Orosz állami tévé: „Bármennyire utáljuk ezt bevallani, az egész világ ellenünk van”
Egyre többen gondolják úgy Oroszországban, hogy sehova nem vezet Putyin ukrajnai háborúja. Az elesett katonák családjai is egyre dühösebbek.
Miközben Oroszország továbbra is titkolja ukrajnai veszteségeinek valós mértékét, egyre több információ szivárog ki a hivatalosan továbbra is különleges hadműveletnek nevezett invázióról. Putyin 83 napja tartó háborúja pedig egyre inkább feldühíti az orosz katonák családjait, és már azok is meginogtak, akik eleinte még támogatták Ukrajna lerohanását, írja a The Guardian.
„A háború kezdete óta teljesen másként tekintek a kormányomra” - mondja a 39 éves Tatjana Efremenko, akinek fia az április közepén elsüllyesztett Moszkva hadihajón szolgált, és azóta sem adott életjelet magáról. Egy hónappal az orosz flotta zászlóshajójának számító cirkáló elsüllyedése után hivatalosan csak egyetlen ember halálát ismerték el, a legénység további 27 tagját eltűntként kezeik, de a halottak száma elérheti a kétszázat is. Talán érthető, hogy ezek után Tatjanának kifejezetten „kemény” véleménye van az orosz vezetésről, amit azért nem mond el, mert attól tart, hogy börtönbe zárnák.
„Megkértek egy dokumentum aláírására, amiben az áll, hogy elfogadom a fiam halálát, a veszteségért pedig kárpótolni akartak”
- fakadt ki a nő a lapnak. Hozzátette: tudomása szerint ugyanezt a papírt megkapta az összes eltűnt sorkatona családja. A nő szerint ezzel akarják megvásárolni a hallgatásukat.
Ugyanakkor már egy hónap telt el a hadihajó elsüllyedése óta, és az emberek lassan elfelejtik, hogy mi történt a csatahajóval a Fekete-tengeren. Az odaveszett katonák szülei még mindig tele vannak kérdésekkel, amikre senki nem válaszol: miért voltak sorköteles katonák a Moszkva fedélzetén és miért indultak harcba pontosan?
hirdetés
Kijev közben azt állítja, hogy több ezer orosz katona holtteste van még Ukrajnában, amit csak azért nem fogadnak be az oroszok, mert ezzel elismernék a háborúban elesett katonák riasztóan magas számát. Csak a napokban nyilvánosságra hozott bilohorivkai pontonhíd-összeomlásban a becslések szerint 485 katona mellett 80 járművet vesztett Oroszország a Donyec folyónál, ami komolyan kiverte a biztosítékot még az addig a háborúval egyetértők körében is.
Egy 300 ezer követővel rendelkező Telegram-csatornán azt írják, hogy amíg az ehhez hasonló baklövésekért nem vállalja senki a felelősséget, addig „soha nem lesznek reformok a hadseregben”. Egy másik blogger szerint egyenesen „idiotizmus vagy szabotázs volt ilyen hibát elkövetni a háború harmadik hónapjában”.
A háború kritikája már az orosz állami televíziót is elérte. Egy politikai vitaműsorban az egyik szakértő élesen bírálta a Kreml politikáját, a háború tagadását és a győzelmi esélyeket a nyugati országok által felfegyverzett, rendkívül motivált ukránokkal szemben.
Mihail Khodarjonok hangsúlyozta, hogy Oroszország „teljes geopolitikai elszigeteltségben” van, majd hozzátette:
„Bármennyire utáljuk is ezt bevallani, gyakorlatilag az egész világ ellenünk van. És ebből a helyzetből kell megmenekülnünk.”
Oroszország legutóbb március végén közölt adatokat harctéri veszteségeiről. Ezek alapján a háború első hónapjában 1351 katonájuk esett el, 3825-en pedig megsebesültek. Azóta csak annyit közöltek, hogy a veszteségeik „jelentősek”. Nyugati becslések szerint az oroszok vesztesége az elismert tízszerese vagy hússzorosa is lehet, de akadnak olyan szakértők, akik szerint már a 30 ezret is meghaladhatja az elesett katonák száma.
