Putyin nukleáris zsarolásra készül az Egyesült Államokkal szemben?
Hatvan évvel az akkor a harmadik világháborúval fenyegető kubai rakétaválság után kiújulhat a nukleáris feszültség az Egyesült Államok és Oroszország között.
Egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy sikerül diplomáciai úton megoldani azt a biztonsági válságot, amit Oroszország indított el az Ukrajna közelében felsorakoztatott 100 ezer katonájával. Sőt, a Fehér Ház szerint Putyin szabotőröket küldött az országba, hogy akcióikkal ürügyet szolgáltassanak az invázióra. Washington azt állítja, robbantásokra és városi harcokra specializálódott orosz katonák szivárogtak be Ukrajnába. Oroszország tagadta ezt az értesülést.
Azonban újabb hatalmas hadgyakorlatba kezdett a szintén Ukrajnával szomszédos Belarussziával közösen.
A közösségi médiában megjelent felvételekből az is kiderült, hogy újabb orosz katonai felszereléseket szállítottak vonaton Szibériából nyugat felé.
Az orosz állami televízióban egymást érik azok a kommentárok, melyek szerint Ukrajna hamarosan megtámadja az ország keleti részén lévő, orosz támogatást élvező szakadár „Donyecki Népköztársaságot”. Jevgenyij Buzsinszkij nyugalmazott tábornok pedig az orosz tv-ben egy közelgő, Ukrajna által kiprovokált „korlátozott háborút” jósolt, amelyet Oroszország rövid idő alatt légicsapásokkal, „a teljes ukrán infrastruktúra megsemmisítésével” fog megnyerni.
Az orosz-ukrán konfliktus 2014-ben robbant ki, amikor orosz haderők vonultak be ukrán területre, hogy annektálják a Krím-félszigetet. 2015-ben tűzszüneti megállapodást kötöttek, de azóta is törékeny közöttük a béke.
Oroszország számára a Szovjetunió és a Varsói Szerződés felbomlása óta mindig is neuralgikus kérdés volt a NATO kelet felé való terjeszkedése. Jelenleg a Varsói Szerződés valamennyi egykori tagállama a nyugati katonai szövetség tagja, beleértve a német újraegyesüléssel megszűnt NDK-t, valamint a volt szovjet balti államokat, Észtországot, Litvániát és Lettországot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök most írásos ígéretet akar a NATO-tól, hogy nem bővítenek tovább. Emellett a Kreml azt is követeli, hogy valamennyi amerikai nukleáris fegyvert vonják ki Európából. Putyin azt is akarja továbbá, hogy állítsák le a nyugati haderők rotációját a Varsó Szerződés egykori tagállamaiban.
A követelések teljesítését a Fehér Ház „esélytelennek” nevezte, és a Biden-kormányzat pénzügyi és technológiai szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben a Kreml folytatja a fenyegetőzéseket, különösen Ukrajnával kapcsolatban.
Amennyiben Putyin nem ér célt, egyes tanácsadói szerint akár nukleáris fegyvereket is telepíthetnek valahová az Egyesült Államok partjainak közelébe, hasonlóképpen, mint 1962-ben a Fidel Castro vezette kommunista Kubában a szigetország elleni sikertelen amerikai katonai akciót követően – írja a New York Times.
Tény, hogy az orosz elnök tavaly áprilisban megfenyegette Washingtont: amennyiben a Nyugat átlépi azt a bizonyos „vörös vonalat”, amellyel Oroszország biztonságát veszélyezteti, a válasz „aszimmetrikus, gyors és kemény lesz”.
Genfben az egyik orosz diplomata megemlítette, hogy Moszkva kész meg nem határozott fegyverrendszereket meg nem határozott helyekre telepíteni. Ez egybevág amerikai hírszerzési értesülésekkel, melyek szerint Oroszország új nukleáris fegyverek telepítését vett fontolóra, amelyek lehetnek taktikai atomfegyverek vagy pedig hiperszonikus rakéták is, amelyek a hangsebességnél ötször gyorsabbak, és könnyen ki tudják kerülni a jelenlegi rakétavédelmi rendszereket.
Az orosz elnök többször is szólt arról, hogy a nyugati katonai terjeszkedés Ukrajnában elfogadhatatlan kockázatot jelent, mert onnan alig néhány perc alatt lehetne nukleáris csapást mérni Moszkvára. Ha ez megtörténne, Oroszország ugyanígy lépne fel Washington ellen. Hozzátette, hogy az új nukleáris fegyverek telepítésére csakis a nyugati lépésekre adott válaszként kerülne sor. Biden elnök Putyinnal való legutóbbi beszélgetése során megerősítette: az Egyesült Államok nem tervezi támadó csapásmérő rendszerek elhelyezését Ukrajnába.
Amerikai tisztségviselők szerint a konfliktus eszkalációja esetén Putyin valószínűleg inkább a könnyen letagadható kibertámadások eszközét választaná, amelyek tökéletesen alkalmasak a zavarkeltésre.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium már régóta figyelmeztet arra, hogy az oroszok rosszindulatú szoftvereket helyeztek el több amerikai elektromos hálózatba. A Fehér Ház igyekszik csökkenteni Amerika sebezhetőségét. A legnagyobb amerikai közüzemi cégek kétévenként nagyszabású gyakorlatot tartanak, amelyeken egy ilyen támadást szimulálnak. De számos társaság védelme kevésbé biztosított. Moszkva elleni szankciók esetén Putyin válasza olyan zsarolóprogramok bevetése is lehet, amelyekkel tavaly megtámadták a Colonial olajvezetéket, valamint több amerikai várost.
Bár Biden elsősorban Kínát tekinti az Egyesült Államok legfontosabb riválisának, Oroszország mostani lépései arra kényszeríthetik az amerikai elnököt, hogy átértékelje a prioritásokat.
Putyin február 4-én Pekingbe utazik a téli olimpia megnyitó ünnepségére, és találkozik Hszi Csin-ping kínai vezetővel, ahol minden bizonnyal szóba kerül az orosz-amerikai konfliktus is. Ha Kína és Oroszország összehangolja lépéseit, az komoly fejtörést okozhat az amerikaiaknak. Egyes amerikai szakértők attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet például Tajvan biztonsága is.
