Szijjártó Péter elmondta, mi kell ahhoz, hogy megszavazza az Oroszország elleni szankciók fenntartását
Garanciákat vár a külgazdasági és külügyminiszter. Ha a magyar kormány vétózna, akkor január végén megszűnnének a szankciók - az EU azonban erre a lehetőségre is készül.
Az európai uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésén az dönti el a magyar szavazatot, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről - írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán hétfő reggel.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint három év elteltével egyértelmű kellene, hogy legyen: az Oroszország ellen bevezetett szankciók csúnyán kudarcba fulladtak.
„Ezek az intézkedések óriási károkat okoztak Európának, benne hazánknak: a magyar gazdaságot 19 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 7500 milliárd forintnyi kár érte” - írta. Szijjártó szerint ezzel párhuzamosan Ukrajna folyamatosan a magyar és közép-európai energiabiztonságot fenyegető lépéseket tesz.
„Ez így nem mehet tovább! Mint ahogy annak is véget kell vetni, hogy az Európai Bizottság nem az uniós tagállamok érdekeit képviseli, hanem a tagjelölt Ukrajnáét” - fogalmazott Szijjártó Péter.
Az Oroszország elleni uniós szankciókat félévente kell megújítani.
Ha a magyar kormány megvétózza a döntést a külügyminiszterek hétfői ülésén, akkor az intézkedések január 31-én megszűnnének.
Az EU azonban erre az eshetőségre is készül, és ebben az esetben rendkívüli csúcsot hívhatnak össze, hogy meggyőzzék Orbán Viktort a szankciók fenntartásának helyességéről.
via MTI
Az európai uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésén az dönti el a magyar szavazatot, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről - írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán hétfő reggel.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint három év elteltével egyértelmű kellene, hogy legyen: az Oroszország ellen bevezetett szankciók csúnyán kudarcba fulladtak.
„Ezek az intézkedések óriási károkat okoztak Európának, benne hazánknak: a magyar gazdaságot 19 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 7500 milliárd forintnyi kár érte” - írta. Szijjártó szerint ezzel párhuzamosan Ukrajna folyamatosan a magyar és közép-európai energiabiztonságot fenyegető lépéseket tesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor már azzal magyarázza az átláthatósági törvényt, hogy „ukránbarát propagandahálózat” működik Magyarországon
A miniszterelnök szerint a technikai kérdésekről lehet vitatkozni, de a abban, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, ne fogadhasson el külföldről pénzt, mindenkinek egyet kellene értenie.
Az EU az energiaár-politikájával nem a saját családjaikat és vállalkozásaikat akarja segíteni, hanem az oroszoknak akarnak ártani és megsegíteni Ukrajnát - mondta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint ők az ellenkező álláspontot képviselik.
„Én minden héten, amikor ott vagyok, csatában vagyok velük, és élek azzal a jogával Magyarországnak, hogy nem engedjük az orosz energiával szembeni szankciókat kiterjedni Magyarországra, mert ha azt megengednénk, abból mindenfajta bajok állnának elő. Az ukránok természetesen egy malomban őrölnek az európai vezetőkkel, sőt tulajdonképpen az európai vezetők azt gondolják, hogy ha ártanak az oroszoknak, azzal segítenek az ukránoknak. Tehát tulajdonképpen az egész energiaemelést szorgalmazó politika mögött az ukránok vannak, ezért egyáltalán nem indokolatlan ukrán energiafenyegetésről beszél” - fogalmazott Orbán, aki szerint az ukránok olyasmit követelnek az európaiaktól, ami tönkreteszi az európai családokat, és ez a veszély fenyegeti a magyar családokat is.
A kormányfő azt mondta, az ő számításaik szerint Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetni az Oroszországból érkezett gáz helyett máshonnan megvásárolt energiáért.
„Ilyen körülmények között, hogyan lehetne fenntartható a rezsicsökkentés?” – kérdezi a műsorvezető, mire Orbán úgy felel, erre még senki nem adott neki választ.
„Én ezt szoktam mondani Brüsszelben, hogy én értem, hogy ők ártani akarnak Oroszországnak, meg akarják segíteni az ukránokat, ezt én mind értem, de miért a magyarokkal fizettetik meg ennek az árát? Hol ez a pénz? Hát adják ide! És akkor már kvittek is vagyunk. Tehát lehet tárgyalni velünk, hogyha az ő politikájuknak a Magyarországra gyakorolt negatív hatását hajlandóak vállalni és kifizetik, az egy másik helyzet. De egyelőre a fülük botját sem mozdítják, és azt gondolják, hogy ezt az összeget nekünk, magyaroknak kéne kifizetni” - fogalmazott Orbán.
Az interjúban az ukrán kémügy is előkerült. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy szerinte intenzív kémtevékenység van Magyarország van. Hozzátette, hogy minden ország csinál ilyet, de van ennek normális szintje, az ukrán aktivitás viszont szerinte nagyon megnőtt Magyarországon.
„Az tapasztaltuk, hogy az ukrán aktivitás nagyon megnőtt Magyarországon, és operatív akciókat is szerveznek. És aztán láttuk, hogy fölépítenek egy olyan kreált történetet, hogy magyarnak tekintett kémeket tartóztatnak le Ukrajnában, amihez persze nekünk semmi közünk nincsen, és információs hírigényeket fogalmaznak meg állami vezetőkkel kapcsolatban Magyarország működésével kapcsolatban”
- fogalmazott Orbán.
A kormányfő szerint „az ukránoknak van egy dezinformációs kampánya, ezért mi is beterjesztettük a parlament elé azt a törvényt, az átláthatósági törvényt, amely nem teszi lehetővé, hogy az ukránok itt egy ukránbarát propagandahálózatot működtessenek. Mert most ez a helyzet, egy háborúpárti ukránbarát propagandahálózat működik Magyarországon, és naponta tolja az arcunkba, a fejünkbe az ukránbarát álláspontokat”.
Orbán szerint erre számított, arra viszont nem, hogy „az ellenzéki pártok, miután ukránbarátok - ezt tudtuk róluk, hiszen támogatják Ukrajna tagságát - az ukrán titkosszolgálat ilyen mély kapcsolatrendszert ápol velük”.
A „átláthatósági” törvényre visszatérve Orbán úgy fogalmazott: a szabályozás inkább enyhe az ő felfogása szerint.
„A törvény célja, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, legyen párt, álcivil, vagy ilyen politikai, közéleti civil szervezet, vagy legyen éppen politikai média, azok ne fogadhassanak el külföldről támogatást, mert a magyar emberek nem tudják, nem ez a dolguk, hogy állandóan benézzenek a függöny mögé, hogy amikor egy véleménnyel találkoznak, akkor most a szerző saját véleménye, vagy fizetik érte külföldről”
- mondta Orbán, aki hozzátette: amikor én elolvasok egy hírt, én is szeretném tudni, hogy most akkor kinek a véleményét olvasom.
A miniszterelnök szerint ennek az átláthatóvá tétele egy evidens nemzeti érdek, és eddig még azért nem volt ilyen szabályozás, mert azt gondolták eddig is, hogy nem szabadna elfogadni a politikával foglalkozó szervezeteknek semmilyen pénzt.
„Most a technikai kérdésekről lehet vitatkozni, hogy így vagy úgy, de a célban egyet kellene értenünk”
- jegyezte meg Orbán, aki azt is kifejtette, hogy még az ellenzéki pártokból is kinézte volna, hogy egyet tudnak érteni. „Sőt arra gondoltam, hogy talán még az érintett civil, álcivil, meg médiaszervezetek is a nyilvánosság előtt belátják, hogy a magyar közvélemény nagy része mégiscsak azt gondolja, hogy aki politikával foglalkozik, az ne fogadjon el külföldről támogatást. Szerintem ebben lehetne nemzeti egyetértés Magyarországon”.
Az EU az energiaár-politikájával nem a saját családjaikat és vállalkozásaikat akarja segíteni, hanem az oroszoknak akarnak ártani és megsegíteni Ukrajnát - mondta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint ők az ellenkező álláspontot képviselik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már nem őrsparancsnok a rendőr, aki bilincsben vitte el a megafonos lelkészt
Albert-Nagy Ákost még áprilisban vitték el bilincsben a Tisza Párt rendezvényéről. A lelkészként is ismert megafonos miatt belső vizsgálat indult a rendőrségen.
A 444 információi szerint már nem őrsparancsnok az a rendőr, aki április 13-án bilincsben vitt el egy férfit a Tisza Párt szentendrei rendezvényéről.
A lap úgy tudja, a rendőrt már másnap intézkedés alá vonták, és elvették tőle az őrsparancsnoki megbízatást.
A rendőr egy közeli településen töltötte be ezt a pozíciót.
A férfi, akit a rendőrök elvittek, a rendezvényen többek között azt kiabálta, hogy „vörösiszapot a Tiszába”. Később derült ki róla, hogy volt unitárius lelkész, és a Megafon tagja is. A Budapesti Unitárius Egyházközség elhatárolódott tőle.
A portál többször is kérdezte az Országos Rendőr-főkapitányságot az esettel kapcsolatban. A rendőrség adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott érdemi tájékoztatást, és azt sem árulták el, hogy indult-e fegyelmi vagy más jellegű eljárás a rendőrnél. Az érintett rendőr nem reagált a lap megkeresésére.
A 444 információi szerint már nem őrsparancsnok az a rendőr, aki április 13-án bilincsben vitt el egy férfit a Tisza Párt szentendrei rendezvényéről.
A lap úgy tudja, a rendőrt már másnap intézkedés alá vonták, és elvették tőle az őrsparancsnoki megbízatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 320 civil szervezet szólította fel az EU-t, hogy lépjen közbe az „átláthatósági” törvény ellen
A civilek attól tartanak, hogy a törvény elhallgattathatja a független médiát és szervezeteket. Ursula von der Leyenhez fordultak, hogy sürgősen lépjen az ügyben.
Több mint 320 civil szervezet közös levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen sürgős lépéseket a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat ellen – írja a Telex. A levelet a Civil Liberties Union For Europe (Liberties) tette közzé.
A levél aláírói arra kérik Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy kezdeményezzen ideiglenes intézkedést az Európai Unió Bíróságán keresztül annak érdekében, hogy megakadályozzák a javaslat végrehajtását.
A szervezetek úgy vélik, a törvényjavaslat több uniós jogszabályt is sért, köztük a GDPR-t, az EU Alapjogi Chartáját és az emberi jogokról szóló európai egyezményt. Emellett szerintük sérülhet a szólásszabadság és a magánélet védelméhez való jog is.
A levél így fogalmaz:
„elfogadása esetén a törvényjavaslat biztosítaná a magyar kormány számára az eszközöket ahhoz, hogy a 2026-os parlamenti választások előtt elhallgattassa az ország megmaradt független hangjait”.
A szervezetek Michael McGrath biztost is felszólították, hogy von der Leyennel együtt kérje az Európai Unió Bíróságát ideiglenes intézkedések meghozatalára a „nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvénnyel kapcsolatban folyamatban lévő jogsértési eljárás keretében. Emellett azt is kérik, hogy a Bizottság nyilvánosan szólítsa fel a magyar kormányt a törvényjavaslat visszavonására, ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárás megindítását javasolják.
Több mint 320 civil szervezet közös levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen sürgős lépéseket a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat ellen – írja a Telex. A levelet a Civil Liberties Union For Europe (Liberties) tette közzé.
A levél aláírói arra kérik Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy kezdeményezzen ideiglenes intézkedést az Európai Unió Bíróságán keresztül annak érdekében, hogy megakadályozzák a javaslat végrehajtását.
A szervezetek úgy vélik, a törvényjavaslat több uniós jogszabályt is sért, köztük a GDPR-t, az EU Alapjogi Chartáját és az emberi jogokról szóló európai egyezményt. Emellett szerintük sérülhet a szólásszabadság és a magánélet védelméhez való jog is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lánczi András: Akik most el akarják zavarni Orbán Viktort, visszamenőleg fizessék ki a rezsicsökkentésnek köszönhető megtakarításokat
„Ez nem demagógia, tessék összehasonlítani egy magyar közüzemi számlát mondjuk egy osztrák vagy német számlával” -fogalmazott a filozófus, Orbán-tanácsadó egykori Corvinus-rektor.
„Ha Magyarország maga a paradicsom lenne, akkor is lennének olyanok, akik szerint kevés a fügefalevél” - mondta a Mandinernek adott interjújában Lánczi András.
A nyolcoldalas interjúban üzent is azoknak, akik nem elégedettek a magyar valósággal.
„Azoknak az elégedetlenkedőknek, akik most el akarják zavarni Orbán Viktort, azt mondanám: először is visszamenőleg fizessék ki a számlájukból a rezsicsökkentésnek köszönhetően megtakarított részt. Ez nem demagógia, tessék összehasonlítani egy magyar közüzemi számlát mondjuk egy osztrák vagy német számlával”
- fogalmazott a filozófus, Orbán-tanácsadó egykori Corvinus-rektor.
Az interjúban Magyar Péter is szóba került. Lánczi egyszer sem mondta ki a Tisza Párt politikusának nevét, csak fiatalemberként és celebpolitikusként emlegette.
A filozófus szerint a politikus ereje abban rejlik, hogy folyamatosan kommunikál, és reményt árul a kormányváltásra. Azt mondta: „Olyan elégedetlenségi pontokat keres, amelyek nehezen mérhetők, ez hergelés, nem pedig tárgyilagos helyzetleírás”. Hozzátette, hogy a politikus mondanivalójának van valóságalapja, például amikor az egészségügy állapotát kritizálja, de szerinte nem világos, mit ígér pontosan, csak számokat mond be. Azt is részletezte, mennyire jellemtelennek tartja a fiatal politikust.
Orbán Viktorról ezzel szemben ezt mondta: „A kormányfő esete speciális, hiszen nemcsak nemzeti, hanem minimum európai mértékben meghatározó politikus, annál is több”.
„Ha Magyarország maga a paradicsom lenne, akkor is lennének olyanok, akik szerint kevés a fügefalevél” - mondta a Mandinernek adott interjújában Lánczi András.
A nyolcoldalas interjúban üzent is azoknak, akik nem elégedettek a magyar valósággal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
