A 22 éves kismama a nyíregyházi kórházban hozta világra első gyermekét múlt héten. A fiatal nő kisfiúnak adott életet, de az örömteli pillanatokat tragikus fordulat követte: röviddel a szülés után meghalt.
Az RTL Híradójának információi szerint már a vajúdás idején is voltak komplikációk. Úgy tudni, az epidurális, vagyis a gerincbe adott érzéstelenítést nem lehetett elvégezni, ezért az orvosok altatásban, császármetszéssel segítették világra a kisbabát.
A beavatkozás után az anyát az őrzőbe vitték, ahol folyamatosan megfigyelés alatt tartották. Néhány órával később rosszul lett.
Agyvérzést kapott, és azonnal megműtötték, de az operáció nem járt sikerrel, az életét már nem tudták megmenteni.
A fiatal nő egy Nyíregyháza környéki kisvárosban élt. A tragédia után a településen mindenki megrendült, senki nem akart nyilatkozni. A család is elzárkózott a nyilvánosságtól.
A kórház nem adott ki információt a kezelésről. Közölték, hogy „az ilyenkor alkalmazandó protokollnak megfelelően” „igazságügyi orvosszakértő vizsgálja” a nő halálát. Egyelőre közigazgatási hatósági eljárás zajlik, így nem bűncselekményként kezelik az esetet. Ha az orvosszakértő orvosi mulasztásra utaló jelet talál, akkor büntetőeljárás is indulhat.
A Híradónak nyilatkozó szülészorvos szerint a szülés utáni agyvérzést ritkábban rejtett agyérelváltozás is okozhatja, de gyakoribb, hogy vérnyomásprobléma áll a háttérben.
„Időben felismerjük ezeket az eseteket, időben próbáljuk ezeket preeklampsziás tüneteket kezelni bizonyos vérnyomáscsökkentőkkel, bizonyos gyógyszerekkel, illetve hogy ha úgy ítéljük meg, hogy súlyossá fajulna a helyzet, akkor a várandósságot lezárjuk, azaz befejezzük, azaz, akár ha az az ára, akkor egy koraszülés is bekövetkezhet”
– nyilatkozta Szőnyi György, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.
Nem tudni, volt-e bármilyen betegsége a nőnek, szedett-e rendszeresen gyógyszert, vagy veszélyeztetett terhesként tartották-e nyilván.
A híradások szerint a fiatal nő szerveit felajánlották a család beleegyezése nélkül. A kórház ezzel kapcsolatban azt írta: „amennyiben az elhunyt életében nem tiltakozott írásban a szervdonáció ellen” akkor azt beleegyezésnek kell tekinteni.
A 22 éves kismama a nyíregyházi kórházban hozta világra első gyermekét múlt héten. A fiatal nő kisfiúnak adott életet, de az örömteli pillanatokat tragikus fordulat követte: röviddel a szülés után meghalt.
A Munkácsy-díjjal kitüntetett Vészabó azt állítja, a Louvre-ban állított ki, de valójában a mellette lévő bevásárlóközpontban
A művész nevét rangos helyeken emlegetik, de kiderült, hogy sok kiállítása és díja mögött fizetős lehetőség állt. Mégis megkapta az állami Munkácsy-díjat.
Megyeri János szobrászművész a Népszavának adott interjúban beszélt Vészabó Noémiről, aki az idén megkapta a Munkácsy Mihály-díjat. A szobrász úgy fogalmazott: „Nagyon óvatosan fogalmaznék azzal kapcsolatban, hogy ki giccsfestő és ki zseni”. Hozzátette azt is: „...nem az én véleményem a lényeg, hanem az, hogy Firenzében a Biennálén és Barcelonában, a Modern Művészetek Múzeuma is kiállította egy képét, ahogyan a Louvre is – utóbbi nem is sikerült egyetlen más kortárs magyar művésznek”.
A cikk szerint Vészabó Noémi számos nemzetközi helyszínt és díjat említ művészi pályájának bemutatásakor, de ezek hátterét érdemes közelebbről is megnézni. Barcelonában például nem a MACBA-ban, a helyi kortárs művészeti múzeumban állított ki, hanem a MEAM-ban (Museu Europeu d'Art Modern), amely nem állami fenntartású intézmény. A firenzei biennálé pedig nem azonos a világhírű Velencei Biennáléval.
A Louvre-ban való szereplése sem a legismertebb kiállítótérhez kapcsolódik. A Carrousel du Louvre nevű föld alatti bevásárlóközpont egyik szegletében volt látható a festménye,
a Modern Művészetek Mesterei című kiállítás keretében. Ezt a programot a PAKS nevű nemzetközi galériahálózat szervezte. A részvétel díjköteles: egy kép méretétől függően 900 és 2850 euró közötti összeget kell fizetni, vagyis jelenlegi árfolyamon 360 ezer és 1,1 millió forint között mozog a részvétel díja.
A részvételi díjért cserébe a művészek szerepelnek a katalógusban, megjelennek a kiállítás honlapján, és ha eladják a munkát, a szervezők 10 százalék jutalékot tartanak meg.
Külön díj ellenében pluszszolgáltatások is elérhetők. 150 euróért például név szerint is megemlítik a művészt egy promóvideóban, 1000 euróért két külön oldalt kap a katalógusban. A PAKS több városban is szervez kiállításokat, például Bécsben, Münchenben, Cannes-ban és Baselben. Ezek a helyszínek név alapján könnyen összetéveszthetők a neves nemzetközi művészeti eseményekkel, mint a cannes-i filmfesztivál vagy az Art Basel.
A cikk szerint Vészabó több díjat is feltüntet az életrajzában, köztük az International Prize Michelangelo-t, a Leonardo da Vinci-díjat, a Donatello-díjat és az Italy: The Genius of Art elnevezésű elismerést. Ezek mindegyike kapcsolatba hozható két olasz névvel, Francesco Saverio Russóval és Salvatore Russóval, akik egy több elemből álló díjrendszert működtetnek. Egy művész 2019-ben arról számolt be a Facebookon, hogy e-mailben gratuláltak neki az elismeréshez, amit 190 euró befizetése után vehetett volna át. A Donatello-díj átadásáról készült videón több díj is látható az asztalon.
Fenyvesi Áron, az ACB Galéria főkurátora szerint
„Ennek az egésznek a lélektanában az van, hogy kell valami objektívnek tűnő visszaigazolás, hogy ne csak te mondd magadnak, hogy te vagy jó és világszínvonalú, hanem elhitetheted másokkal”.
Szerinte a neves művészeti vásárok nem közvetlenül a művészeket, hanem a galériákat keresik meg, és szigorú kiválasztási folyamat előzi meg a részvételt. A hasonló nevű rendezvények a megtévesztés lehetőségét hordozzák, főleg ha egy időben zajlanak az ismert eseményekkel.
Vészabó Noémi több könyvet is írt, amelyeket a Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. adott ki. A kiadó a Magyar Gyógyszerészi Kamara felügyelete alatt működik, amelynek elnöke Hankó Zoltán, a jelenlegi kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs édesapja.
Ahogy már beszámoltunk róla, a Munkácsy-díj átadása után több kritika érte Vészabó Noémit, petíció indult, amelyben a díj visszaadását kérték.
Megyeri János szobrászművész a Népszavának adott interjúban beszélt Vészabó Noémiről, aki az idén megkapta a Munkácsy Mihály-díjat. A szobrász úgy fogalmazott: „Nagyon óvatosan fogalmaznék azzal kapcsolatban, hogy ki giccsfestő és ki zseni”. Hozzátette azt is: „...nem az én véleményem a lényeg, hanem az, hogy Firenzében a Biennálén és Barcelonában, a Modern Művészetek Múzeuma is kiállította egy képét, ahogyan a Louvre is – utóbbi nem is sikerült egyetlen más kortárs magyar művésznek”.
A cikk szerint Vészabó Noémi számos nemzetközi helyszínt és díjat említ művészi pályájának bemutatásakor, de ezek hátterét érdemes közelebbről is megnézni. Barcelonában például nem a MACBA-ban, a helyi kortárs művészeti múzeumban állított ki, hanem a MEAM-ban (Museu Europeu d'Art Modern), amely nem állami fenntartású intézmény. A firenzei biennálé pedig nem azonos a világhírű Velencei Biennáléval.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dalra fakadt Magyar Péter, egy kissé átgondolta a Szózatot is – videó!
A Tisza Párt elnöke feltette a kérdést: gyűlölet, agressziót és erőszak, vagy pedig béke, összefogást és mosoly? Gyorsan meg is válaszolta egy videóval.
„A Fidesz és Orbán Viktor a gyűlöletet, az agressziót és az erőszakot választják. Mi a TISZA-nál a békét, az összefogást és a mosolyt. Tessék választani!” – ezzel a gondolattal osztott meg videót Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt elnöke is kedvet kapott egy kis énekléshez, néhány másodperc erejéig dalra is fakadt a gitáros mellett.
„A Fidesz és Orbán Viktor a gyűlöletet, az agressziót és az erőszakot választják. Mi a TISZA-nál a békét, az összefogást és a mosolyt. Tessék választani!” – ezzel a gondolattal osztott meg videót Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt elnöke is kedvet kapott egy kis énekléshez, néhány másodperc erejéig dalra is fakadt a gitáros mellett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten tartott megbeszélésén arra utasította csapatát, hogy
a teljes tűzszünet után szervezzék meg az országos választásokat
– írja a The Economist ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva.
Az amerikaiak azt remélik, hogy április végén jöhet a tűzszünet. A választásokkal kapcsolatban viszont csak május 5-e után lehet pontosabb információ. Ekkor jár le ugyanis a hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti szavazás határideje. Maga a hadiállapot május 8-án ér véget, ez pedig szükséges ahhoz, hogy a választási folyamat hivatalosan is elindulhasson.
A lap forrásai eltérően nyilatkoztak arról, hogy mikor kerülhet sor a választásokra. Többen úgy vélik, hogy Zelenszkij nyárra tervezi a voksolást. A törvény szerint legalább 60 napot kell biztosítani a kampányra, így a legkorábbi lehetséges időpont július eleje lehet.
Az elnök gyorsasága részben annak is köszönhető, hogy Donald Trump korábban diktátornak nevezte Zelenszkijt, amiért háborús helyzetben sem szervezett választásokat, holott Európában általában nem szokás ilyen körülmények között urnák elé járulni.
Más források szerint azonban a kampánynak három hónapig kellene tartania, mert az ukrán választási hatóságok arról tájékoztatták a parlamentet, hogy ennyi idő szükséges a választói névjegyzékek frissítéséhez a háborús körülmények miatt.
Petro Porosenko, a legnagyobb ukrán ellenzéki párt vezetője szerint valószínűleg augusztus és október között kerülhet sor a választásokra. Szerinte a kampány már februárban elkezdődött, amikor Zelenszkij szankciókat vezetett be ellene. Hivatalosan ezt Porosenko hazaárulási ügyével indokolták, ugyanakkor többen úgy látják, hogy a háttérben az állhatott, hogy Porosenko február elején az Egyesült Államokban járt, ahol Donald Trump több közeli munkatársával is találkozott.
Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Porosenko nem jelent komoly veszélyt Zelenszkij számára, de az elnök ellenszenve gyorsíthatta fel a szankciók meghozatalát. A forrás úgy véli, hogy Zelenszkij akár már júliusban megtarthatja a választást, amivel meglepheti politikai ellenfeleit, mivel a rövid kampányidőszak miatt könnyebb helyzetbe kerülhet.
Az ellenzéki pártok ezzel szemben nem támogatnák a gyors választást. Szerhij Vlaszenko, a Batykivscsina párt egyik vezető parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy már a tűzszünet május 8-ig történő megkötése is komoly feladat lenne. Szerinte ennél is nagyobb kihívást jelentene, hogy a külföldön élő, a fronton harcoló vagy az orosz megszállás alatt álló területeken tartózkodó milliók szavazni tudjanak.
A parlamenti választásokat eredetileg 2023 októberében, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában kellett volna megtartani, de a háborús helyzet miatt ezeket elhalasztották. Volodimir Zelenszkij a Nép Szolgája párt színeiben nyerte meg az előző elnökválasztást még 2019-ben. Akkor a szavazatok 73,22%-át szerezte meg.
Háborús körülmények között ugyanakkor a választások megtartása számos logisztikai és biztonsági kihívást jelentene. A frontvonalon harcoló katonák, a külföldre menekült milliók, valamint az orosz megszállás alatt álló területeken élők szavazati jogának biztosítása rendkívül nehéz feladat.
Putyin felidegesítette Trumpot: az amerikai elnök újabb retorziókat is kilátásba helyezett Oroszországgal szemben
Trump közölte, hogy ha Oroszországgal nem tudnak megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról, akkor kész másodlagos vámokat is kivetni az orosz olajra.
A Kreml hétfőn közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közösen dolgozik egy lehetséges ukrajnai békemegállapodás előkészítésén, valamint a kétoldalú kapcsolatok javításán, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „nagyon dühös” Vlagyimir Putyinra – írja a Reuters.
Trump az NBC News-nak adott interjúban arról beszélt, hogy rendkívül felidegesítette, amikor az orosz elnök kétségbe vonta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hitelességét. Az amerikai elnök azt is kilátásba helyezte, hogy 25–50 százalékos másodlagos vámot vethet ki az orosz kőolaj vásárlóira.
„Ha nem tudok Oroszországgal megállapodást kötni az ukrajnai vérontás megállításáról, akkor másodlagos vámokat fogok bevezetni minden orosz olajra. Ez azt jelentené, hogy ha orosz olajat vásárol valaki, nem üzletelhet az Egyesült Államokkal, 25-50 százalékos vám lesz minden olajon”
– fogalmazott Trump, aki később újságíróknak megerősítette, hogy csalódott Putyinban, de hozzátette: „Úgy látom, lépésről lépésre mégiscsak haladunk”.
„Azt akarom, hogy kössön megállapodást, hogy ne haljanak meg többé orosz és ukrán katonák, meg más emberek sem”
– mondta Trump az Ovális irodában.
„Szeretném, ha betartaná az ígéretét, és úgy gondolom, be is fogja”
– jegyezte meg.
Amikor újságírók rákérdeztek Trump kijelentéseire, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Moszkva továbbra is együtt dolgozik Washingtonnal, és Putyin nyitott maradt arra, hogy kapcsolatban maradjon Trumppal.
„Folytatjuk a munkát az amerikai féllel, elsősorban azért, hogy helyreállítsuk a kétoldalú kapcsolatainkat, amelyeket az előző amerikai kormányzat súlyosan megrongált” – mondta Peszkov. „Emellett dolgozunk néhány, az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos elképzelés megvalósításán is. A munka folyamatban van, de egyelőre nincs olyan konkrétum, amit elmondhatnánk. Időigényes folyamatról van szó, valószínűleg a helyzet bonyolultsága miatt.”
A szóvivő hozzátette, hogy szükség esetén rövid időn belül meg lehetne szervezni egy Trump–Putyin-telefonbeszélgetést, de erre ezen a héten nem számítanak.
Trump, aki azt szeretné, ha béketeremtőként emlékeznének rá, már többször is hangsúlyozta, hogy szeretné lezárni az immár három éve tartó ukrajnai háborút, és figyelmeztetett annak veszélyére is, hogy a konfliktus akár világháborúhoz is vezethet az Egyesült Államok és Oroszország között.
A Kreml hétfőn közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közösen dolgozik egy lehetséges ukrajnai békemegállapodás előkészítésén, valamint a kétoldalú kapcsolatok javításán, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „nagyon dühös” Vlagyimir Putyinra – írja a Reuters.
Trump az NBC News-nak adott interjúban arról beszélt, hogy rendkívül felidegesítette, amikor az orosz elnök kétségbe vonta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hitelességét. Az amerikai elnök azt is kilátásba helyezte, hogy 25–50 százalékos másodlagos vámot vethet ki az orosz kőolaj vásárlóira.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
