A Rovatból

Tíz százalékkal több a munkanélküli tavalyhoz képest, az államtitkár szerint a hazai számok a negyedik legjobbak az EU-ban

Áprilisban a munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több.

Link másolása

Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 559 ezer volt, ami az előző év azonos időszakát 36 ezerrel meghaladta, míg az előző hónapnál 57 ezerrel kevesebb volt - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71,9 százalékos volt a múlt hónapban, ami a márciusi értéknél 0,6 százalékponttal alacsonyabb, az előző év áprilisinál viszont 1,3 százalékponttal magasabb.

A február-áprilisi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 575 ezer volt, 9 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma 11 ezerrel, a külföldön dolgozóké 25 ezerrel csökkent.

A 15-64 évesek közül 16 ezerrel kevesebben, 4 millió 485 ezren minősültek foglalkoztatottnak a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 72,1 százalék volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség száma 14 ezerrel nőtt egy év alatt, ezzel együtt 30 ezerrel többen lettek munkanélküliek a korosztályban. A KSH számításai szerint a potenciális munkaerőtartalék 43 ezerrel, 405 ezerre nőtt a gazdaságilag inaktívak számának 84 ezres és a korosztály lélekszámának 71 ezres csökkenése ellenére.

Áprilisban a munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett egy év alatt és 0,4 százalékponttal nőtt márciushoz képest.

A február-áprilisi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 206 ezer volt, 32 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos értéke 0,6 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal 27,5 százalékosra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási ráta 85,8 százalékon stagnált, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal, 61,5 százalékra emelkedett.

A férfi foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 401 ezer volt, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma 13 ezerrel, 2 millió 84 ezerre csökkent, ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 66,9 százalékra nőtt.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1-en úgy kommentálta a KSH által közölt adatokat: "az előző időszak foglalkoztatáspolitikai, adó- és beruházási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország áprilisi munkanélküliségi rátája a negyedik legjobb az Európai Unióban".

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az áprilisi adatok még az újraindítás előtti állapotot mutatják. A szolgáltató szektorban már látszik, hogy egyre nagyobb igény van a munkaerőre, ezért várható a foglalkoztatottság további növekedése.

Bodó szerint az "utolsó békehónaphoz", 2019 decemberéhez képest 66 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon. Szerinte kijelenthető, hogy a járvány ennyi munkahelyet vett el, így legalább ennyit kell teremteni a következő hónapokban.

A területi megoszlást nézve nincs meglepetés - mondta. Míg Észak-Magyarországon 7 százalék fölött van a munkanélküliségi ráta, addig Nyugat-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon 2,3-2,4 százalék körül alakult. Az államtitkár szerint ebben van üzenet is: aki most beruház, befektet Magyarországon és munkaerőre számít, annak mindenképpen a keleti országrészben van nagyobb mozgástere, ott nagyobb a munkaerőtartalék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megtelt a Széchenyi tér Magyar Péter pécsi fórumán – fotók
A Búza térről sétáltak át a résztvevők a Széchenyi térre, ahol a politikus a szokásos nemzeti színre festett furgon platójáról beszélt. Baranya megyében folytatta az országjárását, ahol péntekre egy újabb budapesti demonstrációt hirdetett meg.

Link másolása

Pécsen folytatódott Magyar Péter országjárása, kedden délutána Széchenyi téren tartott a beszédet a politikus.

Itt egy újabb demonstrációt jelentett be, a belügyminisztérium épülete elé péntekre. Mindezt azután, hogy elmondása szerint, a város felé jövet olvasta a hírt, hogy előzetes letartóztatásba helyezték egy fővárosi gyermekotthon munkatársát, miután többek ellen szexuális abúzust követett el.

Azt is elmondta, hogy átfogó gyermekvédelmi reformot hirdet, hogy ne történhessen meg még egyszer az, mint előzőleg a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban.

„Megvédjük a gyermekeinket egy olyan kormánytól, ami kereszténynek hazudja magát, de két és fél hónap alatt arra nem volt képes, hogy bocsánatot kérjen az áldozatoktól. Kitüntette a gyanúsítottat, kegyelmet adott az elítéltnek, és nem kért bocsánatot, helyette álságos alaptörvény-módosítást ígérget, miközben újra és újra megtörténik a szörnyűség az intézmények falai közt”

- mondta a pécsi fórumon.

Magyar szerda délelőtt több fotót is megosztott a Facebook-oldalán a keddi eseményről, amelyeken látszik, mennyien voltak a pécsi Széchenyi téren. A politikus itt is a korábbi tüntetésekről ismerős, nemzeti színekkel lefújt furgonról beszélt az érdeklődőknek.

A szerdai bejegyzésben a fotók mellé azt írta:

„Köszönjük Pécs, Köszönjük Baranya!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megvan Balog Zoltán utódja a református egyházban, Steinbach József lett a zsinat lelkészi elnöke
Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a lelkészi alelnök. Balog lemondását tudomásul vették, elismerték az egyházért végzett szolgálatát.

Link másolása

Steinbach József dunántúli püspököt választotta meg a Magyarországi Református Egyház zsinat lelkészi elnöknek.

Az egyház szerdai közleménye szerint Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a lelkészi alelnök. Balog Zoltán püspök Zsinat lelkészi elnöki tisztségéről való lemondását pedig határozatok keretében vette tudomásul a Zsinat.

Azt is hozzátették, hogy Balog Zoltán áhítatát, valamint a megalakulást és a tárgysorozat ismertetését követően zárt körben folytatódott a Zsinat tavaszi ülésszaka.

„Az egybegyűltek határozat keretében tudomásul vették Balog Zoltán püspök Zsinat lelkészi elnöki tisztségről való lemondását, valamint ismerték el az egyházért végzett szolgálatát”

- írják.

Ezután egyhangúlag Steinbach József dunántúli püspököt választották meg a Zsinat lelkészi elnökének. Balog Zoltán lemondása után ideiglenesen Pásztor Dániel alelnök látta el az elnöki teendőket. Steinbach József megválasztása mellett a tiszáninneni püspök marad a Zsinat lelkészi alelnöke a ciklus végéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Benzinár: dinamikus árplafon jöhet a miniszter szerint
A mai kormányülésen döntés születik arról, szüksgszerű-e a beavatkozni a piaci folyamatokba, ha a régiós átlagárhoz képest a hazai kutakon drágábban adják az üzemanyagot.

Link másolása

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Della podcastben arról beszélt, ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz - írja a 444.

A miniszter szerint a kutak nem egy meghatározott időszakra, rögzített áron - mint korábban a 480 forintos benzin literár - adhatják az üzemanyagot, hanem a régiós átlaghoz viszulva alakulhat az ármeghatározás.

A podcastből egyebek mellett kiderül még az is, hogy

  • „picike felárral” vesszük az orosz gázt,
  • az állami beruházások halasztása nem érinti az energetikai célú projekteket, valamint biztosított a korszerűsítési pályázatok forrásigénye,
  • Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez,
  • és a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A Kúria szerint kötelesség az élet” – elutasították Karsai Dániel népszavazási kezdeményezését
Az alkotmányjogász szerint a döntés értelmében kötelesség az élet, annak ellenére is, ha az csak értelmetlen szenvedés. Éppen ezért a Kúria döntése ellen alkotmányjogi panaszt fog előterjeszteni.

Link másolása

Karsai Dániel alkotmányjogász népszavazást kezdeményezett azon halálos betegek ügyében, akik "állapotuk miatt elviselhetetlen, az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen szenvedést élnek át, legalább haláluk idejét és módját méltósággal választhassák meg."

Az alkotmányjogász posztjában arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) arra hivatkozott hogy az élethez való jog sérthetetlen, ezért úgy ítélték meg, hogy nem bocsátható népszavazásra az ilyesféle kérdés. Karsai ugyan nem hagyta annyiban a dolgot, ugyanis a döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, de a legmagasabb szintű bíróság helybenhagyta az NVB döntését.

A közzétett döntés szerint az emberi élet és méltóság oszthatatlan egysége miatt nem képzelhető el olyan szabályozás, ami az Alaptörvény módosítása nélkül biztosíthatná a népszavazás alapján megalkotandó törvény érvényesülését. A Kúria szerint az élethez való jog abszolút jog. Ezért még az emberi méltóság védelme sem törheti át. Más szavakkal kifejezve: a Kúria kötelességé tette az életet. Még azok számára is, akiknek az élete csak értelmetlen szenvedés halálos betegségük miatt.

- írta közösségi oldalán Karsai Dániel.

Karsai bejelentette, hogy a Kúria döntése ellen hamarosan alkotmányjogi panaszt fog előterjeszteni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: