HÍREK
A Rovatból

Szlovákia berágott Magyarországra: azonnal lezár egy sor magyar határátkelőt a száj- és körömfájás-járvány miatt

„Magyarország egyes intézkedései nem elégségesek” - mondta a szlovák miniszter. A hatóságok drónokkal és védőruhás ellenőrökkel pásztázzák a határhoz közeli telepeket. Több tízezer szarvasmarha lehet veszélyben.


A szlovák kormány rendkívüli ülésen döntött arról, hogy hétfő éjféltől egy hónapra lezár 16 kishatárátkelőt a szlovák–magyar határon, valamint további egyet a szlovák–osztrák határszakaszon. A száj- és körömfájás-járvány miatt elrendelt határzár a gépjárművekre vonatkozik.

Az Új Szó Richard Takáč szlovák mezőgazdasági miniszterre hivatkozva közölte, hogy a lezárások révén rendőröket és állategészségügyi szakembereket tudnak átcsoportosítani. Ők a fertőzött területek körüli, tíz kilométeres sávban ellenőrzik majd az állattartó telepeket.

Ebben a körzetben 93 gazdaságban összesen több mint 20 ezer szarvasmarha és több mint 50 ezer sertés él.

„A telepeken ellenőrizzük majd, hogy betartják-e a szigorú állatvédelmi előírásokat” – fogalmazott Takáč. A farmokat drónokkal is megfigyelik, hogy ellenőrizzék: van-e fertőtlenítő gázló, és az alkalmazottak valóban átöltöznek-e a ki- és belépéskor.

A szlovák fél nem elégedett a magyar intézkedésekkel

Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter szerint a határforgalom korlátozására azért van szükség, mert „Magyarország egyes intézkedései nem elégségesek”. Hozzátette: nem minden nagy gazdaság lesz jogosult kártérítésre, különösen azok nem, amelyek „maguk okozták ezt a helyzetet a könnyelmű hozzáállásukkal”.

A fertőzés valószínűleg a magyarországi Levélről jutott el Szlovákia egyik erdőháti (Plavecký Štvrtok) telepére.

A farm dán tulajdonosa szerint egy külsős, Levélen megfordult dolgozó hozhatta be a betegséget, annak ellenére, hogy szigorú intézkedéseket vezettek be a fertőzés megelőzésére. Az érintett farmon több mint 3500 szarvasmarhát tartanak, amelyeket várhatóan le kell ölni a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.

Mint emlékezetes, Magyarországon 2025 márciusában, 50 év után jelent meg újra a száj- és körömfájás. Az első esetet Győr-Moson-Sopron megyében, Kisbajcson regisztrálták, ahol egy tejgazdaságban 1372 állatot kellett leölni a fertőzés megfékezése érdekében. A járvány később átterjedt Szlovákiára is, ahol több farmon kimutatták a betegséget.

Ausztria korábban 21 magyar és 2 szlovák határátkelőt zárt le a járvány miatt.

Az Új Szó úgy tudja, hogy a szlovák–magyar határon ezeken az átkelőkön tiltják meg a személyautók forgalmát:

Dunacsúny, kishatárátkelő,

Dunaradvány–Neszmély – komp

Helemba – Ipolydamásd

Szalka – Letkés

Ipolyhídvég – Drégelypalánk

Ipolyvarbó – Őrhalom

Ráros – Ráróspuszta

Sajólénártfalva (Lenartovce) – Bánréve

Gömörhosszúszó (Dlhá Ves)

Kenyhec – Abaújvár

Tornanádaska (Trstené pri Hornáde) – Kéked

Eszkáros (Skároš) – Hollóháza

Alsómihályi (Michalany) – Alsóregmec

Nagytárkány – Zemplénagárd

Nagygéres – Rozvágy

Bodrogszerdahely – Karos


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ennek nem örül Rogán: Trump a magyar korrupcióval is magyarázza a kivetett vámokat, 19 alkalommal szereplünk a panaszlistán
Az erről szóló jelentésben minden más uniós államnál többször említik az amerikaiak hazánkat, nem épp pozitív kontextusban. A jelentésben aggódnak többek között az átláthatatlan magyar közbeszerzések, de a kínai kapcsolatok miatt is.


Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.

Az USA kormánya egy 397 oldalas dokumentumban részletezte, miért döntöttek így – és ebben a szövegben meglepően sokszor kerül szóba Magyarország.

A Válasz Online átnézte a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország összesen 19 alkalommal szerepel a panaszlistában, míg például Szlovákiát csak négyszer, Lengyelországot és Romániát tizenkétszer, Németországot pedig tizenhatszor említik. A dokumentumban konkrét példákkal mutatják be, hogy az európai országok – köztük Magyarország – milyen bürokratikus akadályokat gördítenek az amerikai vállalatok elé.

Magyarország neve szinte minden amerikai panasz mellett felbukkan a részletes kormányzati jelentésben, különösen azoknál, amelyek az uniós szabályoknál is szigorúbb előírásokat kifogásolják. Ez azért is érdekes, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” miatt döntött az USA a vámemelés mellett, és ha az EU jobb feltételeket ajánlott volna, elkerülhetőek lettek volna az új terhek.

A dokumentum viszont éppen a tagállami túlszabályozásokat bírálja, és ezek között Magyarországot sokszor negatív példaként említi. Előkerül a gyógyszerek támogatási rendszere, a kötelező ügyvédi kamarai tagság, és több más magyar gyakorlat is, amit az amerikaiak problémásnak tartanak.

Külön kitérnek a közbeszerzésekre is. A Trump kereskedelmi főképviselője által jegyzett dokumentumban ez olvasható:

„Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években.”

Bár Magyarország nem köthet külön megállapodást az USA-val az uniós vámtarifáktól eltérően, a panaszok egy részét – például a közbeszerzések korrupciós kockázatát – akár csökkenthetné is.

A jelentés részletei azért is érdekesek, mert korábban, még Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét korrupció miatt. A magyar kormány ezt úgy értékelte, hogy a lépés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Gulyás Gergely szerint ráadásul, ha hónapok alatt is, de Rogán le is kerülhet a listáról.

A Válasz Onlie megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnöki Kormányirodát is a jelentéssel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nem zavart el senki!” – Pottyondy Edina cáfolja, hogy nem látják szívesen, és bejelentette, hol lép fel Erdélyben
A youtuber szerint kiforgatták a szavait, és valótlanságokat terjesztenek róla. Elárulta, hol lép fel Erdélyben, és kinek köszöni a támogatást.


Pottyondy Edina új bejegyzésében arról írt, hogy szerinte félreértelmezték a szombati írását, és több pontatlan állítás is elterjedt róla a közösségi médiában.

Mint fogalmazott, a fideszes „propaganda” részéről azóta olyan mondatok jelentek meg vele kapcsolatban, mint például: „Legmélyebb tiszteletem székely véreinké, akik elzavarták Pottyondy Edinát Erdélyből!” vagy „Nem látják szívesen Erdélyben Pottyondy Edinát.”

A bejegyzésében Pottyondy cáfolta ezeket az állításokat. Azt írta: „Nem zavart el senki Erdélyből, ugyanis megyek, pénteken indulok.” Hozzátette, hogy több városban is fellép, köztük Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában.

Szerinte nem a székelyek tiltakoznak ellene, hanem „néhány tucat gyűlölködő gazember, és a Fidesz helyi janicsárjai.”

Köszönetet mondott azoknak, akik az elmúlt napokban támogató üzeneteket küldtek neki, külön kiemelve a sepsiszentgyörgyieket és a székelyudvarhelyieket, és megjegyezte: közel tízezer néző követi heti rendszerességgel a videóit Erdélyből.

A posztban kitért arra is, hogy az előző választáson 170 ezer levélszavazat érkezett a Fideszre Erdélyből, ami szerinte „nincs a 20%-a sem az ott élő magyaroknak. (...) Nem a székelyek, hanem egy agresszív, gonosz, megátalkodott kisebbség terrorizál engem, és az ott élőket” - fűzte hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Milliárdokból építettek díszletet Rákay Philip Most vagy soha! filmjéhez, így néz ki most a terület
Az Átlátszó drónfelvételt közölt a fóti helyszínről. A képek alapján nem úgy tűnik, hogy a producer álmai szerint használnák ki azóta is a díszletvárost.


Sok minden eszébe juthat az embernek akkor, ha meghallja a Most vagy soha! filmcímet, ami a legtöbb számítás szerint több mint 7 milliárd forintos, állami támogatású költségvetésével a legdrágább magyar film lett, ennek ellenére fogadtatása vegyes volt. A mozipénztáraknál 164 ezren váltottak rá jegyet (és ebben benne vannak a dísz-, ingyenes és kötelező vetítések is), míg a tavalyi év (és egyben minden idők) legsikeresebb magyar filmjei, a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? egyaránt átlépte a 660 ezres nézőszámot – a „Demjén-film” jelenleg is fut a mozikban, és immár 740 ezer felett jár.

Rákay Philip művét sokan történelmi hitelessége és pontossága miatt is kritizálták. Igaz, azt a kritikusok is elismerték, hogy a látványban, elsősorban a monumentális díszletekben sikerült hitelesen megidézni 1848. március 15-ét. Érdemes azonban képzeletben visszaugrani a film bemutatása előtti időszakra is: az már akkor látszott, hogy a környezetre nagyon adnak a film készítői, és egy komplett várost húztak fel Fóton. Ezt büszkén meg is mutatták a sajtónak, Rákay maga pedig akkor azt nyilatkozta:

„A Most vagy soha! költségvetésének majdnem felét egy 8 hektáros, XIX. századi díszletváros felépítésére fordítottuk, ami a forgatás befejeztével 100%-os állami tulajdonba került, és évtizedekig bérelhető lesz.”

Az Átlátszó szerint ugyanakkor nem pontosan ezt történt. Az oknyomozó portál drónfelvételeken mutatta meg, hogy néz most ki a 8 hektáron megálmodott díszletváros. Mint írják, „kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt”.

A film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak – mint ismeretes, a nagyszabású művet nem is sikerült bemutatni Petőfi Sándor szültetésének 200. évfordulóján, 2023-ban.

A portál szerint egyetlen angol felirat utal arra, hogy a díszletet azóta használták egy amerikai produkció felvételeihez. Márciusban egy közelben lakó úgy nyilatkozott: „Amikor a Most vagy sohá!-t forgatták, akkor nagy volt a kiabálás, mostanában csend van, nem zavar minket, hogy itt van a stúdió”.

Az Átlátszó azt is megmutatta ugyanakkor, hogy a díszletváros a Rákay által emlegetett 8 (de számítások szerint inkább 8 és fél) hektáros területnek mindössze kis részét töltötte ki.

Egy 2022-es adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett a területért a fóti önkormányzatnak és egy Antal Ernő nevű milliárdos üzletembernek. Annak ellenére, hogy 2020 januárjában két szakértő cég a telek értékét 282 000 000 forintban határozta meg.

A Most vagy soha! díszletei napjainkban

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egy éve nyomoznak a kegyelmi botrány főszereplője ellen – még mindig sehol egy gyanúsított
Hangfelvétel bizonyítja, hogy K. Endre hazugságra próbált rávenni egy korábban molesztált áldozatot. Az ügyben a rendőrség tavaly március óta nyomoz, de még senkit sem gyanúsítottak meg.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. április 07.



A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2024 márciusa óta folytat nyomozást K. Endre ügyében, amiről az RTL egy évvel ezelőtt készített riportot. A műsorban bemutatott hangfelvétel szerint K. Endre egy bicskei gyermekotthonban molesztált áldozatot próbált rávenni arra, hogy változtassa meg a korábbi vallomását. A BRFK hivatalból rendelt el nyomozást az RTL Házon kívül című műsorának riportja nyomán.

Az eljárás hamis tanúzásra felhívás miatt indult, és azóta is felderítési szakaszban van. Erről Polt Péter legfőbb ügyész írt Kálmán Olgának, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének, aki kérdéseket tett fel neki azzal kapcsolatban, hogy haladt-e a nyomozás az elmúlt egy év alatt.

A politikus több kérdést is feltett a legfőbb ügyésznek, például hogy „meggyanúsították-e már K. Endrét”, illetve ha nem, akkor miért nem.

Kíváncsi volt arra is, hogy „józan ésszel gyanúsítható-e más is ebben az ügyben a hamis tanúzásra felhívás bűntettével”, valamint hogy történt-e már gyanúsítotti kihallgatás vagy vádemelés. A 24.hu beszámolója szerint Polt közölte: „az ügy továbbra is felderítési szakaszban van, a Budapesti Rendőr-főkapitányság még mindig nyomoz.”

Gyanúsítottat pedig mindeddig nem hallgattak ki.

K. Endrét - aki a pedofil intézményvezető áldozatait vette rá hamis vallomásra - korábban jogerősen elítélték kényszerítés miatt. 2019-ben első fokon, majd 2021-ben másodfokon is 3 év 4 hónap börtönt kapott, míg V. Jánost, a pedofil igazgatót, akinek K. Endre falazott, nyolc év szabadságvesztésre ítélték. K. Endre 2023 áprilisában államfői kegyelemben részesült, ami később Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezetett. A botrányban érintett kegyelmi döntés miatt lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk