HÍREK
A Rovatból

Greenpeace: Másfél hete törvénytelenül működik a Samsung gödi akkumulátorgyára

A bíróság hiába semmisítette meg a gyár engedélyét, a termelés nem állt le. Sőt, a cég nemrég 133 milliárd forintos állami támogatást is kapott.


November 27-én le kellett volna állnia a Samsung gödi akkumulátorgyárának, miután ekkor kapták kézhez a bírósági ítéletet a környezetvédelmi engedélyük megsemmisítéséről - írja közleményében a Greenpeace. A környezetvédő civil szervezet és a Göd-ÉRT Egyesület szerint az, hogy a gyár ennek ellenére működik, súlyosan sérti a jogbiztonságot és a hatóságok mulasztására utal.

A Budapest Környéki Törvényszék október 7-én megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárást írt elő. A Greenpeace és a Göd-ÉRT Egyesület szerint a cég november 27-én vette kézhez az ítéletet, így ettől a naptól le kellett volna állítania a termelést. A helyzetet bonyolítja, hogy a bírósági döntés után, október 16-án írták alá a gyár 133 milliárd forintos állami támogatásáról szóló szerződést.

A civilek szerint az, hogy a gyár jelenleg is működik, súlyosan sérti a jogbiztonságot és a hatóságok mulasztására utal.

„A Samsung SDI gödi gyára nem üzemelhetne, hiszen pont ez egy engedély lényege: amíg nincs meg, addig a tevékenység sem végezhető.

Egyesületünk ezért az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult, hogy mint másodfokú hatóság biztosítsa a jogszerűséget és zárassa be a gyárat. A minisztérium azonban csökkentett üzemmódban továbbra is engedélyezné a termelő tevékenységet a gyárban, a jogszabállyal ellentétes módon” – mondta Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT alelnöke.

Ezzel szemben az Energiaügyi Minisztérium úgy értelmezi a helyzetet, hogy a Samsung a hőtermelési kapacitását az engedélykötelezettségi küszöb alá csökkentette, így a működés folytatható. Lantos Csaba energiaügyi miniszter közölte, hogy nem ért egyet a bíróság döntésével, és a gyárnak új, szigorúbb engedélyt kell kérnie. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a bírósági döntés eljárási jellegű volt, nem a környezetszennyezésről szólt.

A civilek szerint a probléma nem egyedi, hasonlóan riasztónak tartják a Komárom melletti JWH Kft. NMP-feldolgozó üzemének esetét is. Itt a hatóságok értelmezése szerint az üzemre nem vonatkoznak az akkumulátoripari létesítményekre előírt szigorúbb környezetvédelmi követelmények. A cég engedélye 150 mg/m3-es kibocsátást engedélyezett, miközben a beharangozott új határérték 1 mg/m3. A Greenpeace szerint ráadásul jelentős mennyiségű NMP-hulladék kerülhet ide a debreceni akkumulátoripari üzemekből, ami elfogadhatatlan terhelést jelent a lakosságra.

A két hónapja az Enerigügyi Minisztériumnak átadott, több mint negyven civil szervezet és szakértő által jegyzett állásfoglalás konkrét javaslatokat és követeléseket tartalmazott a lakosság egészségének védelme, az átláthatóság biztosítása, a veszélyes anyag-kibocsátások kontrollja és a jogszerű működés kikényszerítése érdekében. Mindezek ellenére a mai napig semmilyen választ vagy érdemi reakciót nem kaptak a szervezetek a minisztériumtól. A Greenpeace újabb hivatalos levelet is küldött az Energiaügyi Minisztériumnak, amelyben haladéktalan tájékoztatást és érdemi szakmai egyeztetést sürget - írták a közleményben.

„Az akkumulátoripar gyors terjeszkedése mellett ma nincsenek meg azok a garanciák, amelyek biztosítanák a lakosok, a munkavállalók és a vízbázisok védelmét. A hatóságok eljárásai következetlenek, a szennyező cégek sok esetben kedvezőbb elbírálás alá esnek, mint amit a magyar és az uniós jog előírna. A minisztérium és a hatóságok tétlensége nemcsak szakmai, hanem társadalmi szempontból is elfogadhatatlan, hiszen a helyi közösségek biztonságának és az ország környezetének védelmét nem lehet halogatni” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lengyel Tamás előre eltalálta Deák Dániel reakcióját a Nemzeti Menetre
A színész egy fotót is megosztott, ami mást mutatott a helyszínről, mint a kormánypárti influenszer által megosztott videók.


Március 15-én két nagy politikai rendezvényt tartottak Budapesten. A Fidesz Békemenete a Kossuth térre vonult, míg a TISZA Párt Nemzeti Menete a Hősök terére. A résztvevők számát a Magyar Turisztikai Ügynökség számolta meg a mobilcellák alapján. Azt közölték, hogy a kormány eseményén 180 ezren, míg az ellenzéki rendezvényen 150 ezren voltak. Ezzel szemben Magyar Péter egy fotóval illusztrálva azt írta, hogy félmillióan voltak a tiszás megmozduláson.

Lengyel Tamás szinte megjósolta, hogy Deák Dániel mit fog majd közölni. A közösségi oldalán azt írta:

"Már fél órája hömpölyög a tömeg az Andrássyn, de majd Deák Dániel szakértő biztos megállapítja, hogy érdeklődés hiányában elmaradt…"

A Nemzeti Menet után Deák Dániel valóban megosztott több videót. Olyan felvételeket tett közzé, ahol láthatóan kevesen vannak a menet egyes állomásain.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Jámbor András: Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak
Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt a különbség, és ez az áprilisi választáson is meg fog látszani.


Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a március 15-i megmozdulások résztvevőinek számáról szóló vitát. A politikus azt írta a fotóhoz: "Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak". Szerinte Orbán Ráhel „turisztikai ügynöksége” hamis adatokat közölt, amikor azt állította, hogy a Békemeneten 180 ezren, a Tisza Párt rendezvényén pedig 150 ezren vettek részt.

„Csak van ezzel a kamuval pár gond”

– írta Jámbor, aki szerint a képek alapján a Békemeneten nagyjából annyian lehettek most, mint egy évvel korábban Magyar Péter Kossuth téri rendezvényén. Annak létszámát a „propaganda” akkor pár tízezerre, míg a független sajtó 100 ezerre becsülte.

A politikus összehasonlításként a 2014-es Békemenetet hozta fel, amelyről azt írta: „2014-ben a valóban legnagyobb Békemenet a Hősök terére ment. A Hősök terét felparcellázták, nem engedték be teljesen a tömeget, nem lógott ki a Dózsára, mint most, és az Oktogonig ért az Andrássyn a tömeg.”

Jámbor András a Tisza Párt mostani, „Nemzeti Menet” nevű rendezvényéről azt állította, hogy a tömeg vége a Jókai utcánál volt, a Hősök tere teljesen megtelt, és a tömeg a Dózsa György útra is kilógott, bár az Andrássy úton a kivetítők miatt nagyobb kihagyások voltak. A képviselő a 2014-es eseményre visszautalva úgy folytatta:

„Akkor a rendőrség 400 ezerre becsülte a Békemenetet, akkor ez a mostani a legpesszimistább becsléssel is 300 ezres.”

Posztját azzal zárta, hogy szerinte a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt, hogy melyik eseményen voltak többen, és ez április 12-én is egyértelmű lesz.

Budapesten március 15-én egyszerre két nagy politikai rendezvényt tartottak. A Békemenetet, amely az Elvis Presley térről indult és a Kossuth térig vonult, ahol Orbán Viktor mondott beszédet. A Tisza Párt „Nemzeti Menete” pedig az Andrássy úton át a Hősök terére vonult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a polgármestereknek: Csak 28 nap van hátra, már nem kell kollaborálni ezzel a maffiával
A TISZA Párt vezetője üzent a polgármestereknek. Szerinte már úgysem várhatnak semmit a kormánytól, nem kell őket kiszolgálni.


Magyar Péter a március 15-i Nemzeti Menet után sajtótájékoztatót tartott, melyen a polgármestereknek is üzent:

Már csak 28 nap van hátra, már nem kell kollaborálni ezzel a maffiával

– monta. Hozzátette, hogy szerinte ettől a kormánytól már úgyse várhatnak semmit, nem kell kiszolgálni őket. Ezért azt üzente, hogy az Orbán-kormány helyett inkább az embereket képviseljék a kistelepülési polgármesterek.

A sajtótájékoztatón szóba került a kormány és a tiszás ünnepi rendezvények résztvevőinek száma is. A TISZA Párt vezetője szerint félmillióan voltak az ő megmozdulásukon. Ugyanakkor a Magyar Turisztikai Ügynökség közlése szerint jóval kevesebben voltak a Hősök terén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Bloomberg: Nyilvánvaló jelei vannak, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választásokba
A Bloomberg hírügynökség szerint magyar állami média orosz készítésű felvételt sugárzott ukrán hadifoglyokról. A Kreml lépését Orbán Viktor nyílt támogatásának tartják.


Alig négy héttel az április 12-i parlamenti választás előtt Orbán Oroszországtól kér segítséget - állítja a Bloomberg.

Mindezt abból következtették ki, hogy a magyar állami tévében feltűnt egy Oroszországban készült felvétel, amelyen két ukrán hadifogoly az oroszok emberséges bánásmódját dicséri. A HVG által is szemlézett cikk szerint az eset egyértelműen jelzi, hogyan próbálja Moszkva a kampány véghajrájában megtámogatni szövetségesét. A felvétel súlyát növeli, hogy az elfogott ukrán katonák köztudottan rendkívül nehezen tudnak csak kapcsolatba lépni a családjukkal - írják.

A lap szerint a magyar kormányfő az Ukrajna elleni kártyára tett fel mindent, és amit Kijevről mond, az tökéletesen egybeesik az oroszok véleményével.

Két, név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy az EU egyelőre nem tett lépéseket sem a magyar kormánypárt kampányának, sem az orosz választási beavatkozásról szóló híreknek a kivizsgálására, mert nem szeretné összerúgni a port Orbánnal, aki még nyerhet az urnáknál.

Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács szakértője szerint a videó egyértelműen alátámasztja, hogy a Kreml nagyon is próbálja befolyásolni a választás kimenetelét, ahogy arra már Romániában és Moldovában is volt példa.

Ezzel párhuzamosan Fazekas Dániel, a Bakamo szervezet vezetője arról beszélt, hogy amit egyes felhasználók a digitális térben a magyar ellenzék lejáratására tesznek, az egy az egyben megegyezik az orosz módszerekkel. Kiemeli, hogy a kormány szüntelen ukránellenes negatív kampánya már mérhető jeleket produkál a közvéleményben: a 21 Kutatóközpont felmérése szerint a Tisza Párt előnye 2 százalékponttal csökkent.

A Financial Times által látott iratok szerint a Kreml egy Magyarországra célzott online dezinformációs kampányt hagyott jóvá, és a háttérben több orosz katonai hírszerző tiszt budapesti jelenlétét is említik. Az orosz nagykövetség március 8-án nyilvánosan tagadta a vádakat.

A kormányzati kommunikáció eközben az ukrán beavatkozás veszélyét hangsúlyozza. Orbán Viktor február 25-én azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy „olajblokáddal” gyakorol nyomást Magyarországra, miután a Barátság kőolajvezetéken zavarok keletkeztek.

Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője a vádakra reagálva felszólította Oroszországot a beavatkozástól való tartózkodásra. „Felhívom az orosz vezetést, hogy tartózkodjanak a magyar országgyűlési választások bármilyen befolyásolásától…” – jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk