HÍREK
A Rovatból

Titkosszolgálat: egymilliárddal több pénz érkezett külföldről az ellenzékhez, mint amennyiről eddig tudni lehetett

A Nemzeti Információs Központ kiderítette, hogy egy svájci alapítványtól is kapott 900 milliót egy ellenzéki portált működtető cég.

Link másolása

A korábban ismertté váltnál nagyobb, négymilliárd forintot meghaladó összeget utalt Magyarországra az Action for Democracy (AD) - áll abban a Nemzeti Információs Központ (NIK) által készített tájékoztatóban, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikáltak szerda reggel.

A NIK értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta.

"Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti"

- olvasható a Kovács Zoltán András dandártábornok, NIK-főigazgató által január 24-i dátummal küldött átiratban.

A tájékoztatás szerint az amerikai szervezet által nyújtott támogatás végösszege 3 174 076 395 forint, ami mintegy 160 millióval több a korábbi tájékoztatásban szereplő adatnál; az összeget a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM), az Edemokrácia Műhely Egyesületnek, valamint öt gazdasági társaságnak utalták át.

Az utalások 34 százalékát, csaknem 1,1 milliárd forintnyit az Ez a lényeg portált működtető Oraculum 2020 Kft. kapta. Ugyanakkor "a cég egy másik, az AD-val azonos célokkal működő svájci alapítványtól további mintegy 900 millió forintot kapott".

A beérkező források és a továbbutalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat-cégcsoport a külföldről érkező támogatások koordinátorai.

A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel - olvasható a dokumentumban, amely szerint az e pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek "megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is".

Az átirat megemlíti: a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ám a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a NIK átadja ezeknek a szerveknek a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.

Különösen figyelemreméltónak nevezik a dokumentumban, hogy "az alapítók a diaszpórában élő magyarság voksolásának elősegítését jelenítették meg fő céljuknak, ami nem felel meg a valóságnak". Ehelyett az összegek jelentős részét a magyar választások közvetlen, magyarországi befolyásolására használhatták fel - írják.

A bejegyzési dokumentáció kitöltése során az alapítók jelezték, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatások is érkezni fognak az AD számlájára, ami - az időközben ismertté vált, alacsony adományozószám mellett - megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait. A bejegyzés napjáig az AD már több száz millió forintot elutalt az említett magyar szervezetek és cégek számára, amihez "a realitásokat nélkülöző mikroadomány-gyűjtői tevékenységet kellett volna folytatnia". Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre - fogalmaznak a dokumentumban.

Az átirat szerint "az AD külföldi háttere kapcsán - a szövetségesi környezetet tiszteletben tartó, titkosszolgálati információk beszerzése és felhasználása nélkül is - megállapítható, hogy a szervezet mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak; az AD nyilvántartásba vételénél eljáró ügyvédi iroda is deklaráltan ezek közé tartozik".

A nemzetbiztonsági bizottság november 17-én kezdeményezte a titokgazdánál a külföldi pártadományokról velük ismertetett információk nyilvánosságra hozatalát. A hat nappal később publikált adatok még azt tartalmazták, hogy az Action for Democracy 1,8 milliárd forintot utalt az MMM-nek, valamint további 1,15 milliárdot vállalkozásoknak.

Múlt pénteken jelentette be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, hogy ismét kezdeményezte "a választások befolyásolására érkezett külföldi pénzekről" készült nemzetbiztonsági bizottsági jelentés titkosításának feloldását, mivel "új fejlemények láttak napvilágot a dollárbaloldal ügyében" a nemzetbiztonsági bizottság aznapi ülésén. A magyar választások befolyásolására több pénz érkezett külföldről, és egyre inkább tisztul a kép a hazai baloldali és liberális szereplőket illetően is - fogalmazott akkor a közösségi oldalán.

Sas Zoltán, nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerdán a közösségi oldalán arról írt, hogy "újabb adatok kerültek a nyilvánosság elé a külföldi pártfinanszírozás ügyével kapcsolatosan" a testület honlapján. Az ellenzéki politikus az MTI-hez is eljuttatott bejegyzésében utalt arra: ismét kérte a titokgazdától, hogy oldja fel az iratok titkosságát, vagyis a nemzetbiztonsági bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt múlt pénteken ismertetett.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Se pénzünk, se életünk, semmink nincs” – a magyar édesanya és családja túlélte a földrengést, elmondta, mi történt
Dominika családjával épphogy ki tudott futni a házukból, amikor elkezdődött a földrengés. Egy faluban fogadták be őket a kislányával és a férjével.

Link másolása

"Morajlik, háborog a mély, mielőtt jön a rengés. Aztán vonaglani kezd a föld, a házak pedig úgy hullámoznak, mint a fák a szélben. Önmagukba roskadnak össze végül, maguk alá temetve mindent és mindenkit, aki nem tudott időben kimenekülni"

Kovács Dominika, a kisgyerekes magyar édesanya mondta el a Blikknek, hogy milyen érzés átélni egy súlyos földrengést.

Dominika családjával épphogy ki tudott futni a házukból, amikor elkezdődött Törökországban a földrengés-sorozat. Két éve él kint, 10 kilométerre Malatyától, nem messze az epicentrumtól.

