News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Szijjártó Péter a CNN-en: A jogállamisági eljárás zsarolás Magyarországgal szemben

A külügyminiszter szerint a brüsszeli liberális mainstream nem képes megemészteni a Fidesz választási győzelmét.

Link másolása

hirdetés

Megint a CNN vendége volt Szijjártó Péter, a magyar külgazdasági- és külügyminisztert ezúttal Richard Quest kérdezte. Ahogy a beszélgetés elején fogalmazott: nem akar olyan társalgást folytatni, „ahol én ezt mondom, Ön pedig azt, hogy ez nem igaz, és így tovább, a dolog lényegére vagyok kíváncsi”.

Quest a gázszállítások kérdésével kezdte az interjút. Szerinte miközben Európa többi része vonakodik, vagy ellenzi azt, hogy orosz gázt és olajat vásároljon, „addig Önök – úgy tűnik – készségesen követik Vlagymir Putyin Gazprom-bank féle tervét”.

Szijjártó erre úgy reagált, hogy egy ország gázellátása, illetve olajellátása nem filozófia, kommunikációs, ideológiai vagy politikai kérdés, hanem fizikai.

"Az infrastruktúra határoz meg minket: a gázellátásunk 85 százaléka, az olajellátásunk 65 százaléka érkezik Oroszországból"

- mondta Szijjártó, aki azt is hozzátette, hogy nem szórakozásból van ez így, nem mi választottuk, „egyszerűen ez a fizikai helyzet Közép-Európában”.

hirdetés

A miniszter szerint nincsenek alternatív gázforrások, nincsenek alternatív szállítási útvonalak, amelyek lehetővé tennék, hogy megszabaduljunk az orosz gáztól és olajtól a következő években. Szijjártó úgy vélte, hogy sokat tettünk a diverzifikáció érdekében, erre példaként említette, hogy a hét szomszédos országból hattal kiépítették a gázösszekötőt.

Quest ezután arról beszélt, hogy

"van egy érzés, egy percepció, amely szerint Magyarország álláspontja nincs olyan összhangban az EU-val, mint más országoké,

vagy akár a NATO-val." A műsorvezető példaként említette a fegyverszállítások ügyét.

Szijjártó erre azt mondta, hogy ez valóban csak egy érzet, de a valóság nem ez. Válaszában megint elismételte, hogy Magyarország eddig mind az öt uniós szankciócsomagot elfogadta Oroszország ellen. A fegyverszállítások ügyében a miniszter azzal kezdte válaszát, hogy az ország eddig több mint 600 ezer menekültet fogadott be Ukrajnából, akiket ellátunk, majd megismételte a közvetlen fegyverszállítások elutasításának kormányzati érveit.

Erre a műsorvezető közbevágott, hogy de

az ukránok pont, hogy fegyvereket kérnek, erre van szükségük, és "Önök pont ezt nem akarják megadni".

Szijjártó erre úgy reagált, hogy nem minden EU-, illetve NATO-tagállam szállít fegyvereket Ukrajnának, a kormány legfontosabb feladata pedig, hogy garantálja a magyar emberek és Magyarország biztonságát, és el akarják kerülni, hogy az ország belesodródjon a konfliktusba.

Moldova kapcsán a műsorvezető azt kérdezte a magyar külügyminisztertől, hogy elhiszi-e azt, hogy Putyin minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a lehető legtöbb békétlenséget, zűrzavart ás káoszt idézze elő Európában jelen pillanatban? A konkrét felvetésre a magyar külügyminiszter nem reagált, válaszában arról beszélt, hogy elítélik az orosz támadást és hogy kiállnak mind Ukrajna, mind Moldova területi integritása és szuverenitása mellett.

"Reméljük nem éri támadás Moldovát, és nagyon reméljük, a lehető leghamarabb véget ér ez a háború"

– mondta Szijjártó.

Ezt követően Richard Quest áttért a jogállamisági eljárás kérdésére, amiről a miniszter azt mondta, hogy ez egy politikai vita, illetve hogy ez zsarolás Magyarországgal szemben. Szijjártó szerint a vádak hamisak, „a brüsszeli liberális mainstream nem képes megemészteni”, hogy elsöprő győzelmet arattak az április 3-i választáson.

Végül Quest kitért Orbán Viktor győzelmi beszédére is, amelyben a magyar kormányfő az ellenfeli között említette Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt is.

Helyénvaló Zelenkszkijt ellenfélnek nevezni, miközben egy olyan háborút vív Oroszország ellen, amit Önök is elítélnek? – kérdezte a műsorvezető. Válaszában Szijjártó arról beszélt, hogy egy-két héttel a választások előtt "egyes szereplők megpróbáltak beavatkozni a magyarországi választásokba", és hogy helytelenek voltak Zelenszkij a kampány utolsó heteiben tett nyilatkozatai. "Ezeket nem kellett volna megtennie" – vélte Szijjártó.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Mindenki szabadon megváltoztathatja majd a nemét és a keresztnevét 14 éves kortól Németországban
A német társadalom számos ügyben előrébb tart, mint a jogalkotás. Az önrendelkezési törvénnyel egy ilyen elmaradást hoznak be, mert a jogszabály nem csupán javítja majd a transznemű emberek életét, hanem „elismeri a nemek sokszínűségét”.

Link másolása

hirdetés

Tizennégy éves kortól mindenki szabadon megváltoztathatja majd a nemét és a keresztnevét Németországban egy formálódó törvénytervezet szerint, amelyet csütörtökön mutattak be.

Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter és Lisa Paus család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter közös berlini tájékoztatóján kiemelték: mindhárom kormánypárt - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) - egyetért abban, hogy a transzszexuálisok helyzetéről szóló jogszabályt fel kell váltani egy új törvénnyel.

A koalíció szándéka szerint a számos szakértő által diszkriminatívnak és elavultnak tartott régi jogszabály helyére az úgynevezett önrendelkezési törvény kerül.

A kormánypártok, illetve a szakminisztériumok közötti egyeztetéseken kidolgozott alapelvek szerint az új jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy egy egyszerű anyakönyvi hivatali eljárás révén 14 éves kortól mindenki önállóan, szabadon határozhatja meg a nemét és a keresztnevét, méghozzá bármiféle orvosi vizsgálat vagy szakvélemény nélkül.

Marco Buschmann aláhúzta, hogy statisztikailag ugyan ritka, de nagyon is "normális, hogy vannak emberek, akiknél a szexuális identitás eltér a biológiai nemtől".

Ezeket az embereket "sok-sok évtizeden át betegként kezeltük, mintha valami nem lenne rendben velük", de ez a "patologizálás" téves megközelítés, amellyel szakítani kell, hiszen "minden ember megérdemli, hogy tisztelettel bánjanak vele" - fejtette ki az FDP-s politikus.

hirdetés

Hangsúlyozta: a koalíció célja nem a társadalmi viszonyok "felforgatása", hanem az alkotmány, a német Alaptörvény azon központi ígéretének beváltása, miszerint egyenlő szabadság és egyenlő méltóság jár mindenkinek.

Lisa Paus aláhúzta, hogy a társadalom számos ügyben előrébb tart, mint a jogalkotás. Az önrendelkezési törvénnyel egy ilyen elmaradást hoznak be, mert a jogszabály nem csupán javítja majd a transznemű emberek életét, hanem "elismeri a nemek sokszínűségét".

A Zöldek politikusa hozzátette: gondoskodni kell arról, hogy a magánszféra védelme a nem és a keresztnév megváltoztatására is kiterjedjen, mert az új törvény nem jelenthet "kikényszerített előbújást". Ezért rendelkeznek arról is, hogy pénzbüntetéssel kell sújtani, ha bármilyen hatóság, szervezet vagy magánszemély az illető beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozza, hogy megváltoztatta a nemét vagy a keresztnevét.

A miniszter arról is szólt, hogy az 1980-ban bevezetett előző törvény sok szenvedést okozott, a többi között válásra vagy súlyos műtéti beavatkozásra kényszerített embereket csak azért, hogy elismertethessék nemi identitásukat.

"Itt az ideje, hogy bocsánatot kérjünk és kárpótlást biztosítsunk ezekért az igazságtalanságokért" - mondta a német család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter.

Az ország vezető gyermekvédelmi szervezete, a Német Gyermekvédelmi Liga (DKSB) üdvözölte a kormány kezdeményezését. Daniel Grein, a DKSB ügyvezetője a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva rámutatott, hogy a saját nemükkel kapcsolatos bizonytalanság "súlyos pszichológiai teher az érintett gyermekeknek és serdülőknek". Az új jogszabály viszont már a 14 éveseknek is lehetőséget biztosíthat arra, hogy szüleikkel egyeztetve az anyakönyvi hivatalban megváltoztathassák nemüket és keresztnevüket. "Ez nagy terhet venne le a fiatalok válláról" - mondta Daniel Grein.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Béremelés: akár bruttó 542 400 forintot is kereshet egy áruházi dolgozó az Aldiban július 1-től
A vállalat a magas infláció miatt 8-19 százalékkal emeli a béreket péntektől.
Címkép: Aldi - szmo.hu
2022. június 30.


Link másolása

hirdetés

A növekvő infláció miatt rendkívüli, évközi béremelésről döntött az ALDI Magyarország - közölte a vállalat.

Mint írják: a vállalat célja, hogy a növekvő infláció mellett megőrizze munkatársai bérének reálértékét, ezért a januári, egységesen 8%-os béremelés után július 1-jétől – pozíciótól függően – további 8-19%-kal emeli munkatársai fizetését.

Az újonnan belépő áruházi dolgozók kezdőbére így 8 órás munkaviszony mellett havi bruttó 391 600 forintra, a budapesti üzletekben bruttó 407 300 forintra emelkedik. Az ebben a pozícióban elérhető legmagasabb bér bruttó 542 400 forint lesz.

A biatorbágyi központi raktár logisztikai dolgozóinak kezdőfizetése havi bruttó 433 700 forintra, a 6. évtől bruttó 503 300 forintra nő, míg az itt elérhető legmagasabb fizetés bruttó 522 400 forint – így a cég a város környéki régióban kiemelkedő bért nyújt a logisztika területén dolgozni vágyóknak.

Az üzletvezetők bére július 1-jétől bruttó 749 500 forinttól indul, míg a 10 éve az ALDI-nál dolgozó áruházvezetőké a 11. évtől akár bruttó 1 157 000 forint is lehet.

Az irodai dolgozók bére egységesen 8%-kal nő.

„Az ALDI egyik legnagyobb értékét a motivált, a vásárlók színvonalas kiszolgálása iránt elkötelezett, hatékonyan dolgozó munkatársai jelentik. Kollégáink megélhetése, anyagi helyzete fontos számunkra. Béreink versenyképességének megőrzése révén szeretnénk hozzájárulni elégedettségükhöz, hiszen elégedett vásárlókhoz elégedett kollégákon keresztül vezet az út. A gazdaságban tapasztalható kihívások nem vonhatják el figyelmünket munkatársainkról sem; stabilitást, kiszámíthatóságot és továbbra is versenyképes fizetést kínálunk számukra – ezzel is megköszönve elkötelezett munkájukat” – mondta el Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója.

hirdetés

„Eddig évente egyszer emeltük béreinket, de tekintettel a kialakult helyzetre, gyorsan reagálunk az infláció bérek reálértékére gyakorolt hatására, és évközben is emeljük kollégáink fizetését. Az ország 20. legnagyobb munkáltatójaként vállaljuk ennek költségeit, még akkor is, ha ezzel tovább csökken szolid nyereségességünk. Jelenlegi döntésünk értelmében az ALDI legtöbb munkatársa 2022-ben eddig legalább 16, de pozíciótól függően akár közel 28%-os béremelésben részesült” – összegezte a béremelés mértékét Bernhard Haider.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Egy nap alatt 40 százalékot drágult a földimogyoró a Lidlben
Egy év alatt pedig több mint kétszeresére nőtt a termék ára. Nem ez az egyetlen élelmiszer, amiért sokkal többet kell fizetnünk.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. június 30.


Link másolása

hirdetés

Elképesztő áremelést szúrt ki a Vakmajom Facebook-oldal, amelynek írója magát „régi motorosnak” definiálja ármegfigyelésben. Mint írja:

„A tegnap még 859-be került (2 hónapja 750, egy éve 550) héjas, fél kilós földimogyoró mára 1199-re ugrott a Lidl-ben, ami +40% (!) szerdáról csütörtökre.”

(Az eredeti posztban – feltehetőleg elírás miatt – „csütörtökről péntekre” fogalmazás szerepel.)

A közösségi média az elmúlt hetekben-hónapokban eddig is tele volt az árstop hatálya alá nem tartozó élelmiszerek és üzemanyagok drágulásaival, de a Vakmajom találata eddig a legnagyobbak közül való. Hogy nem egyedi esetről van szó, azt a kommentszekció is mutatja. Van, aki arra panaszkodik, hogy egyetlen csomag tökmagért 600 forintot kell fizetni, míg más arra hívja fel a figyelmet, hogy a lidl-ös mogyoró ára így egy év alatt több mint 100 százalékot emelkedett. Van, aki még ilyen esetben sem vesztette el a humorát, és megjegyezte: az új ár átszámolva alig 3 euró.

A posztoló a rideg tényekhez még hozzátette: „Be kell szedni a visszamenőleges különadókat a mogyorókedvelőkön is, ilyen, amikor 20% alap élelmiszerinflánál még extrában rádobja az állam a kajákra az adót.”

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Perintfalvi Rita kérdéseket tett fel Böjte Csabának az atya alapítványában kirobbant molesztálási ügy után
A teológus többek között arra kíváncsi, hogy a szerzetes mióta tudott a bántalmazásokról, mit tett ellene, és miért nem léptek hamarabb az ügyben.

Link másolása

hirdetés

Tegnap a Transtelex hosszú és részletes cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy 30 év börtönre ítéltek Romániában egy nevelőt, aki Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványának gyermekotthonában éveken át módszeresen zaklatta és bántalmazta a rá bízott fiatalokat. A hírre reagálva az ismert szerzetes azt nyilatkozta, hogy a történteknek „semmi jele nem volt”.

Az eset kapcsán megszólalt Perintfalvi Rita is, aki az elmúlt időben az egyházon belüli zaklatási ügyek kutatásával vált híressé. Mint fogalmazott, vérlázítónak és égbe kiáltó bűnnek tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett a Böjte atya által létrehozott alapítvány intézményében.

A teológusnak konkrét kérdései is vannak Böjte Csabához. Mint mondja, szeretne választ kapni arra, hogy mi volt az oka annak, hogy a K. Sz. monogrammal emlegetett nevelőt egyik helyről a másikra áthelyezték. Ezt azért firtatja, mert szerinte az egyházon belül elkövetett szexuális visszaélések éppen azért folytatódhatnak sokszor éveken, sőt évtizedeken keresztül, mert a katolikus egyház sokáig az elhallgatás és az eltussolás stratégiáját választotta megoldásként.

„Mivel K. Sz. egy szadista típusú, sorozatos elkövető, ezért az teljes bizonyosággal állítható, hogy őt egy sima áthelyezéssel nem lehet megváltoztatni, esetleg jobb útra téríteni.

hirdetés
Tehát, ha áthelyezésének oka az volt, hogy valakinek tudomására jutott, hogy mit művel és ezért helyezte át, akkor az összes azóta elkövetett bűncselekményben tettestársnak tekinthetjük”

– írja Perintfalvi.

A botrányok kutatója arra is szeretné tudni a választ, hogy ha a nevelő elleni tárgyalás már két éve tart, akkor a közvélemény miért most hallott először az esetről, Böjte Csaba miért nem állt korábban a nyilvánosság elé?

Arról is szeretne többet tudni, hogy a tíz év alatt miért nem vett észre egyetlen nevelő sem semmit azokból a traumákból, amelyeket a bántalmazás áldozatai elszenvedtek. Szerinte ugyanis ez megkérdőjelezi az intézményben dolgozók szakmai kompetenciáját, ami a felelős vezető felelőssége.

Perintfalvi arra is kíváncsi, hogy

maga Böjte Csaba mióta tudott az ügyről, és mit próbált meg tenni ellene.

A teológus megemlítette Böjte atya interjúját, amit a cikkek megjelenése után a Magyar Hangnak adott. Ebben az atya azt mondta, megdöbbentette mindaz, ami kiderült, és maga sem tudja rá a magyarázatot. Azt is hozzátette, hogy amint tudomást szerzett arról, hogy visszaélések történhettek, egyből a hatóságokhoz fordult. Ugyanakkor Perintfalvi szeretné tudni, hogy miért nem fordult soha a nyilvánossághoz.

Szerinte kevés az, hogy a pap terápiát ajánl fel az áldozatoknak, szerinte a fiataloknak komoly kártérítést is kellene kapniuk az egyháztól.

A teljes bejegyzést EZEN A LINKEN lehet elolvasni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: