A koronavírus miatti fizikai és lelki teherről írt az Átlátszóra Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem volt aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktusa, jelenleg COVID-19 betegellátásban dolgozó orvos, aki szerint a dolgozóknak soha nem látott kihívással kell megküzdeniük, miközben az egészségügyi ellátás rendszerszintű hibákkal van tele.

Mint fogalmaz, a jelenleg látható 100 körüli napi halálozási adat azt mutatja, hogy

mára a koronavírus vált a vezető halálokká Magyarországon.

Hozzáteszi, korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy fertőző, de megelőzhető betegség vezesse a halálozási listát. Szerinte az ellátórendszer már 2019-ben sem tudta teljes mértékben ellátni a feladatát, vagyis a Covid-19 egy alapvetően meggyengült rendszert ért el az idei évben.

„Mára a kórházi kezelés folyamata, benne az intenzív terápiával együttesen kimerült, mondjuk ki: diszfunkcionális, minőségében súlyosan károsodott”

- fogalmaz az orvos.

Hozzáteszi, matematikai számítások alapján már szeptember elején szinte pontosan tudni lehetett, hogy „komoly megszorító intézkedések nélkül rövid időn belül oda fogunk jutni, ahol most tartunk.” A konkrét esetek közé sorolta, hogy nem fejlesztették kellő mértékben a PCR alapú szűrési kapacitásokat, ami miatt egyértelműen látszik, hogy jelenleg nem ismerhetjük pontosan a napi fertőzöttek pontos számát. Az azonban az elmúlt időszak gyakori 20 százalék feletti pozitivitásából látszik, hogy egy idő után „a tesztelés veszett fejsze nyele, hiszen nincs akkora kapacitás, hogy valóban ki lehessen szűrni a fertőzöttek jelentős részét.”

„A szeptemberben és októberben számolt, havi 3.6-szoros növekedés a teszttel bizonyított koronavírus fertőzöttek számában semmiképpen sem lehet reális, miközben a kórházba kerültek számának növekedése havi 6-7-szeres volt”

- írja Lovas.

Mint megírtuk, hatalmas káosz alakult ki szerda reggel Szombathelyen a régi SZTK épületénél, ahol négy oltópont is működik.

A káosz után a Vas Megyei Kormányhivatal vezetője szerda délután sajtótájékoztatót tartott, amin előbb türelmet, együttműködést és fegyelmet kért az oltásra váró emberektől, majd egy újságíró kérdése után elnézést is kért azoktól, akiknek szerdán káoszban kellett várakozniuk a vakcina beadására.

Harangozó Bertalan elmondta, hogy ez azért történhetett meg, mert az oltás megszervezéséhez sok szereplő együttműködése szükséges, a háziorvosoktól kezdve a páciensekig.

Ugyanakkor elismerte, hogy szervezési hiányosság és probléma bármikor felléphet, a reggeli káosz pedig elkerülhető lett volna, ha "több szintre bontják az oltásra érkezők fogadását". Újságírói kérdésre azt mondta,

Megérkezett az első szállítmány kínai vakcina a háziorvosokhoz, amellyel itthon az időseket kezdték oltani - számolt be az ATV Híradója.

Egy háziorvos a televíziónak arról számol be, hogy azok közül, akikkel előzetesen egyeztette a kínai vakcinát, sokan végül lemondták. Szerinte a lakosság nagy része nyugati oltóanyagot szeretne.

Orbán Viktor korábban azt mondta, „fontos nap a mai, mert ma kezdünk oltani a kínai vakcinákkal, nekem is reményt ad ez, hogy talán valamikor a jövő héten a védekezés irányítói sorra kerülhetnek”.

A háziorvosokhoz praxisonként átlagosan 55 embernek elegendő mennyiségű vakcina érkezik, Nagyivánban ennél kevesebbet kaptak. A rendelőbe a híradó stábjával szinte egy időben érkezett 31 darab kínai vakcina.

Az ATV által megszólaltatott, egyik beteg azzal viccelődött, hogy mivel Orbán Viktor is ezzel akarja beoltatni magát, így ő is. De visszakérdezésre elárulta, hogy nem gondolta komolyan, de ezt kapta.

- mondta el a kínai Sinopharm oltóanyagról Szalay Viktor, Nagyiván háziorvosa.

Budapesti kollégája, Tóth Ildikó azt mondta „igazándiból egyik vakcinát sem ajánlom egyik betegemnek sem, mindenkinek elmondjuk, melyik milyen típusú vakcina, és mindenki eldönti, hogy mit szeretne.”

A doktornő és asszisztense 168 pácienst hívott fel, mire sikerült 55-öt találni, aki elfogadta a kínai oltást, ám végül közülük is sokan meggondolták magukat.

- tette hozzá Tóth Ildikó.

Korábban mi is írtunk róla, hogy rendkívül rosszul áll Szlovákia a koronavírus halálozási adataival, februárra az egy főre eső halálesetek számában világelsők lettek. Az ország egyik legrosszabb adataival rendelkező régiója a Dunaszerdahelyi járás.

Most a Paraméter stábja dokumentumfilmet forgathatott a dunaszerdahelyi kórházban. 2020 októberétől 2021 február közepéig 757 covid-beteg fordult meg itt.

Az egészségügyi személyzet éjjel-nappal harcol a kilátástalan helyzettel, ám a járvány egyre súlyosbodik.

A filmben szereplő egészségügyi dolgozók arról beszélnek, hogy elérkeztek teljesítőképességük határára: gyakran 24 órás ügyeletben dolgoznak, és két műszak között alig van idejük pihenni. Egy orvos pedig még így is azt nyilatkozta: „Nem tudunk minden betegnek olyan ellátást adni, amilyet akarunk”.

Itthon is ismerősnek hat az a probléma, hogy hiába van elég lélegeztetőgép, nincs szakembergárda, aki kellő mennyiségben kezelni tudná azokat.

A filmben a legmegrázóbbak talán a dolgozók mondatai, és hogy sok szinte teljes természetességgel jön. Az első néhány perc sokban emlékeztet a közel egy évvel ezelőtti olaszországi drámai helyzetre. Laczkó Balázs orvos elmondja, „a kiszámíthatatlanba megyek sajnos mindennap” [...] Fennáll a veszélye, hogy nem tudunk minden betegnek olyan ellátást adni, amilyet szeretnénk”.

A filmből kiderül az is, hogy már mindössze egy emeleten tudják ellátni a nem koronavírussal küzdő betegeket. Miközben az orvos beszél, egy oldalról jövő zajra csak annyit mond,

Később arról is beszél, hogy sok az "életerős fiatal" is, de tény, hogy „akinek a születési évtizede 5-tel vagy 4-gyel kezdődik, őket még nem sikerült visszahozni”.

Szó van a filmben arról is, hogy a mutáns vírusok miatt a betegek 2-3 hetente máshogy reagálnak a kezelésekre, ahogy azt is elmondják, hogy az emberek jellemzően családi összejöveteleken, rendezvényeken fertőződnek meg - a korlátozások ellenére.

Egy orvos arról is beszél, hogy ebben a szezonban ugyan a hagyományos influenza visszaszorult, de sem a számokat, sem a betegség lefolyását nincs értelme összehasonlítani a hagyományos vírussal.

- mondja el a filmben egy idősebb beteg.

Közben tovább romlik a szlovákiai járványhelyzet. Kedden több mint 3500 új igazolt fertőzöttet regisztráltak, ami január eleje óta a legmagasabb napi esetszám. A kórházakban kezelt betegek száma továbbra is 4 ezer körül mozog, lélegeztetőgépre mintegy 350-en szorulnak. A halálos áldozatok száma 104-gyel emelkedett, és már a hétezerhez közelít.

via Telex

Csupán néhány napja maradt a magyar egészségügyi dolgozóknak arra, hogy aláírják az közalkalmazotti létet felváltó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, a káosz pedig az utolsó napokra nagyobb, mint volt. Holott a kormány azzal a céllal változtatta január 1-ről március 1-re a határidőt, hogy legyen elegendő idő az előkészítésre és a szerződések aláírására is, a beszámolók alapján számos intézményben erre nem került sor.

A kormány nagyszabású struktúraváltásának egyik fontos megállójához ért a magyar egészségügy: a tavaly októberben bejelentett háromlépéses béremelés egyik szakaszába értünk, és ahogy az már októberben látszott, a jókora béremelés meglehetősen kemény feltételek mellett valósul meg, az orvosoknak pedig nincs túl sok választási lehetősége, ha dolgozni akarnak. Azoknak ugyanis, akiknek nem tetszik a sokak szerint alapjogokat sértő új rendszer, emiatt nem írják alá az új munkaszerződésüket, azoknak március 1-től megszűnik a munkaviszonya.

Több érintett állami, illetve önkormányzati fenntartású intézményről derült ki, hogy ugyan a határidő már a küszöbön áll,

Az aláírásra és a döntésre mindössze néhány nap maradt, a rövid időkorlát miatt pedig sokan úgy kénytelenek aláírni a szerződést, hogy nem volt elég idejük az értelmezésére, a pótlékok és egyéb juttatások kiszámítására, ebből fakadóan a felelős döntésre.

A közösségi oldalakat elárasztották az orvosok ezekkel kapcsolatos posztjai, Facebookon Összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony ellen címmel csoport alakult, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és kérdéseiket: többen posztolják a munkáltatótól kapott szerződéseket, még többen kérnek tanácsot – az ügyet jól érzékelhető bizonytalanság és düh lengi körül. Sokan azt írják, hogy

A dolgozóknak rendkívül rövid idő alatt kell tehát olyan súlyos döntést hozni, amely saját szakmai és anyagi helyzetüket is döntő mértékben befolyásolja, ám az idő rövidsége mellett a szerződések tartalma sem könnyíti meg a megalapozott döntést, bizonyos pontok ugyanis kifogásolhatók és ellentmondásosak.

Ezek többek közt:

Ez a kérdés osztja meg a leginkább a dolgozókat, a megemelt alapbér mellett ugyanis a különböző pótlékok mértékétől függ, mennyivel is emelkedik valójában az orvosok fizetése. Egy sor pótlék tartozik ide (pl.: ügyeleti, készenléti, önként vállalt többletmunkavégzésért járó, szakterületi, képesítés, műszakpótlék, helyettesítési, kirendelési, vezetői juttatás).

a leglátványosabban ez az ügyeletek esetében látható: az Országos Kórházi Főigazgatóság százalékos juttatást határozott meg a kötelező ügyeletek órabéreivel kapcsolatban, amely szerint hétközben 70%, szombaton 80%, vasárnap és ünnepnapon 90%-át kapják meg órabérüknek. A Magyar Orvosok Szakszervezete ezt egyenesen „megalázónak” nevezte, mondván, hogy embertelen az órabérüknél kevesebb pénzért dolgoztatni az orvosokat többek közt karácsonykor vagy éjszakánként.

Bár van konkrét utalás erre, két, egymásnak ellentmondó szám. Nem világos ugyanis annak az időtartalma, mennyi időt töltsön a dolgozó egy másik egészségügyi szolgáltatónál: a törvény szövege szerint 1+1 évre lehet kirendelni a dolgozókat, a rendelet viszont 44 napról beszél évente.

Az új jogszabály abban is megköti az orvosok kezét, hogy másodállással, magánrendeléssel egészítsék ki keresetüket, amely bevett módszer az állami intézményekben dolgozó orvosok esetében. Egy második állás vállalása – amelyet legtöbbször egyéni vállalkozóként vagy kft-ként valósít meg – ugyan engedélyezett, ám a kijelölt szerv vagy személy engedélyéhez kötött, kizárólag azzal lehet végezni. További nagy kérdőjel a témában, hogy ennek elbírálása hogyan és milyen gyorsan történik, hiszen vélhetően hétfőn több ezer kérvény fog érkezni az illetékes szervekhez, így a legjobb esetben is napok fognak eltelni a másodállásban dolgozók számára úgy, hogy a másik munkájukat nem végezhetik.

A hagyományos munkaszerződésekhez képest az új szerződések meglehetősen rövidek, lényeges pontok hiányoznak belőlük – ilyenek lehetnek a pótlékok kérdése vagy a felmondás feltételei. Ugyan a Társaság a Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet (TASZ) szerint jogilag rendben van, hogy nem térnek ki minden elemre a szerződésben, ám később meglehet a veszélye annak, hogy a jogalkotó úgy módosítja a szerződés lényeges tartalmi elemeit, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Ennek tükrében

A szakmán belül általános háborgás és elégedetlenkedés fogadta a helyzetet. Több szervezet is azért harcol, hogy helyezzék revízió alá az új intézkedéseket. Országszerte több intézményben tagadták meg az orvosok a szerződések aláírását arra hivatkozva, hogy nem méltányosak a feltételek. Többek közt Nyíregyházán, Szombathelyen és Debrecenben is - az utóbbinál, ahol a traumatológia leállását helyezték kilátásba az orvosok - végül sikerült megegyezésre jutni. A legtöbb helyen azonban továbbra is nagy talány, mi lesz hétfőtől, egyes becslések szerint több ezren hagyhatják el a pályát. Mindezt a koronavírus harmadik hullámjának kapujában, amikor mindennél nagyobb súly nyugszik az egészségügyi dolgozók vállán.