"Arra ébredtünk, hogy reng a föld. Azonnal kiugrottunk az ágyból, vittük a kislányunkat, Jázmint is. Először nem is tudtuk mit tegyünk, hogy védjük magunkat, közben folyamatosan rengett a föld. Aztán összeszedtük minden erőnket, kirohantunk az utcára, ahol akkor már nagyon sokan voltak. Iszonyatos hideg volt és óriási pánik" - eleveníti fel a nő a történteket.

Dominikáék kisebb, kétszintes házban éltek, ez a szerencséjük. A nagy, többemeletes épületek kártyavárként omlottak össze, emberek ezreit temetve maguk alá.

"Most annyi holmink van, amit akkor magunkkal tudtunk hozni. Se pénzünk, se életünk, semmink nincs"

- mondta a magyar asszony.

Családjával és több másik emberrel együtt egy vidéki házikóba fogadták be őket.

Senki nem mer visszamenni a nagyvárosokba, tartanak az utórengések, bármikor összeomolhat bármelyik épület.

"Most csak annyit szeretnénk, hogy a kislányommal hazajussak Magyarországra. A férjem ebben a pillanatban is benzint keres valahol, mert azt sem lehet kapni, akkor el tudnánk indulni Ankarába, ahol esetleg repülőre szállhatunk és hazamehetünk Jázminnal" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Több mint száz főtisztet és tábornokot rúgott ki a honvédelmi miniszter a hadseregtől a fiatalítás jegyében
A szomszédban dúló háború és a nagyszabású eszközbeszerzések közben levezényelt elbocsátásoknak valószínűleg még nincs vége.

Link másolása

Több mint száz főtisztet és tábornokot mentettek fel januárban a Magyar Honvédségnél; fiatalítás címén lefejezték a vezérkart, minisztériumi dolgozókat küldtek el – derítette ki a Válasz Online.

A portál hozzáteszi:

nem tudni, hogy ezt miért a szomszédban zajló háború és a sereg évtizedek óta legkomolyabb eszközbeszerzése közben kellett meglépni.

A portál forrásai a következő felmentéseket erősítették meg:

  • Sándor Zsolt altábornagy és Simon Attila János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei (utóbbit három hónappal korábban léptették elő);
  • Bozó Tibor vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója (nyugdíjba ment);
  • Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnoka (az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának megbízott dékánjaként folytatja);
  • Sándor Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka;
  • Kilián Nándor vezérőrnagy, egykori légierő haderőnemi szemlélő;
  • Ugrik Csaba dandártábornok, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár parancsnoka;
  • Kovács László dandártábornok, kibervédelmi haderőnemi szemlélő.

A fentieken kívül többeket hívtak haza fontos NATO-beosztásból, és a legtöbb főosztályvezetőt is leváltották a Honvédelmi Minisztériumban.

(A neveket böngészve feltűnhet, hogy az elbocsátások "áldozatai" voltak a Sándor-ikrek is, akikről korábban EBBEN A CIKKBEN mi is írtunk.)

Mint írják, nem túlzás, január 17-én lefejezték a Honvéd Vezérkart, ám a Szalay-Bobrovniczky Kristóf-féle „fiatalításnak” ezzel még nincs vége. A következő körben az alakulatparancsnokoknak kell pontozniuk 45 évnél idősebb, legalább 25 éve szolgáló beosztottjaikat. Öt szempont alapján:

  • szakmai megfelelőség;
  • nemzetközi tapasztalat;
  • nyelvi készség;
  • fizikai állapot;
  • teljesítmény értékelés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nyomozás: Vlagyimir Putyin dönthetett a maláj utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról
Az így kerülhetett a szeparatisták kezébe, akik lelőtték a gépet. Több mint 300-an haltak meg.

Link másolása

Erős jelek utalnak arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak – közölte a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport szerdán.

A ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

Arról is tájékoztattak, hogy további vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Elmondták továbbá: nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért.

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár –, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán újságíróknak nyilatkozva „keserű csalódásnak” nevezte, hogy az MH17-es lelövésével kapcsolatos nemzetközi nyomozás bizonyítékok hiányában és további büntetőeljárások nélkül zárul. Szavai szerint Hollandia továbbra is Oroszországot tartja felelősnek az utasszállító megsemmisítéséért.

„Továbbra is számon fogjuk kérni Oroszországot a tragédiában játszott szerepéért” - fogalmazott a holland kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A teljes családjáról, 60 emberről nem tud semmit egy Budapesten élő török üzletember
A Magyarországon élő törökök adománygyűjtésbe kezdtek, ezt a Török Nagykövetség koordinálja. Egészségügyi és higiéniai felszerelésekre van most a legnagyobb szükség.

Link másolása

A férfi a katasztrófa után rögtön Törökországba utazott, hogy segíthessen. Üzlettársa az RTL Híradónak azt mondta, kedden sírva telefonált, hogy a rokonai közül még senkit nem tudtak kimenteni a romok alól. A Magyarországon élő törökök adománygyűjtésbe kezdtek, ezt a Török Nagykövetség koordinálja. Egészségügyi és higiéniai felszerelésekre van most a legnagyobb szükség.

A török kormány 10 ezer líra támogatást ad a károsult családoknak, és egy éven belül minden katasztrófa sújtotta tartományban új házakat építenének. Sokan továbbra sem hajlandók elhagyni a rengések helyszíneit, mert a szeretteik a romok alatt vannak.

Link másolása
KÖVESS MINKET: