News here
hirdetés

HÍREK

Pintér Sándor: A kormány rendesen odafigyel majd az egészségügyre

Pintér Sándorhoz került az egészségügy is, ennek kapcsán mondta el az elképzeléseit.

Link másolása

hirdetés

A belügyminiszter ma egész nap bizottságról bizottságra jár, korábban például már elmondta, mi lesz a közoktatással. Hozzá került az egészségügy is, amiről a népjóléti bizottság előtt beszélt – írja a 444.

Pintér Sándor a beszéde elején leszögezte, hogy az egészségügy és a szociális ügyek terén jó alapokra építkezhet majd, melyeket Balog Zoltán és Kásler Miklós miniszterek tettek le.

Rendőri-katonai kifejezéssel élt, amikor azt mondta, hogy törzsi vezetést szeretne. Ezalatt azt érti, hogy mindenki hozzájárulására szükség lesz az eredményes munkához, és ha döntés születik, akkor azt mindenkinek a sajátjaként kell kezelnie.

Nem akar gyógyítani, nem akar a gyógyítómunkában közvetlenül részt venni

– tisztázta Pintér, ugyanis mióta kiderült, hogy a belügyhöz kerülhet az egészségügy, az elmondása szerint "furcsa" kérdéseket kapott ezt illetően. Valószínűleg azért nevezte furcsának ezeket a kérdéseket, mert nincs orvosi végzettsége. Mindenesetre a koronavírus idején az Operatív Törzs társvezetőjeként szerzett egészségügyi tapasztalatot, ezért ő szervezni szeretne, rendszereket kialakítani, lehetőségeket és ismereteket megosztani az orvosokkal.

hirdetés

Ezután Pintér egy statisztikáról beszélt, ami szerint Magyarországon ugyanolyan hosszan élnek az emberek betegséggel, mint Nyugat-Európában. Szerinte ha ezt nézzük, akkor a magyar egészségügy olyan szinten van, mint a nyugati, de van egy másik statisztika is.

Abban az látszik, hogy Nyugat-Európában jóval hosszabb ideig élnek az egészséges emberek, mint Magyarországon, a nők élettartamában 7-10 év a különbség, a férfiak közti különbséget nem is merte kimondani.

Arra szeretne törekedni, hogy az egészséges magyar emberek élettartama közeledjen a nyugati átlaghoz. Szerinte a megelőzési és az igazgatási rendszer fejlesztésével lehet ezen javítani, de a civilekre és állampolgárokra is szükség lesz.

Rendőrök csaphatnak le a hálapénzt elfogadó egészségügyi dolgozókra

Pintér Sándor kiemelte, hogy a hálapénzt ugyan kivezették, de nem mindenki tartja be ezt a szabályt. A szabályszegő orvosokkal szemben rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményeket elérni, mert az értékítélete szerint itt vesztegetésről van szó, és a hálapénz rákos daganat az egészségügyben.

Sok konkrétum egyébként nem hangzott el a beszédében, de sokat emlegette az átláthatóságot és a hatékonyságnövelést, na meg bedobott pár elképzelést, ezeket pontokba szedte a 444:

  • az alapellátást jobban illesztenék a szakellátáshoz,
  • az ügyeleti rendszert racionalizálnák, ami a várólisták rövidítésében is segíthet,
  • a járvány idején bevezetett digitális regisztrációs és időpontadási rendszert vezetnék be a krónikus betegek ellátásában is,
  • a mesterséges intelligenciát bevonnák a diagnózisok felállításába,
  • fejlesztenék az EESZT-rendszert, és reményei szerint egy rendszeren belül lehetne majd mindent látni a megelőző tevékenységektől a háziorvosi ellátáson át a kezelésekig és a terápiáig, ráadásul a tapasztalatok betegségek szerint általánosíthatóak is lesznek,
  • a telemedicina erősítésével javítanák a háziorvosi ellátást is.

A bizottság kérdéseire válaszolva a végén elmondta, hogy alakítani tervezik, hogy melyik kórházban milyen szolgáltatások vannak. Azt mindenképp szeretnék, hogy mindenhol legyen szülészet és sürgősségi ellátás. Ezen túl vizsgálják az orvosok ügyeleti rendszerét, ennek az alakításáról később tud majd érdemben beszélni. A beszédét azzal zárta, hogy az egészségügyi dolgozói bérek kapcsán nem tud semmit ígérni, de azt elmondta, hogy

a kormány rendesen tervez figyelni erre a területre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Annyira kevés tábornoka maradt Putyinnak, hogy már egy nyugalmazott, túlsúlyos vezérőrnagyot is Ukrajnába küldött
Pár hete még külvárosi nyugdíjas volt a jelentős túlsúllyal küzdő Pavel tábornok, ma pedig már a Donbaszban vezeti a különleges erőket.

Link másolása

hirdetés

A több mint négy hónapja tartó háború alatt már annyi tábornokot veszített az orosz hadsereg, hogy Vlagyimir Putyin egy nyugdíjas, jelentős túlsúllyal küzdő parancsnokot nevezett ki a kelet-ukrajnai különleges erők élére, írja a Daily Star.

A 67 éves Pavel vezérőrnagy állítólag közel 130 kilogramm súlyú, korábban 40 évig szolgált az orosz hadseregben. A tapasztalt katona többek között az afganisztáni háborúban szolgált, legutóbb pedig öt éve Szíriában teljesített szolgálatot közvetlenül a nyugdíjazása előtt.

Pavelt azután szólított újra hadba az orosz elnök, hogy a donbaszi csatában egy tüzérségi csapás során súlyos sérüléseket szenvedett az addigi parancsnok.

Pavel egészen a közelmúltig Moszkva külvárosában élte a nyugdíjasok izgalommentes életét, mielőtt a múlt hónapban újra hadba szólították. A tábornok állítólag annyira meghízott az utóbbi időben, hogy egyenruháját direkt neki készítik a szabók, emellett dupla réteg páncélt visel, mert csak így tudja teljesen eltakarni a teljes testfelületét.

A lapnak nyilatkozó titkosszolgálati forrás szerint Putyin „már a hordó alját kapargatja”, mivel legjobb tábornokai szinte kivétel nélkül megsérültek vagy elesetek a háborúban, a másodvonalbeli tisztek pedig nem bírják sokáig a fronton. Az orosz elnök éppen ezért a korábban nyugalmazott parancsnokokat kezdi elővenni, közülük az egyik a most előrángatott Pavel.

hirdetés
„Putyin olyan, mint egy maffiavezér, akinek senki nem mondhat ellent”

– tette hozzá az újság forrása, aki szerint a visszavonult tiszteknek nincs sok választása, ha újra hadba szólítják őket.

Becslések szerint Oroszország legalább 10 tábornokot és 30 magas rangú tisztet veszített az ukrajnai háborúban. Rajtuk kívül nagyjából 30 ezer orosz katona esett el a harcok során, és 100 ezer sebesülhetett meg. Brit titkosszolgálati jelentések alapján az oroszoknak alig maradtak precíziós fegyverei és a tüzérségi lőszereik is fogytán vannak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Tarolt a Fidesz az időközi önkormányzatiképviselő-választásokon, Budapesten 4-ből 3 helyen nyertek
Az egész országban 16 indulásból 12-t behúztak.

Link másolása

hirdetés

18 helyen tartottak időközi választást az országban vasárnap. A kormányzó Fidesz-KDNP a 18-ból 16 helyen indított jelöltet, közülük 12-ben mandátumot is szereztek – számol be a Telex.

A 2019-es önkormányzatin és az idei áprilisi országgyűlési választáson Budapest volt az egyetlen hely, ahol az ellenzék a Fidesz fölé tudott kerekedni, de a mostanin ez nem sikerült.

A budapesti négy választásból csak a 4. kerületit nyerte meg az ellenzéki induló, Vasvári László.

Az 5. kerületben Nagy Gergő 70,78 százalékot szerzett a Momentum-DK-LMP-MSZP-jelölt Fábián Benjámin előtt (27,06 százalék).

A 7. kerületben Ripka András 45,63 százalékkal nyert, Jenei Kevin Martin (DK-Jobbik-MSZP-LMP-Párbeszéd) 28,28 százalékot kapott.

A 8. kerületben a koronavírusban 2020 novemberében elhunyt Balogh István Lajos helyére Gondos Judit (Fidesz-KDNP) ülhet be 63,02 százalékkal, míg Pityó László (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP) 35,82 százalékkal zárt.

hirdetés

Egerben, Nyíregyházán és Szegeden is a kormánypárti jelöltek diadalmaskodtak, míg Békéscsabán és Szolnokon civilek győztek.

Utóbbi megyeszékhelyen Menkó Gyula, a Szolnok Pletykafalu Közössége Egyesület színeiben tudott nyerni.

A kisebb településeken szintén mandátumot szerzett a fideszes jelölt Békésen, Keszthelyen, Kőszegen, Nagykőrösön, Sárváron és Szigetszentmiklóson. Közülük 80 százalék fölött Sárváron Németh Róbert (82,93 százalék) és a nagykőrösi Holló Róbert végzett (80,83 százalék).

Az ellenzéknek a nem megyei jogú városokban egyetlen győzelme volt: Gyöngyösön Sári István Imre (MSZP-DK-JOBBIK-LMP-Momentum) 74,93 százalékot szerzett.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Pokoli meleg, 40 fok, hőségriasztás – Nem lesz könnyű a jövő hét annak, aki nem vízparton tölti
A hét elején a hajnalok még hoznak némi enyhülést, szerdától már ebben sem lehet bízni.

Link másolása

hirdetés

Hétfőn főleg az Északi-középhegység térségében fordulhat elő egy-egy zápor, esetleg zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, vasárnap csak zivatar környékén lehet átmeneti szélerősödés, hétfőn az Észak-Dunántúlon megélénkül, helyenként megerősödik a délkeleti, déli szél – írja az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése alapján.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15 és 21 fok között valószínű, de a hidegre érzékeny részeken 11, 14 fokot is mérhetnek.

A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 31 és 36 fok között alakul.

Az Időkép előrejelzése szerint kedden tovább fokozódik a hőség, 34-38 fokra számíthatunk. Sok napsütés várható, csak néhány helyre hozhat átmeneti felfrissülést egy-egy zápor, zivatar. A szél csak záporok, zivatarok környezetében támadhat fel.

Szerdán napközben a Dunántúlon növekedhet meg a felhőzet, és itt elszórtan zápor, zivatar is kialakulhat. Máshol egész nap kitart a napos, száraz idő. Élénk, helyenként erős lesz a déli-délkeleti szél. A csúcshőmérséklet 34 és 39 fok között alakul.

Csütörtökön túlnyomóan napos, száraz időre van kilátás. A kissé szeles időben 35 és 40 fok közé forrósodhat a levegő. A péntek is még melegnek, naposnak ígérkezik, pár fokos lehűlést hétvégére hozhat egy hidegfront, de a 30 fok feletti hőmérséklet akkor is megmarad.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Korlátlan ideig támogatják Ukrajnát a G7 államai
Az erről szóló dokumentumot azok az országok is aláírták, amelyek egyes hírek szerint korábban tárgyalásos tűzszünetről beszéltek.

Link másolása

hirdetés

A Bajorországban tartott csúcstalálkozójukról készült nyilatkozattervezet szövege szerint a G7-vezetők kötelezettséget vállalnak arra, hogy határozatlan ideig támogatják Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben – írja a Bloomberg értesülései alapján a 444.

„Továbbra is pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai segítséget nyújtunk Ukrajnának, és mindaddig kiállunk mellette, ameddig csak szükséges”

– fogalmaztak a legfejlettebb ipari országok vezetői.

A megfogalmazás azért fontos, mert a szövetség tagjai aggódnak a háború elhúzódása miatt, és néhányan – köztük Németország és Franciaország is – korábban utaltak arra, hogy nyitottabbak lehetnek a tárgyalásos tűzszünet gondolatára.

A dokumentum szerint a G7 vezetői mérlegelik annak lehetőségét is, hogy az Oroszországi import vámokból származó bevételeket Ukrajna támogatására fordítsák.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: