Radioaktív farkasok kóborolnak Csernobilban – van félnivalójuk a turistáknak?
„Nem kell aggódni, nem sugároznak, egy farkuk, két szemük, négy lábuk van, mint minden farkasnak” – ezt mondta tréfásan Michael Byrne, a Columbia egyetem kutatója azokról a farkasokról, amelyek Csernobilban születtek a katasztrófa után, az emberek által elhagyott területeken.
A kutatásról szóló cikk a European Journal of Wildlife Research-ben jelent meg. Mivel a radioaktivitás 400-szor nagyobb volt, mint a hirosimai atombomba bevetése után, a reaktor körüli 30 km-es körzetben ember nem tartózkodhatott, de a szürke farkasok az ellenségtől mentes területen elkezdtek szaporodni.
A kérdés, hogy mennyire fertőződtek meg, és ha igen, mutáns génjeik mennyire öröklődnek.
Az eddigi kutatások egymásnak ellentétes eredményeket hoztak. Az egyik szerint a helyi fauna fertőzött és magán viseli ennek minden következményét, a másik szerint a farkasok nem sínylették meg a nukleáris balesetet.
Byrne és csapata megállapította, hogy a 30 km-es körzeten belül úgy elszaporodtak az ordasok, hogy arra lehetett számítani, elvándoroltak onnan és a környéken szóródtak szét. GPS-szel sikerült nyomon követni egy fiatal példányt, amely 300 km távolságra kóborolt el.
Összesen 14 farkast monitoroztak a zónában, de egyik sem foszforeszkált, vagyis nem mutatta génmutáció jeleit – ismételte meg Byrne a a ScienceAlert-nek.
A kérdés a továbbiakban az, hogy a kóborló farkasok okozhatnak-e genetikai károkat. Az amerikai kutató szerint erre egyelőre nincsenek kézzel fogható bizonyítékaik. Jelenleg a farkasok szaporodásáról összegyűjtött adatok alapján pozitívumként kell értékelni, hogy a Csernobil utáni állapot nemcsak „ökológiai fekete lyuk, hanem új életlehetőség is.”
