Reagált a miniszter a katasztrofális GDP-adatokra: A német gazdaság válsága maga alá teperte a magyar gazdaságot
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság konferenciáján elemezte a magyar gazdaság kihívásait és a kormány gazdasági terveit. Az esemény éppen azután zajlott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a harmadik negyedéves GDP-adatokat, amelyek a vártnál rosszabb eredményeket mutattak.
A miniszter az előadását a GDP-adatokra reagálva kezdte. Nagy Márton szerint a magyar gazdaság helyzete nem független a nemzetközi eseményektől, különösen a német gazdaság gyengélkedésétől. Mint mondta, a német gazdaságban tapasztalható válság komoly nyomást gyakorol Magyarországra, mivel jelentős exportkapcsolatok kötik össze a két országot. A miniszter azt mondta, hogy a német gazdaság válsága maga alá teperte a magyar gazdaságot.
– hangsúlyozta. Bár a külső tényezők nélkül 3 százalékos növekedést lehetne elérni, ezt hosszú távon nem tartja fenntarthatónak.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a német, hanem a kínai gazdasági helyzetet is figyelni kell, mivel sok autó Kínába kerül reexport révén. Azonban a német gazdaság kiszorulóban van a kínai piacról, különösen az autóipar területén, és ezt a helyzetet tovább nehezítik a védővámok. Nagy Márton szerint jelentős változásokra lenne szükség a német gazdaságban. „Elmondjuk, hogy mit kellene változtatni, már-már ordibálunk” – fogalmazott.
Ezzel szemben Franciaországot a miniszter pozitív példaként említette. Véleménye szerint a francia gazdaság felismerte a változtatás szükségességét, és átállt az atomerőművekre, amelyek olcsóbb energiát biztosítanak, így hosszú távon stabil alapot adnak a gazdaságnak.
A miniszter megemlítette, hogy a kormány áfacsökkentést fontolgat a lakáspiacon. Az elképzelések szerint az áfa 27 százalékról akár 5 százalékra is csökkenhetne, ami segíthetne az ingatlanpiac fellendítésében. Ezen kívül elmondta, hogy a lakáspiaci tranzakciók száma idén jelentősen, 40 százalékkal nőtt, és a hitelszerződések is megugrottak, ami kedvező jel a gazdaság számára.
Nagy Márton beszélt arról is, hogy a magyar belső kereslet erősödik. Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom több mint 4 százalékkal emelkedett, ami szerinte azt mutatja, hogy a gazdasági helyzet kezd stabilizálódni. Pozitív jelként emelte ki, hogy az élelmiszerek iránti kereslet is nő, és a turizmus is jól teljesít.
Szóba került a kormány gazdasági akcióterve is, ami három pillérre épül: béremelések, megfizethető lakhatás és a kis- és középvállalkozások hatékonyságának javítása. A miniszter elmagyarázta, hogy a munkáshitel programmal a fiatal munkavállalókat szeretnék támogatni, akik iskola után azonnal munkába állnak, és ezáltal kimaradnak a hagyományos támogatási rendszerekből. Nagy Márton kiemelte, hogy ezt a csoportot nem szabad elhanyagolni, és az új program célja, hogy nekik is megfelelő támogatást nyújtson.
Egy másik fontos intézkedés a vidéki otthonfelújítási program, amely hárommillió forint támogatást biztosít az 5000 fő alatti településeken élő családoknak. A program költségkerete 220 milliárd forint, és ha szükséges, a kormány további forrást is biztosít.
Nagy Márton kitért arra is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott összegeket lakáscélokra is fel lehetne használni. Szerinte a nyugdíjpénztári megtakarítások hozama az elmúlt években nem volt kiemelkedő, így az összeg hiteltörlesztésre is felhasználható lenne, bár ez a bankok számára nem előnyös, mivel így ügyfeleket veszítenének.
A miniszter bejelentette, hogy december elsejéig elindítják a Demján Sándor Programot, amely több új intézkedést is tartalmaz majd. Januártól pedig további intézkedéseket léptetnek életbe.
Nagy Márton zárásként kiemelte, hogy a kormány célja a 3 és 6 százalék közötti növekedés elérése, amely 2025 elejére 1 és 2 százalék közötti lehet, de utána erőteljes gyorsulás várható.
