hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Több mint 130 ezer magyar állampolgár kért letelepedett státust Nagy-Britanniában

Ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-ig több mint ötmillióan megtették.
MTI, fotó: MTI/AP/Alberto Pezzali - szmo.hu
2021. február 26.

hirdetés

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint eddig több mint 130 ezer magyar állampolgár folyamodott letelepedett státusért a brit hatóságokhoz.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk.

A londoni belügyminisztérium csütörtök este ismertetett részletes negyedéves összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-ig több mint ötmillióan megtették.

A tájékoztatáshoz fűzött, országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 911 240, illetve 836 980 letelepedési folyamodvánnyal.

A nagy tagországok állampolgárai közül az olaszok 472 300, a spanyolok 301 790, a franciák 192 800, a németek 135 240 folyamodványt nyújtottak be.

A belügyminisztérium statisztikája szerint a magyarok a középmezőnyben járnak 131 120 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A közép- és kelet-európai EU-tagországok állampolgárai közül a szlovénok nyújtották be a legkevesebb kérvényt: eddig 4410 szlovén állampolgár folyamodott letelepedett státusért.

hirdetés
A brit hatóságok december 31-ig 4 514 250 folyamodványt bíráltak el, és a beadott kérvények alig 3 százalékának esetében nem született kedvező döntés valamilyen okból.

A belügyminisztérium csütörtök esti beszámolója szerint e 3 százalékon belül 34 240 volt az elutasított folyamodványok száma, 47 870 kérvényt a beterjesztők visszavontak, 49 210 kérelem érvénytelen volt.

A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint az elbírált folyamodványok 54 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 43 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

Azoknak a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a Brexit után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt.

A brit EU-tagság tavaly január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változtak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.

Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig, vagyis december 31-ig érkeztek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek.

A folyamodványokat idén június 30-ig lehet benyújtani.

Az idei év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány új, egységes bevándorlási szabályozást léptetett életbe, amely - főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján - pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja el a letelepedési kérelmeket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Anglia már felkészült rá, hogy az oroszok bármikor lerohanhatják Ukrajnát

„Jelenleg kivárunk, de minden jel arra utal, hogy Oroszország napokon belül inváziót hajt végre” - mondták.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Készen áll rá a brit hadsereg, hogy Amerikával és más országokkal közösen lépjenek fel, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát. Az erre kijelölt egységet “órákon belül” Ukrajnába vezényelhetik, ha az offenzíva bekövetkezik - számol be róla a Daily Star.

Az invázió esetén 36 órán belül mintegy 450 ejtőernyős angol katona érhet földet az országban. Egy elit alakulat tavaly már végrehajtott egy próbaugrást, amikor a két ország közötti feszültség fokozódni kezdett.

“Jelenleg kivárunk, de minden jel arra utal, hogy Oroszország napokon belül inváziót hajt végre. Az ejtőernyősök készen állnak a bevetésre, könnyen, gyorsan a régióba tudjuk juttatni őket, és alig várják, hogy a terepen legyenek” - jelentette ki egy brit katonai vezető.

Eközben a RAF (Királyi Légierő) személyzetet és felszereléseket juttat a térségbe a román repülőgépek támogatására, miután Oroszország őrizetbe vett egy titkos információk fogadásával vádolt ukrán diplomatát.

Vlagyimir Putyin több mint 95 ezer katonát sorakoztatott fel Oroszország Ukrajnával szomszédos keleti határán, amely az oroszok által támogatott lázadók irányítása alatt áll. Az orosz hadihajók a Kaszpi-tenger felé tartanak. 

hirdetés
Ukrajnát a Quint támogatja, amely szövetség öt tagból: Angliából, Amerikából, Kanadából, Litvániából és Lengyelországból áll. A szövetség ismételten felhívta rá Oroszországot, hogy csillapítsa a konfliktust.

Amerika közölte, két hadihajót indít a Fekete-tenger felé, hogy segítse az ukrán ellenállást. Ezt később visszavonták.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap kormányforrásokat idéző beszámolója szerint a brit királyi haditengerészet két hajója - egy légvédelmi rakétákkal felszerelt romboló és egy tengeralattjárók elleni hadviselésre alkalmas fregatt - májusban a Fekete-tengerre hajózik a Kijevvel vállalt brit szolidaritás jeleként.

A lapnak nyilatkozó védelmi minisztériumi illetékesek közölték: a brit haditengerészet annak ellenére is a Fekete-tengerre küldi a két hajót, hogy amerikai hadihajók a korábbi tervekkel ellentétben - Joe Biden elnök döntése alapján - mégsem jelennek meg a térségben, elkerülendő a feszült helyzet további eszkalációját.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a támadás célpontjának számító Donbass régióba utazott, hogy lebeszélje az ott állomásozó katonákkal az oroszok által támogatott lázadók elleni katonai akcióról.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
HÍREK

A koronavírus bezáratta Budapest legrosszabb hírű éttermét

A folyamatos túlszámlázásokról ismert hely nem bírta a hosszú kényszerszünetet.
Fotó: Google Street View - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Bezár a Váci utcai Monarcia Old, korábban Gallilei étterem, mert az üzemeltetők nem tudják fenntartani a koronavírus miatti hosszú bezárás után - írja a G7.hu gazdasági portál.

A helyet az egyik legnagyobb turistacsapdának számító étteremként tartották számon.

2013-ban egy komplett leleplező cikk jelent meg róla mint a legrosszabb budapesti étteremről, ahol pocsék ételek párosultak hihetetlen túlárazásokkal.

Később az ott dolgozók meséltek arcátlan dolgokról. Többek között arról beszéltek, hogy

  • A maradék ételt felhasználták újra és újra.
  • A használt korsókat csak ritkán mosták el.
  • Volt olyan, hogy kint hagyták véletlenül a húst a kocsiban egy napra, másnap aztán több fűszert kellett használni hozzá.
  • Olívás spagettivel nem egyszer előfordult, hogy se olívaolaj, se bogyó nem volt, ezt sima étolajjal és zöldborsóval pótolták. Ha valaki rákérdezett, hogy ez mi, akkor a bevált szöveg az volt, hogy: „ez a magyar olíva”.
  • Ketchup/majonéz/mustár egyszerűen nem volt. Pontosabban a szokásos kis dobozok ki voltak rakta, de mind üres volt. Ha egy vendég szólt, hogy az adott szett üres, akkor vittek neki egy másik üreset, azzal a címszóval, hogy úgyis megunja, és nem fog még egyszer szólni.

Csöppű Zsolt, az ingatlant tulajdonló család egyik tagjának elmondása szerint fél éve próbálják kiadni ezt és egy másik üzlethelyiségüket a Váci utcában, de még érdeklődők sem akadnak. Tudomása szerint az egész Váci utcában hasonló a helyzet: ismerősei kiadó ingatlanjai iránt sincsenek érdeklődők. Annak ellenére nem találnak bérlőt, hogy 10-30 százalékkal vitték eddig lejjebb a bérleti díjakat.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

USA: Következményei lesznek, ha Navalnij meghal a börtönben

Hozzá közel álló orvosok szerint az éhségsztrájkoló ellenzéki politikus „bármelyik percben meghalhat”.
MTI - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Az amerikai kormányzat figyelmeztette Oroszországot, hogy következményei lesznek, ha Alekszej Navalnij ellenzéki politikus meghal a börtönben - mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevízió műsorában Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Közöltük az orosz kormánnyal, hogy felelősséget visel azért, ami Navalnij úrral történik bebörtönzése alatt, és a nemzetek közössége őket vonja felelősségre

- fogalmazott Sullivan, aki a részletek ismertetése nélkül annyit mondott, hogy egy sor, különböző költségvonzatú intézkedést fontolgat az amerikai kormányzat arra az esetre, ha a bebörtönzött Navalnij meghalna.

A Vlagyimir Putyin elnök legszókimondóbb bírálójának számító 44 éves politikust januárban vették őrizetbe Moszkvában, amikor hazatért Németországból, ahol mérgezés miatt kezelték. Navalnij szerint az orosz kormány próbálta meg idegméreggel megölni, de ezt a Kreml következetesen tagadja. Két és fél évet kell börtönben töltenie, mert korábban csalás miatt ítélték felfüggesztett büntetésre, és megszegte a próbára bocsátás feltételeit. Navalnij már az eredeti ítéletet is politikailag motiváltnak nevezte.

A harmadik hete éhségsztrájkoló Alekszej Navalnij egészségi állapota rohamosan romlik, és „bármelyik percben meghalhat” - ezt mondta szombaton az ellenzéki aktivista, politikus egyik orvosa. Jaroszlav Asihmin közölte, hogy Navalnij káliumszintje vészesen magas, ami szívleálláshoz vezethet, megemelkedett kreatininszintje pedig veseproblémákról árulkodik. Navalnij kezdetben hátfájásra panaszkodott, és azt mondta, kezdi nem érezni a lábait, ezért azt kérte, hogy saját orvosai megvizsgálhassák. Ezt az orosz hatóságok megtagadták, ezért éhségsztrájkba kezdett.

Az amúgy is feszült orosz-amerikai viszony tovább romlott az utóbbi időben. Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Joe Biden elnök egy - az ABC News-nak adott - márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország „meg fog fizetni” a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozásért.

hirdetés

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön rendeletet írt alá, miszerint kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba. A kiutasítások terén csatlakozott Washingtonhoz Varsó és Prága is.

Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, ezenkívül kiutasított további 10 amerikai diplomatát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Oroszország kilép a Nemzetközi Űrállomás-projektből, saját űrállomást épít

2024-től térnek külön űrutakra.
MTI / Fotó: MTI/EPA/Roszkozmosz/Andrej Selepin - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Oroszország 2025-ben ki szándékozik lépni a Nemzetközi Űrállomás-projektből, és önállú, újgenerációs szolgálati űrállomás létrehozásába fog - jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes egy, a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjúban.

Boriszov úgy vélekedett, „úgy becsületes”, ha erről a partnereket már most tájékoztatják. Közölte, hogy a Nemzetközi Űrállomás 2024 utáni működéséről Moszkva a velük való egyeztetések és döntően már a felhasználhatóságuk végéhez közeledő modulok műszaki állapotának felülvizsgálása alapján határoz majd. Elmondta, hogy a nemzetközi projekt alternatívájának létrehozásáról április 12-én, az emberes űrrepülés kezdetének 60. évfordulóján Vlagyimir Putyin elnök részvételével megtartott vezetői tanácskozáson döntöttek.

A kormányfő-helyettes szerint az orosz állomás építése hamarosan elkezdődik, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a Nemzetközi Űrállomás nemzetközi szegmenseinek konzerválása és az új objektum üzembe helyezése közötti időt.

A nemzetközi projekt feladásának gondolatát korábban a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat is felvetette az üzemeltetés drágaságára hivatkozva.

Az orosz szakemberek számításai szerint 2025 után a Nemzetközi Űrállomás rendszerei egymás után fogják felmondani a szolgálatot, és az 1998 óta használt objektum üzemben tartása 10-15 milliárd dollárt fog felemészteni. A jelenlegi tervek szerint 2024-ig működtetik majd, de felmerült a hatéves hosszabbítás lehetősége is.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: