Már tizenhét hónap telt el az esztergomi tragédia óta, de Kónya Gábor Lajos családja azóta sem tudta feldolgozni a fiatal kommandós elvesztését. A gyászoló hozzátartozók szerint a férfi halála elkerülhető lett volna, ezért 400 millió forintos kártérítési pert indítottak a Terrorelhárító Központ ellen – írja a Blikk.
A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata megállapította, hogy kizárólag J. László felelős a történtekért. A férfi, aki ellen elfogatóparancs volt érvényben, előre kitervelten robbantotta rá a házát az intézkedő egységre. A család jogi képviselője, dr. Helmeczy László azonban úgy véli, a TEK rossz döntést hozott, amikor kommandósokat vezényelt a helyszínre.
„Ez a gyerek értelmetlenül halt meg, miután teljesen fölöslegesen beküldték a halálba. Robbantással is fenyegetőzött a férfi, miért kellett megrohamozni? Miért nem dobtak be neki egy könnygázgránátot? Miért nem zárták el a vizet és a villanyt, vagy várták meg, hogy kijöjjön?”
– sorolta az ügyvéd.
A család először peren kívüli megegyezést próbált elérni, de a felajánlott összeg szerintük méltánytalan volt.
„Olyan alacsony összegeket tartalmazott az ajánlatuk, ami véleményem szerint méltánytalan egy hősi halott esetében. A szülőknek egyáltalán nem is ítéltek meg semmit. Csak az özvegynek és a két gyereknek” – mondta dr. Helmeczy László.
A keresetben 100-100-100 millió forintot kértek az özvegy és a két gyermek részére, valamint 50-50 milliót a szülők számára. Emellett a gyermekeknek havi 160 ezer forintos neveléspótló járadékot, a szülőknek pedig havi 60 ezer forintos járadékot is igényeltek. Az ügyvéd példaként említette, hogy
Marian Cozma családja korábban több mint 200 millió forintos kártérítést kapott,
míg az Egyesült Államokban két magyar család számára több mint kétmilliárd forintos összeget ítéltek meg egy kacsahajó-baleset után.
A per jelenleg is zajlik, a család bízik abban, hogy igazságot szolgáltatnak nekik.
Már tizenhét hónap telt el az esztergomi tragédia óta, de Kónya Gábor Lajos családja azóta sem tudta feldolgozni a fiatal kommandós elvesztését. A gyászoló hozzátartozók szerint a férfi halála elkerülhető lett volna, ezért 400 millió forintos kártérítési pert indítottak a Terrorelhárító Központ ellen – írja a Blikk.
A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata megállapította, hogy kizárólag J. László felelős a történtekért. A férfi, aki ellen elfogatóparancs volt érvényben, előre kitervelten robbantotta rá a házát az intézkedő egységre. A család jogi képviselője, dr. Helmeczy László azonban úgy véli, a TEK rossz döntést hozott, amikor kommandósokat vezényelt a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Terep előttünk! Húzd fel!” – Hajszálon múlt a katasztrófa a Wizz Air járatán, súlyos pilótahibák derültek ki
Az eset még 2016-ban történt, amikor a Budapestről Nisbe tartó járat veszélyesen közel került egy hegyhez. A társaság utána kivizsgálta az ügyet, a tapasztalatokat pedig beépítették a képzési programjukba.
A Wizz Air egyik repülőgépe 2016. november 10-én súlyos repülőeseményt élt át, amikor a Budapestről Nisbe tartó 801-es járat veszélyesen közel került egy hegyhez. A Blikk most utánajárt az esetnek, és kiderült, hogy az incidens során több pilótahiba is történt. A fedélzeti automatika azonban közbelépett, ez akadályozta meg a katasztrófát.
A járat úgynevezett kiszolgáló járat volt, utasok nem tartózkodtak rajta, utaskísérőket szállítottak a szerbiai Nis repülőterére. A pilótafülkében a kapitány és az első tiszt dolgozott, akik korábban még nem repültek erre az útvonalra. A repülés kezdetben problémamentesen zajlott, azonban a leszállási fázisban váratlan fordulat történt.
A légi irányítás egy másik megközelítési eljárást adott meg, mint amit a pilóták előzetesen beprogramoztak. Ennek megfelelően módosították a repülési tervet, de
nem vették észre, hogy a repülőgép számítógépe egy 360 fokos fordulót iktatott be az útvonalba. Ezt követően az első tiszt beállította a fedélzeti rendszert, hogy a gép 1000 lábra süllyedjen, miközben az útvonalon egy 3100 láb magas hegy helyezkedett el.
Ekkor a kapitány rákérdezett: „Miért süllyedünk?” A következő pillanatban a földközelségi figyelmeztető rendszer vészjelzése is megszólalt: „Terep előttünk! Húzd fel!” A pilóták azonnal reagáltak, és egyszerre húzták hátra a botkormányt, hogy megakadályozzák az ütközést. A megfelelő tolóerőt azonban csak késve állították be, így a gép meredeken emelkedni kezdett, és végül a fedélzeti automatika állította maximumra a hajtóművek teljesítményét.
Az esemény után a repülőgép a tervezett 4300 láb helyett 7000 láb fölé emelkedett, majd innen visszatérve biztonságosan landolt Nis repülőterén.
A kivizsgálás megállapította, hogy a pilóták nem kommunikáltak megfelelően egymással, és volt olyan művelet, amelyet egyszerre ketten is végrehajtottak, miközben más fontos teendőket figyelmen kívül hagytak. A jelentés szerint a kapitány nem tudta megfelelően kipihenni magát az előző napon, ennek ellenére alkalmasnak érezte magát a repülésre. Az első tiszt ezzel szemben kipihent volt, mivel előtte tíz napig nem repült.
A légitársaság teljes körű vizsgálatot végzett az eset kapcsán.
„Az incidens a Wizz Air számára ismert volt, az esetet teljes körűen kivizsgálták, és azóta a légitársaság beépítette a képzési programjába is” – közölte a vállalat a Blikkel. Az érintett pilóták további képzéseken vettek részt, amelyeket sikeresen teljesítettek. A vizsgálat során megfogalmazott ajánlásokat a Wizz Air beépítette a képzési anyagaiba és a vállalat repülési gyakorlatába.
A Wizz Air 2018-ban indította el a Pilótaakadémiáját Magyarországon, amelynek célja, hogy a tehetséges fiatalok számára lehetőséget biztosítson pilótakarrierjük megkezdésére. A program 17–21 hónapos integrált képzést kínál, amely 750 óra elméleti oktatásból, 60 óra szimulátoros gyakorlatból és 145 óra repülési gyakorlatból áll. A képzés során a kadétok megszerzik a szükséges tudást és gyakorlatot ahhoz, hogy első tisztként kezdjenek dolgozni a Wizz Air járatain, majd további tapasztalat megszerzésével kapitánnyá vagy Airbus A320/A321 oktatóvá válhassanak.
A Wizz Air egyik repülőgépe 2016. november 10-én súlyos repülőeseményt élt át, amikor a Budapestről Nisbe tartó 801-es járat veszélyesen közel került egy hegyhez. A Blikk most utánajárt az esetnek, és kiderült, hogy az incidens során több pilótahiba is történt. A fedélzeti automatika azonban közbelépett, ez akadályozta meg a katasztrófát.
A járat úgynevezett kiszolgáló járat volt, utasok nem tartózkodtak rajta, utaskísérőket szállítottak a szerbiai Nis repülőterére. A pilótafülkében a kapitány és az első tiszt dolgozott, akik korábban még nem repültek erre az útvonalra. A repülés kezdetben problémamentesen zajlott, azonban a leszállási fázisban váratlan fordulat történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy
az uniós tagállamok jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt már mind a 27 ország elfogadta.
A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.
A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.
Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.
Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
VSquare: nem gyakorlatozni mentek a TEK-esek Boszniába, hanem Dodikot menekítették volna ki
Az oknyomozó portál szerint a magyar különleges egységek Horvátországon keresztül vitték volna ki a boszniai szerb vezetőt. Az akciót végül nem hajtották végre, mert Dodik fellebbezett az ítélete ellen.
Orbán Viktor február 17-én Budapesten találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. A VSquare oknyomozó portál információi szerint ezt követően a magyar miniszterelnök utasítást adott a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőinek, hogy Banja Lukába küldjenek embereket arra az esetre, ha szükség lenne Dodik támogatására.
Február 24-én Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben jelentette be, hogy magyar különleges egységek érkeztek Banja Lukába. Állítása szerint 300 ember érkezett, míg a TEK hivatalos közlése szerint a magyar egység létszáma 70 fő volt. A TEK tájékoztatása szerint a különleges egységek közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt a helyi erőkkel.
A VSquare forrásai szerint azonban a TEK nem kizárólag kiképzési céllal utazott Boszniába. A portál szerint
a magyar különleges egységek feladata az lett volna, hogy szükség esetén Horvátországon keresztül kimenekítsék Dodikot az országból.
Egy, az ügy részleteit ismerő forrás azt mondta, hogy négy operatív egység és egy felderítő egység vett részt az előkészítésben, összesen 70 ember, valamint járművek és egy mozgó műveleti parancsnoki központként szolgáló teherautó is érkezett a helyszínre. A VSquare szerint civil ruhás egységek felderítést és megfigyelést is végeztek a művelet biztosítása érdekében.
A portál úgy tudja, hogy az eredeti tervek szerint Dodikot a dél-magyarországi Mohács közelében vitték volna át a határon, a horvát hatóságok értesítése nélkül. Azt nem tudni, hogy az akció pontosan kinek az ötlete volt, de végül nem valósult meg. Dodik fellebbezett az ítélete ellen, így egyelőre nem kell börtönbüntetést letöltenie,
emellett Horvátország és az Egyesült Államok is értesült a tervről.
Dodik ellen 2023 augusztusában indított eljárást a boszniai szövetségi ügyészség, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Egy bosznia-hercegovinai bíróság múlt héten hat év börtönbüntetésre ítélte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától. Két nappal később a boszniai szerb nemzetgyűlés megszavazta az országrész igazságügyi rendszerének függetlenedését, miközben Dodik nyíltan beszél az elszakadás lehetőségéről is.
A hatályos magyar jogszabályok szerint a TEK csak akkor menekíthetné ki Dodikot az országból, ha magyar állampolgársággal rendelkezne – ilyen információ azonban nem ismert.
A történtek után feszültebbé vált a diplomáciai helyzet Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. Március elején a boszniai hatóságok nem engedték leszállni a magyar külügyi államtitkár repülőgépét, majd a szarajevói magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba.
Orbán Viktor február 17-én Budapesten találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. A VSquare oknyomozó portál információi szerint ezt követően a magyar miniszterelnök utasítást adott a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőinek, hogy Banja Lukába küldjenek embereket arra az esetre, ha szükség lenne Dodik támogatására.
Február 24-én Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben jelentette be, hogy magyar különleges egységek érkeztek Banja Lukába. Állítása szerint 300 ember érkezett, míg a TEK hivatalos közlése szerint a magyar egység létszáma 70 fő volt. A TEK tájékoztatása szerint a különleges egységek közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt a helyi erőkkel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Sára és családja maga fizette a magángépes Maldív-szigeteki luxusutat, állítja a 4iG
Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett.
Március elsején a 444.hu fotósa a Liszt Ferenc repülőtéren készített képeket, amelyeken Orbán Sára, a miniszterelnök lánya és családja, valamint Jászai Gellért, a 4iG vezetője egy magánrepülőből szállnak ki. A gép a Maldív-szigetekről érkezett Budapestre.
A történet pikantériája, hogy Jászai Gellért Magyarország egyik leggazdagabb, kormányközeli üzletembere, aki jelentős állami forrásokhoz jutott vállalatával. A Direkt36 tényfeltáró portál szerint a 4iG 72 milliárd forint állami támogatást kapott a Széchenyi Alapokon keresztül, és az állam 320 milliárd forinttal támogatta a Vodafone felvásárlását is.
Jászai az elmúlt hónapokban többször is együtt utazott Orbán Viktorral, például január végén Abu-Dzabiba és korábban az Egyesült Államokba, ahol Donald Trumppal és Elon Muskkal is találkozott. Február végén pedig Szijjártó Péter javaslatára a köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti címet adományozott neki.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a közös utazás elfogadhatatlan, mert szerinte összeférhetetlen, hogy egy kormányközeli üzletember és a miniszterelnök családja együtt nyaraljon.
„Nyilvánvaló, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan történet” – mondta Hadházy az RTL Híradójának.
A 4iG közleményben reagált a felvetésekre, és határozottan cáfolta, hogy Jászai Gellért finanszírozta volna Orbán Sára és családja nyaralását.
„Minden család saját maga fedezte az utazás költségeit”
– írták. Az OTP korábbi közlése szerint a magángépet piaci áron bérelték.
Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett. A repülőtéren készült képek szerint az utasok egy exkluzív privát szigeten tölthették a nyaralást, ahol egy két hálószobás villa éjszakánként több mint kétmillió forintba kerül.
Orbán Sára cégének 2023-ban 8 millió forint adózott nyeresége volt.
Március elsején a 444.hu fotósa a Liszt Ferenc repülőtéren készített képeket, amelyeken Orbán Sára, a miniszterelnök lánya és családja, valamint Jászai Gellért, a 4iG vezetője egy magánrepülőből szállnak ki. A gép a Maldív-szigetekről érkezett Budapestre.
A történet pikantériája, hogy Jászai Gellért Magyarország egyik leggazdagabb, kormányközeli üzletembere, aki jelentős állami forrásokhoz jutott vállalatával. A Direkt36 tényfeltáró portál szerint a 4iG 72 milliárd forint állami támogatást kapott a Széchenyi Alapokon keresztül, és az állam 320 milliárd forinttal támogatta a Vodafone felvásárlását is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
