News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Putyin aláírta a rendeletet, péntektől rubelben kell fizetni az orosz gázért és olajért

A „barátságtalan” országoknak orosz bankokban kell orosz rubelszámlát nyitniuk, ellenkező esetben leállítják a szállításokat.

Link másolása

hirdetés

Aláírta Vlagyimir Putyin azt a rendeletet, amiben rögzítik, hogy a világ számos országa ezentúl kizárólag rubelben fizethet az orosz kőolajért és gázért – számolt be a The Guardian.

Korábban már bejelentették, hogy az úgynevezett „barátságtalan országoknak” kell ezentúl az orosz valutában fizetni az energiahordozókért. Ezek közé tartozik például, Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió összes országa – beleértve hazánkat is. Az orosz elnök az aláíráskor elmondta: a nyugati szankciókat már korábban előkészítették, az Oroszország elleni gazdasági háború pedig már évekkel ezelőtt megkezdődött. Putyin szerint a Nyugat fő célja, hogy országa fejlődését aláássák, az instabilitásból pedig elsősorban az USA fog profitálni.

„Ha Európa áttér arra, hogy cseppfolyós földgázt vásárol az Egyesült Államoktól, munkahelyek milliói fognak megszűnni”

– üzente Putyin.

A részletekről szólva elmondta: „Ahhoz, hogy [a rendeletbe foglalt országok] orosz földgázt vásárolhassanak, rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban. Ezekről a számlákról történik majd a kifizetés a holnaptól szállított gázért. [...] Ha ezt nem teszik meg, akkor azt a vevők mulasztásának tekintjük, az ebből eredő összes következménnyel együtt. Senki nem ad nekünk semmit ingyen, és mi sem fogunk jótékonykodni” – mondta el az orosz elnök, közölve, hogy akár az eddigi szerződéseket is leállíthatják.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Váratlanul gyorsan megszületett az uniós megállapodás: Brüsszel pénzt szerzett a rezsiszámlák kifizetésére
Ideiglenes szolidaritási hozzájárulást is kell fizetni az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban azoknak, akik az előző három évben elért átlagos nyereséget idén 20%-al meghaladják.

Link másolása

hirdetés

A vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek Brüsszelben, akik rendkívüli tanácskozáson vesznek részt annak érdekében, hogy az energiaárak csökkentése érdekében döntést hozzanak - számolt be róla a HVG.hu

A ma elfogadott intézkedések azonosak azzal, amit az Európai Bizottság javasolt:

Elfogadták a kereslet csökkentésére vonatkozó javaslatot, azaz azon nappali órák esetében, amikor az energiafogyasztás a legdrágább és a gáztüzelésen alapuló villamosenergia-termelés jelentősen kihat az árra, egy legalább 5 százalékos kötelező csökkentés lép életbe bizonyos csúcsidőszakokban.

A tagállamok határozzák majd meg az órák azon 10 százalékát, amikor az energia ára várhatóan a legmagasabb, és e csúcsidők alatt csökkenteniük kell a keresletet.

Szintén egyezség született az „inframarginális” villamosenergia-termelők, azaz az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó termelők bevételének ideiglenes korlátozása.

Idetartoznak például a megújuló energiaforrásokat, a nukleáris energiát és a lignitet használó termelők.180 euró/MWh felső határ lép életbe, a bevételek e felső határon felüli részével a tagállami kormányok gazdálkodhatnak, és azt a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére fordíthatják.

hirdetés

Ideiglenes szolidaritási hozzájárulást is kell fizetni az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát.

A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg.

A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.

A 2. és 3. intézkedés révén az EU 140 milliárd eurós pótlólagos forráshoz jut.

Az energiaminiszterek tanácskozása azonban nem ért még véget, minden bizonnyal azért, mert a tagállamok több mint a fele továbbra is ragaszkodik az energiahordozókra vonatkozó ársapka megállapításához.

Az eseményen Magyarországot Szijjártó Péter képviseli, aki Brüsszelbe érkezve közösségi oldalára ezt írta:

“Jelenleg minden európai fogyasztó szankciós felárat fizet az energiáért, ami bizonytalanná teszi a jövőt és gyötri az embereket. Kérdés, hogy a mai energiaminiszteri tanácsülés segít vagy ront a helyzeten?! Brüsszelben ugyanis újabb és újabb szankciókat akarnak bevezetni…”

A külügyminiszter annyit tévedett, hogy az energiaügyi miniszteri találkozó napirendjén egyáltalán nem szerepelnek szankciós intézkedések.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

hirdetés

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Hadházy: Lehetnek bizonyos szikrák, amelyek robbanást hoznak
Szerinte nem magányos harcos, és semmi nem fog változni azzal, ha leteszi az esküt. pátot pedig nem fog alapítani.

Link másolása

hirdetés

Október 10-én, fél évvel a megválasztása után végre leteheti esküjét az Országgyűlésben Zugló független képviselője. Az rtl.hu-nak adott interjújában Hadházy Ákos arról beszélt a parlamenti munkáról, pártalapításról és a kormány leváltásának lehetőségeiről.

A portál kérdésére Hadházy elmondta, hogy bár az esküjét leteszi, de mint ahogyan az előző ciklusban, nem fog segíteni a Fidesznek egy parlamenti demokrácia látszatának fenntartásával. Nem vállal semmilyen plusz fizetős pozíciót sem, így tehát nem lesz bizottsági tag sem ebben a parlamenti ciklusban.

A Momentumnak is azt javasolta, hogy ne menjenek el az alakuló ülésre, és ne tegyenek esküt. Ha akkor hallgattak volna rá, akkor szerinte Kövér László egyáltalán nem biztos, hogy meg merte volna tenni azt egy teljes frakcióval, amit személyesen vele, hogy fél évig nem teheti le az esküjét.

"Azt már a Momentummal való közös munka legelején világossá tettem a párt vezetőinek, hogy amennyiben idén áprilisban veszít az ellenzék, akkor csak a minimális parlamenti tevékenységet látom értelmesnek."

- mondta Hadházy Ákos.

A képviselő szerint egyébként nem ő jelentette ki, hogy nem ül be a frakcióba, hanem ezt a Momentum-frakció jelentette be, számára is kicsit meglepő módon. Ettől függetlenül egyáltalán nem tartja magát magányos harcosnak.

hirdetés
"Mikor arra kértem az embereket, összegyűjtöttek 680 ezer aláírást az Európai Ügyészségért, majd 260 ezer nemzeti konzultációs ívet vittünk fel a Várba egy kukásautóban. Amikor arra kértem az embereket, hogy segítsék a munkámat, egy nap alatt apró adományokból összejött az a pénz, amit a munkám folytatásához kértem. Nekem senki ne mondja ez alapján, hogy magányos harcos vagyok. Egy politikus számára a legfontosabb kérdés az, hogy az emberek támogatják-e."

- idézte fel korábbi akcióit a hamarosan esküt tehető képviselő.

Szerinte most, hogy egy kicsivel több százaléknyi támogatottsága van a DK-nak, mint a többi pártnak, nem elegáns az előválasztás elutasítása.

"Azokban a körzetekben, ahol több jó jelölt is van, miért ne lehetne a teljesen bevált előválasztási rendszert használni? A 2022-es választás kudarcának oka nem a 2021-es előválasztás volt."

- mondta Hadházy, aki szerint éppen az előválasztás volt az ellenzék egyetlen sikere.

Azt is elárulta, hogy ha a klasszikus felosztás mentén kellene meghatároznia magát, akkor liberális-konzervatívként definiálná politikai identitását.

Arra a kérdésre, hogy fog-e új pártot alapítani a következőt válaszolta:

"Új pártot csak akkor szabad csinálni, ha az tényleg alkalmas a kormány leváltására. Újabb és újabb egyszemélyes show-kat biztos, hogy nincs értelme csinálni.

Olyan, hogy Hadházy-párt, biztosan nem lesz.

Ha lesz 10-15 olyan, fajsúlyos személy, aki a politikában vagy a politikán kívül a saját területén komoly dolgokat letett az asztalra és az arcát adja, akkor van értelme egy új pártnak, abba szívesen belépnék."

Maga a képviselő ezt a mondatot tartja a legfontosabbnak:

“Óva intek bárkit attól, hogy azt gondolja, ez most a legfontosabb kérdés. Ennél sokkal fontosabb, hogy a következő választások milyen játékszabályok mellett fognak lezajlani. El tudjuk-e érni például azt a minimális célkitűzést, hogy a köztelevíziónak konszenzusos elnöke legyen, a jelenlegi elnök lemondása mellett? Vagy azt, hogy az évi 50 milliárd forintos kormányzati hirdetéseket törvény által letiltsuk.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: