Ötven éven belül egymilliárd ember olyan hőségben él majd, mint ami most a Szaharában van
A globális felmelegedés következtében egymilliárd ember lakhelyén lesz olyan hőség, mint manapság a Szahara legmelegebb övezeteiben. Ennek az esélye minden újabb Celsius-fok emelkedéssel csak növekszik.
Az exeteri egyetem kutatói szerint ez csak a legoptimistább forgatókönyv, amire 50 éven belül számíthatunk. Az üvegház-hatású gázok kibocsátásának mai ütemével akár a Föld lakosságának egyharmada kikerülhet abból a kellemes klímazónából, amelyet az emberiség közel 6000 éven át élvezett
- írja a Guardian
Az emberi életkörülményekre összpontosító tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben jelent meg, és eredménye magukat a szerzőket is megdöbbentette, mert korábbi kutatásaik nyomán
nem gondolták, hogy az emberi faj ennyire sebezhető lenne.
Az emberiség túlnyomó többsége mindig olyan régióban élt, ahol az éves hőmérséklet-átlag 6 és 28 Celsius fok között volt. Ez ideális az emberi egészség és az élelmiszer-termelés szempontjából egyaránt. Ezek a területek azonban az ember által okozott globális felmelegedés miatt eltolódnak és zsugorodnak, egyre nagyobb részük válik szinte élhetetlenné.
Ez a jövő már csak azért is nagyon érzékenyen érint bennünket, mert egyrészt az óceánoknál gyorsabban melegedő szárazföldön élünk, másrészt pedig a lakosság nagyobb arányú növekedése elsősorban Afrika és Ázsia amúgy is meleg zónáiban várható. E demográfiai tényezőkből következik, hogy
az átlagember a hőmérséklet 7,5 C fokos emelkedését fogja tapasztalni, amikor a globális felmelegedés eléri a plusz 3 fokot, ahogyan azt az évszázad végére jósolják. Ekkor a Föld népességének közel 30%-a 29 C fokos átlaghőmérsékletben kényszerül élni.
Ez vár India 1,2 milliárd, Nigéria 485 millió, Pakisztán, Indonézia és Szudán 100-100 millió lakosára. Mindez óriási migrációs nyomásnak teszi ki az élhetőbb területeket és az élelmiszer-termelési rendszereket.
„Megállapíthatjuk, hogy a 29 C fok feletti átlaghőmérsékletben már nem lehet élni. Az ember vagy meghal vagy alkalmazkodik, de az alkalmazkodásnak is vannak korlátai. Akinek van elég pénze és rendelkezik elég energiával, használhat légkondicionálót és dúskálhat az élelemben. De az emberek többsége ezt nem engedheti meg magának”
– jelentette ki Marten Scheffer, a wageningeni egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.
Az ökológus képzettségű Scheffer elmondta, hogy korábban az esőerdők és a szavannák klimatikus elosztását tanulmányozta, és arra volt kíváncsi, milyen eredménnyel járna ugyanez a módszer az emberekre alkalmazva.
„Tudjuk, hogy az élőhelyek nagy részének a hőmérséklet szab korlátokat. Például pingvinek csak hideg, korallok csak meleg vízben vannak. De nem gondoltuk, hogy az emberek ennyire érzékenyek. Nagyon alkalmazkodóképesnek képzeljük magunkat, mert ruházkodunk, fűtünk, légkondicionálót használunk. Csakhogy az emberek túlnyomó többsége mindig is egy klimatikus burokban élt, amely most megrepedt” – mondta a tudós, aki szerint a következő 50 évben több változás lesz, mint az előző 6000 év alatt.
A szerzők remélik, felfedezéseik nyomán a döntéshozók felgyorsítják a káros kibocsátások csökkentését, és globális megoldást találnak arra, hogy megmentsék a következő nemzedékeket azoktól az óriási társadalmi feszültségektől, amelyeket a klímaváltozás magában hordoz.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!