hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Szakszervezet: komoly bérfeszültséget fog okozni a meghirdetett orvosbér-emelés

Ezért a szakdolgozók és a többi közfinanszírozott egészségügyi dolgozó részére 2021 elején az orvosok béremelésével arányos béremelést kérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 04.

hirdetés

Mint arról mi is beszámoltunk, Szombaton jelentette be Orbán Viktor, hogy áttörő erejű béremelést kapnak az orvosok, erről egyeztek meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációjával.

A hírre a Független Egészségügyi Szakszervezet a közösségi oldalán reagált. Mint írják:

"„Az orvosoktól és az ápolónőktől is emberfeletti munkára lesz szükség ahhoz, hogy minden megfertőződött embert meg tudjunk gyógyítani, és a megfelelő ellátást biztosítsuk a számukra" – nyilatkozta Orbán Viktor Miniszterelnök.

A Független Egészségügyi Szakszervezet üdvözli az orvosok és az egészségügyi dolgozók munkáját elismerő szavakat, és az orvosokat érintő béremelési intézkedéseket.

hirdetés

A meghirdetett orvosbér emelés azonban - ha az nem jár együtt a többi egészségügyi dolgozó bérrendezésével - komoly bérfeszültséget generál, mert sokan csak jóval mérsékeltebb, vagy semmilyen béremelést nem kaptak, illetve fognak kapni,

ha kapnak, és továbbra is rendkívül alacsony bérekért végzik - még a beígért béremeléseket is figyelembe véve - megfeszítő munkájukat.

Ezért kérjük, hogy a szakdolgozók és a többi közfinanszírozott egészségügyi dolgozó részére 2021 elején az orvosok béremelésével arányos béremelésre kerüljön sor. A szakdolgozók hiánya ma már feszítőbb, mint az orvosoké.

Tudományos kutatások igazolják, hogy a halálozási ráták a legszorosabb kapcsolatot az őket ápoló szakdolgozók hiányával mutatják, különösen igaz ez az intenzív ellátásban. Ha az egy betegre jutó ápoló létszám kisebb, mint 2,5, azzal arányosan nő a halálozások száma. Ennek különösen nagy jelentősége van, most a járvány idején.

Lapozz a továbbiakért:




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Magyar Nemzet: A Fidesz kilép az Európai Néppárt frakciójából

Az alapszabályzat módosítása miatt, ami gyakorlatilag előirányozza a párt felfüggesztéséről szóló szavazás kiírását.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs - szmo.hu
2021. március 03.

hirdetés

A Fidesz szerdán elhagyja az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióját – értesült a Magyar Nemzet.

A lap szerint

a távozásra azután kerülhet sor, hogy a frakció ma délelőtt megszavazza az alapszabályzat módosítását, ami gyakorlatilag előirányozná a Fidesz felfüggesztéséről szóló szavazás kiírását.

Orbán Viktor vasárnap levélben közölte az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel, hogy "amennyiben az elnökség és a nemzeti delegációvezetők február 26-i találkozóján elfogadott rendelkezéseket szavazásra bocsátják, és meg is szavazzák, úgy a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot". Ezzel a miniszterelnök jelezte, hogy a kormánypárt elfogadhatatlannak tartja az alapszabályzat módosítását.

A Magyar Nemzet forrásai szerint a múlt pénteki néppárti értekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy sem a teljes delegációk felfüggesztéséhez és kizárásához, sem pedig az egyszerű többségről szóló szabályhoz nincs meg a kétharmados támogatottság, tehát azokat a néppárt nem tudná alapszabályzatában rögzíteni.

Az ernyőpárt és a frakció közötti tükörszabályt viszont úgy bocsátják szavazásra szerdán a parlamenti csoportban, hogy a magyar kormánypárt felfüggesztéséről szóló voksolás szinte elkerülhetetlenné váljon.

A módosítás értelmében ugyanis az ernyőpártban felfüggesztett pártok esetében kötelező lenne a frakcióbeli tagság ügyét is megszavaztatni a képviselőkkel.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

PSZ: van olyan tiszamenti általános iskola, ahol a 35 fős tanári karból 33-an elkapták a koronavírust

A járvány miatt már 273 óvodában és 536 iskolában kellett rendkívüli szünetet, illetve részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni. A PSZ szerint egy-egy intézményben nagyon súlyos a helyzet.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. március 03.

hirdetés

Már 273 óvodában és 536 iskolában kellett rendkívüli szünetet, illetve részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni a járvány miatt a március 2-ai adatközlés szerint - írja a Népszava. Február 11-én még 107 óvoda és 208 iskola volt érintett.

A lapnak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta:

van olyan tiszamenti általános iskola, ahol a 35 fős tanári karból 33-an igazoltan elkapták a koronavírust.

De tudnak olyan debreceni iskoláról is, ahol 240 diákból mindössze 50 volt bent az elmúlt napokban, a többiek vagy betegek vagy karanténban voltak. Egy fővárosi intézményben pedig 748 tanulóból 573-an voltak otthon nemrég, többségük hatósági házi karanténban, egy részük viszont azért, mert szüleik nem engedték őket iskolába, félve a fertőzéstől.

"Lehet azt mondani, hogy még most sem olyan magasak a számok, de a fenti példákból is látszik, hogy egy-egy intézményben nagyon súlyos a helyzet. Talán nem kellene megvárni, amíg mindenhol ez lesz a jellemző, a vírus nem «mérlegel»"

– fogalmazott Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet: sok iskolában már elhasználták azt az időkeretet, amit a hiányzó pedagógusok eseti helyettesítésére ki lehetett írni.

A PSZ hétfőn levélben fordult a köznevelési államtitkársághoz, azt kérve, hogy az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt mihamarabb hozzanak döntést az iskolák ügyében. A szakszervezet két megoldást javasolt, az egyik, hogy a középiskolákhoz hasonlóan minden általános iskola térjen át digitális oktatásra, a szülőknek pedig biztosítsák a 100 százalékos táppénzt, hogy otthon tudjanak maradni a gyerekekkel. A másik, hogy csak a felső tagozatos diákoknak rendeljenek el tantermen kívüli munkarendet, az alsóbb évfolyamokon pedig vezessenek be „hibrid” (online és tantermi) oktatást.

hirdetés

Az óvodák sincsenek könnyebb helyzetben - írja a Népszava. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, Fábián Katalin a lapnak azt mondta: kollégáitól egyre többször hallja, hogy a szülők, ha meg tudják tenni, inkább otthon tarják gyermekeiket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Koronavírus: 136 beteg hunyt el az elmúlt 24 órában, egyre többen kerülnek kórházba és lélegeztetőgépre

A szerda reggeli adatok szerint 6367 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 622-en vannak lélegeztetőgépen.
Címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. március 03.

hirdetés

4211 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdet óta összesen 439 900 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma - írja a koronavirus.gov.hu.

Elhunyt 136 többségében idős, krónikus beteg,

így az elhunytak száma 15 324 főre emelkedett.

A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 326 215 fő, de az aktív fertőzöttek száma is 98 361 főre emelkedett.

6367 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 622-en vannak lélegeztetőgépen.

Folyamatosan zajlik az oltás, már 758 037 fő a beoltottak száma, közülük 253 368 fő már a második oltását is megkapta. A járvány harmadik hullámának felszálló ágában vagyunk, egyre nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma - fogalmaznak.

Annak érdekében, hogy minél többen minél előbb megkapják az első oltást módosult az oltási stratégia. A következő egy hét oltási terve: folytatódik a regisztrált idősek oltása háziorvosoknál (250 ezer kínai vakcinával és 31 ezer Moderna-vakcinával). 114 ezer Pfizer-vakcinát a kórházi oltópontokon adják be az időseknek. 74 ezer 60 év alatti krónikus beteget kórházi oltópontokra hívnak be SMS-ben most hétvégére, ők AstraZenecát kapnak - írják a kormányzati oldalon.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Új finanszírozási rendszert vezetnek be ősztől az egyetemeken

A Magyar Nemzet információi szerint azokon az egyetemeken is nagy változás jön, amelyek nem vettek részt a modellváltásban.
A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2021. március 03.

hirdetés

Nem csak a modellváltásban érintett egyetemek élete változik meg gyökeresen, a következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be - írja a Magyar Nemzet. A lap információi szerint

míg eddig az állami támogatás jórészt a felvett diákok számától függött, a jövőben meghatározó szempont lesz a tudományos, kutatási tevékenység is, sőt az infrastruktúra fenntartása után is külön forrást kapnak az intézmények.

A Magyar Nemzet úgy tudja: a kormány tervei szerint a következő tanévtől egy háromlábú finanszírozási rendszert vezetnek be az egész felsőoktatásra vonatkozóan, amelyben külön támogatás vonatkozik majd az oktatás költségeire (továbbra is hallgató arányos elosztásban), az üzemeltetés, az épületek fenntartásának fedezésére és a tudományos, kutatási tevékenység finanszírozására.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a lappal azt közölte:

"az osztrák mintán alapuló megoldás célja, hogy a magyar felsőoktatási intézmények versenyképesebbé váljanak.

Az intézmények számára a finanszírozás kiszámíthatóbbá válik, jobban illeszkedik az egyetem és az ellátandó feladat sajátosságaihoz.

A szereplőket az objektíven mérhető és számonkérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszik érdekeltté a hatékonyság és a minőség javításában".

A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van.

hirdetés

Pavlik Lívia miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek azt mondta, az állam 15-20 éves keretszerződéseket köt majd a felsőoktatási intézményekkel, amiben kijelölik a fő fejlesztési irányokat, és ezen belül rövidebb, 3-5 éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznának létre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: