai meg vannak számlálva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk