Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy a magyar kormány nem támogatja az Európai Unió javaslatát, amely viszontvámokat vetne ki az Egyesült Államokból érkező termékekre. Ahogyan a miniszter fogalmazott:
„A kormány nemmel szavaz az amerikai termékekkel szembeni európai uniós viszontvámokra, mivelhogy azok jelentős áremelkedést okoznának, ehelyett tárgyalni kellene a terhek csökkentéséről.”
A külügyminiszter szerint az amerikai vámintézkedések körül jelenleg „sok egyelőre a kérdőjel, sok egyelőre a bizonytalanság”, ezért szerinte ebben a helyzetben „a stratégiai nyugalom a legfontosabb”.
Úgy fogalmazott, hogy „az Európai Unió sajnos egy súlyos hibát vétett, meg lehetett volna akadályozni ennek a helyzetnek a kialakulását”. Hangsúlyozta: most már az a legfontosabb, hogy „ne rontsa tovább Brüsszel ezt a helyzetet”.
Szijjártó szerint a vámháború nem jelent megoldást, mert csak áremelkedést okozna Európában. Mint mondta, „az Egyesült Államokból Európába szállítandó termékekre kivetett vámok ugyanis áremelkedéseket okoznak itt, Európában, hiszen az Európába behozott termékek ára magasabb lesz a vámok miatt”.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy
az Európai Bizottság „bekészített egy sok száz termékből álló listát”, és ezekre a termékekre vámot terveznek kivetni. Ha ez megtörténik, Szijjártó szerint az Magyarországon 18 milliárd forintnyi áremelkedést eredményezne.
Példaként említette, hogy a kontaktlencsék, a bőrápoló termékek és az építkezésekhez használt műanyagcsövek is drágulhatnak.
A miniszter a megoldást a párbeszédben látja.
„Ebből a helyzetből a kiutat csak a tárgyalások jelenthetik, csak a tárgyalásokon lehet elérni a vámtételek csökkentését és a helyzet javítását”
– fogalmazott. Hozzátette: „az amerikaiak által kivetett vámokra nem jó válasz, ha az Európai Unió is vámokat vet ki, a jó válasz a tárgyalás”. Szerinte „az európai vámok csak tovább rontják a helyzetet”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy a magyar kormány nem támogatja az Európai Unió javaslatát, amely viszontvámokat vetne ki az Egyesült Államokból érkező termékekre. Ahogyan a miniszter fogalmazott:
„A kormány nemmel szavaz az amerikai termékekkel szembeni európai uniós viszontvámokra, mivelhogy azok jelentős áremelkedést okoznának, ehelyett tárgyalni kellene a terhek csökkentéséről.”
A külügyminiszter szerint az amerikai vámintézkedések körül jelenleg „sok egyelőre a kérdőjel, sok egyelőre a bizonytalanság”, ezért szerinte ebben a helyzetben „a stratégiai nyugalom a legfontosabb”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump: Hívogatnak az országok, hogy kinyalják a seggemet egy alkuért cserébe
Trump a vámpolitikáját egy ponton úgy jellemezte: „háború a világ ellen”, de még ugyanabban a mondatban azt is hozzátette, hogy „egyáltalán nincs szó semmiféle háborúról”.
Donald Trump amerikai elnök kedd este Washingtonban beszélt a republikánusok képviselőházi bizottsága előtt. A CNN beszámolója szerint Trump a vámokról szóló egyeztetések kapcsán azt mondta:
„Hívogatnak az országok, hogy kinyalják a seggemet egy alkuért cserébe”.
Trump úgy hiszi, világszerte sok vezető próbál tárgyalni az amerikai vámokról. Elmondása alapján a japán delegáció már úton van az Egyesült Államokba, és szerinte minden tagjuk kemény tárgyalópartner. Hozzátette, hogy „az életüket adnák egy alkuért”, ezt azonban nem a japánokra, hanem a többi ország vezetőire értette, akik szerinte mindent megtennének a vámok elkerüléséért.
Trump a vámpolitikáját egy ponton úgy jellemezte: „háború a világ ellen”, de még ugyanabban a mondatban azt is hozzátette, hogy „egyáltalán nincs szó semmiféle háborúról”.
A CNN emlékeztetett arra is, hogy szerdán az Egyesült Államok 104 százalékra emelte a Kínából érkező termékekre kivetett vámokat. Emellett több más ország, köztük az Európai Unió is 11 és 50 százalék közötti vámokkal szembesül.
Donald Trump amerikai elnök kedd este Washingtonban beszélt a republikánusok képviselőházi bizottsága előtt. A CNN beszámolója szerint Trump a vámokról szóló egyeztetések kapcsán azt mondta:
„Hívogatnak az országok, hogy kinyalják a seggemet egy alkuért cserébe”.
Trump úgy hiszi, világszerte sok vezető próbál tárgyalni az amerikai vámokról. Elmondása alapján a japán delegáció már úton van az Egyesült Államokba, és szerinte minden tagjuk kemény tárgyalópartner. Hozzátette, hogy „az életüket adnák egy alkuért”, ezt azonban nem a japánokra, hanem a többi ország vezetőire értette, akik szerinte mindent megtennének a vámok elkerüléséért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kínai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy április 10-től további 84%-kal megemeli az Egyesült Államokból származó importtermékekre kirótt vámot. A fentivel párhuzamosan a kínai jegybank arra „kérte” az állami bankoktól, hogy csökkentsék a dollárvásárlásaikat, arra reagálva, hogy az Egyesült Államok éjféltől 104%-ra emelte a Kínából származó importtermékekre vonatkozó vámkulcsot – írja a Portfolio.
A kínai termékekre vonatkozó 104%-os amerikai importvámhoz úgy jutott el a harc, hogy az alap 20%-os vámot további 34%-ponttal megemelte Trump, és mivel az erre reagáló 54%-os kínai vámot nem volt hajlandó visszavonni Peking, az amerikai elnök további 50%-ponttal 104%-ra emelte a kínai termékekre érvényes vámkulcsot.
A bejelentés hatására ismét bekanyarodtak az amerikai határidős indexek, a Dow 1,9 százalékot, az S&P 500 futures 1,6 százalékot, a Nasdaq 1,3 százalékot esett. Az európai tőzsdéken a DAX már 4 százalékos mínuszban van, a Stoxx 600 4,1 százalékot esett, a CAC-40 3,8 százalékos, a FTSE-100 3,5 százalékos mínuszban áll.
A kínai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy április 10-től további 84%-kal megemeli az Egyesült Államokból származó importtermékekre kirótt vámot. A fentivel párhuzamosan a kínai jegybank arra „kérte” az állami bankoktól, hogy csökkentsék a dollárvásárlásaikat, arra reagálva, hogy az Egyesült Államok éjféltől 104%-ra emelte a Kínából származó importtermékekre vonatkozó vámkulcsot – írja a Portfolio.
A kínai termékekre vonatkozó 104%-os amerikai importvámhoz úgy jutott el a harc, hogy az alap 20%-os vámot további 34%-ponttal megemelte Trump, és mivel az erre reagáló 54%-os kínai vámot nem volt hajlandó visszavonni Peking, az amerikai elnök további 50%-ponttal 104%-ra emelte a kínai termékekre érvényes vámkulcsot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A vezérkartól érkező parancsok egyre inkább „a bűn határát súrolták” – kitálalt a kiugrott ukrán parancsnok
Bohdan Krotevics szerint a katonák életét kockáztatják a hibás döntések. Szerinte a hadsereg még mindig a második világháborús szemlélet szerint működik, miközben a háború már teljesen más eszközökkel zajlik, és ideje leváltani a hadsereg vezetését.
Bohdan Krotevics, az Azov dandár korábbi törzsfőnöke szerint változásra van szükség az ukrán hadsereg vezetésében – olvasható a The Guardian-nek adott interjújában. Úgy véli, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok döntései veszélybe sodorják a katonák életét, és a jelenlegi hadvezetés nem alkalmazkodott a háborús helyzet megváltozott körülményeihez.
Krotevics februárban hagyta el a hadsereget, részben azért, hogy nyíltan elmondhassa a véleményét. A Guardiannek adott interjúban azt mondta: „Szirszkijnak mennie kell”. Úgy fogalmazott, hogy
a vezérkartól érkező parancsok egyre inkább „a bűn határát súrolták”, és már nem tudta őket teljesíteni a lelkiismerete szerint.
Az egykori parancsnok szerint a katonai vezetés kézi vezérléssel irányítja az egész hadsereget, és olyan döntéseket hoz, amelyek nem veszik figyelembe a mai háborús környezet sajátosságait. Példaként említette, hogy a katonáknak a frontvonaltól mindössze 50 méterre kellett pihenniük, ami általában egy előretolt megfigyelőállás. Krotevics szerint ez közvetlen életveszélyt jelent a számukra.
Hozzátette, hogy a hadvezetés nem érti az olyan új eszközök működését, mint az FPV drónok vagy a siklóbombák, amelyek jelentősen megnövelték a frontvonal mélységét. Az FPV drónok hatótávolságát például 22 kilométerre becsülte. Úgy látja,
a hadsereg még mindig a második világháborús szemlélet szerint működik, miközben a háború már teljesen más eszközökkel zajlik.
Elmondása szerint a régi szabályzatokra való hivatkozás miatt nem engedték, hogy az Azov dandár parancsnoki központját hátrébb helyezzék, még akkor sem, amikor az orosz csapatok már közeledtek. Végül találat érte a bázist. Krotevics szerint az ukrán hadsereg nem találta meg a módját annak, hogyan alkalmazza a manőverező hadviselést, miközben az orosz erők havonta képesek áttörni az ukrán védelmet.
Szerinte a főparancsnok csupán két megoldást alkalmaz:
„ha az ellenség támad, odaküld még több embert; ha az ellenség túl erős, akkor visszavonja őket, és azt mondja, fontos neki az emberek élete”.
Krotevics úgy döntött, hogy elhagyja a hadsereget. Elmondása szerint döntésének 70 százalékát már akkor meghozta, amikor azt tapasztalta, hogy a parancsnokok olyan dolgokat várnak el a katonáktól, amit maguktól nem követelnének meg. Korábbi hadifogolyként lehetősége volt a leszerelésre.
A jövőben egy
saját céget szeretne létrehozni Stratégiai Műveleti és Hírszerzési Ügynökség (SOIA) néven, amely olyan országokkal foglalkozna, mint Oroszország, Fehéroroszország vagy Észak-Korea.
A szervezet célja hírszerzési információk gyűjtése és együttműködés a nyugati partnerekkel.
Krotevics tervei között szerepel az is, hogy időt töltsön Londonban, de hangsúlyozta, hogy nem áll kapcsolatban Valerij Zaluzsnijjal, Ukrajna londoni nagykövetével, aki korábban Szirszkij elődje volt.
Politikai szerepvállalást nem tervez. Mint mondta: „Csak annyit akarok, hogy megingassam Oroszországot, hogy többé ne tudjon háborúzni.”
Bohdan Krotevics, az Azov dandár korábbi törzsfőnöke szerint változásra van szükség az ukrán hadsereg vezetésében – olvasható a The Guardian-nek adott interjújában. Úgy véli, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok döntései veszélybe sodorják a katonák életét, és a jelenlegi hadvezetés nem alkalmazkodott a háborús helyzet megváltozott körülményeihez.
Krotevics februárban hagyta el a hadsereget, részben azért, hogy nyíltan elmondhassa a véleményét. A Guardiannek adott interjúban azt mondta: „Szirszkijnak mennie kell”. Úgy fogalmazott, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb 63 milliárdos „dugipénzt” leplezett le a Matolcsy család körül a Válasz Online
Az MNB alapítványi befektetései átláthatatlan struktúrán keresztül zajlottak, milliárdok vándoroltak Matolcsy Ádám baráti köréhez. Az ÁSZ jelentése vagyonvesztést tárt fel, nyomozás indult az ügyben.
Az Állami Számvevőszék friss jelentéséből kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank olyan befektetési rendszert használt, amely „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő”. A dokumentum szerint ezen keresztül több milliárd forint jutott el Matolcsy György fiának környezetéhez, illetve baráti köréhez.
A Válasz Online most újabb részletekkel állt elő az ügyben. Kiderült, hogy az Optima Zrt., amely az MNB alapítványi pénzeit kezelte, nemcsak a korábban ismert közel 500 milliárd forinttal dolgozott, hanem további 62,7 milliárd forintnyi kölcsönt is kihelyezett.
Ebből 40,3 milliárd forint egy magyarországi GTC-leányvállalathoz került, 22,4 milliárd pedig egy olyan céghez, amely néhány hónappal később Matolcsy Ádám befolyási körébe került.
A befektetések az MNB növekedési kötvényprogramján keresztül zajlottak, kedvezményes feltételekkel. A GTC Group továbbra is a jegybank pénzéből működik, de a tőzsdei árfolyama jelentősen csökkent, mióta az Optima Zrt. beszállt.
Így a teljes érintett összeg már nem 500, hanem 560 milliárd forint, amiről a jegybank Matolcsy György elnöksége alatt döntött.
Az ÁSZ-jelentés Matolcsy távozása után készült el, és az ügyben már nyomozás is indult. Matolcsy György egyébként megszólalt az üggyel kapcsolatban, és azt mondta: „megvan a pénz”.
Az Állami Számvevőszék friss jelentéséből kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank olyan befektetési rendszert használt, amely „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő”. A dokumentum szerint ezen keresztül több milliárd forint jutott el Matolcsy György fiának környezetéhez, illetve baráti köréhez.
A Válasz Online most újabb részletekkel állt elő az ügyben. Kiderült, hogy az Optima Zrt., amely az MNB alapítványi pénzeit kezelte, nemcsak a korábban ismert közel 500 milliárd forinttal dolgozott, hanem további 62,7 milliárd forintnyi kölcsönt is kihelyezett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
