Rácz András a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéséről: Ha valaki ilyen szakdolgozatot adna le, megbuktatnám
Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója Facebook-posztjában sokrétűen szálazta szét a Szuverenitásvédelmi Hivatal anyagát az Átlátszóról. Az egyetemi oktató azt írta: ha valaki az egyetemen ilyen szakdolgozatot adna le, megbuktatná.
„A dokumentum külalakja kifejezetten szórakoztató. Nagyon igyekszik ugyanis úgy tenni, mintha valami roppant komoly vizsgálati anyag lenne”
– emeli ki posztjában Rácz.
A fő megállapítása ugyanis az Átlátszóról az, hogy »a vizsgált szervezet tagja az Amerikai Egyesült Államok 1980-as években megfogalmazott, új nemzetbiztonsági és külföldi befolyásszerzési doktrínája szerint kiépített nemzetközi hálózatnak, amely a világ minden pontján az amerikai érdekeket képviseli a célország (jelen esetben Magyarország) érdekeivel szemben.«” – írja az egyetemi oktató, majd hozzáteszi:
„Ezzel az állítással az a fő baj, hogy a SzuHi nem bizonyítja, hogy bármiféle ilyen befolyásszerzési doktrína ténylegesen létezne. Az egyetlen hivatkozási alap egy 1991-es, tehát 33 évvel ezelőtti, Washington Post véleménycikk, amiben egy bizonyos David Ignatius a szovjet blokk feletti amerikai győzelem okairól értekezett. A cikkből azonban egyrészt semmilyen módon nem következik, hogy az akkori megállapítások most, 2024-ben is érvényesek volnának.”
Kiemeli ugyanakkor, hogy
Rácz András rámutat ugyanakkor, hogy a dokumentum szóhasználata sok esetben nem semleges, hanem kifejezetten tendenciózus. Ezt szerinte a legjobban az példázza, hogy az oknyomozó újságírást – egy teljesen elfogadott, széles körben használt sajtóműfajt – következetesen idézőjelben, „oknyomozó”-ként említi, ezzel eleve megkérdőjelezve az e területtel foglalkozók hitelességét.
Rácz András kifejti, hogy a finanszírozásról szóló részt pénzügyi oldalról nem tudja értékelni, mivel ez nem az ő szakterülete, hiszen nem könyvelő vagy pályázati szakember. Tudományos módszertani szempontból vizsgálva viszont szerinte itt is tetten érhető a manipulációs szándék információs oldalról. Példaként említi a jelentés 23. oldalából:
„Tovább növelheti a külföldi támogatás arányát, hogy az olvasói adományok (magánszemélyek és céges kis adományozók), valamint a forrásgyűjtő platformokon (Paypal, Benevity, Adjukössze) keresztül érkező támogatások akár külföldi forrásból is származhatnak. Ez azt jelentheti, hogy még nagyobb súllyal van jelen a külföldi dotáció.”
Rácz szerint itt az a trükk, hogy a szöveg kizárólag azt a lehetőséget hangsúlyozza, hogy az adománygyűjtő platformokon keresztül külföldi támogatások is érkezhetnek, de nem említi, hogy ugyanilyen eséllyel belföldi adományok is jöhetnek. A feltételes mód használata pedig lehetővé teszi, hogy ne kelljen bizonyítékokkal alátámasztaniuk az állítást. Ahogy Rácz megjegyzi, akár azt is írhatták volna, hogy „ez azt is jelentheti, hogy akár orosz állami pénzek is érkezhetnek”, bár feltételezi, hogy ezt valószínűleg nem tekintenék a szuverenitásra veszélyes tényezőnek.
– zárja bejegyzését Rácz.