Oroszország csak akkor hajlandó befejezni a háborút, ha a NATO kivonul a balti országokból

Másodszor is teljesen semmissé nyilvánított egy devizahitel-szerződést az egyik magyar bíróság az Európai Unió bíróságának májusban meghozott döntése alapján – mondja Bihari Krisztina ügyvéd, aki az első győztest is képviselte. Ez egy „fordított per” volt, ahol a bank perelte az ügyfelet. A bíróság azonban megállapította, hogy sem kamat, sem költség nem jár a banknak, sőt, az ügyfél túlfizetésben van.

A két eddigi győzelmet az tette lehetővé hogy egy 2007-es lízingszerződés kapcsán idén májusban kimondta a luxemburgi bíróság, ha az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás nem volt tisztességes, akkor az egész szerződés érvénytelen, és a bankoknak minden, az adósokra jogtalanul hárított többletköltséget vissza kell fizetniük.

Bihari Krisztina szerint vannak bankok, amelyek ellen megnyerhetőek a perek, és vannak, amelyek ellen nem.

Ez azon múlik, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat az adott banknál a Kúria állásfoglalása alapján érvényesnek minősül, vagy sem.

Hogy mely bankok ellen tartja nyerhetőnek a pereket az ügyvéd, és hány embert érinthet a jogi változás abból az egymillióból, akiknek valaha devizahitelük volt, azzal ebben a hosszabb cikkünkben foglalkozunk részletesen:

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt arról, miért tartja fontosnak a Voks 2025 szavazást. Elmondta: „kétmillió fölött vagyunk, ez fantasztikus siker”, és szerinte ez azt mutatja, hogy az emberek véleménye számít. Úgy fogalmazott, hogy „a Voks 2025 egy olyan erő, amit nem lehet félresöpörni”.

A miniszterelnök szerint egy békési gazdának azért érdemes elgondolkodnia Ukrajna csatlakozásán, mert ha az ország belép az EU-ba,

Egy budapesti pincér pedig Orbán szerint elveszítheti a munkáját, mert az ukrán munkavállalók kevesebb pénzért is elvállalják ugyanazt a munkát.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a döntést most kell meghozni, mert ha az EU elindítja a csatlakozási folyamatot, azt már nem lehet megállítani. „Ha az EU dönt, és végigmegy az úthenger, akkor mindent letarolnak” – mondta. Szerinte a döntés nem halasztható, mert az uniós politikában nincs visszaút.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az európai országok két táborra szakadtak: az egyik oldalon a föderalisták és Ukrajna támogatói állnak, a másikon pedig a patrióták és a nemzeti kormányok. Úgy látja, hogy Magyarország az utóbbiak közé tartozik.

Az Európai Unió soron következő csúcstalálkozójára készülve azt mondta, hogy sokkal több tapasztalata van, mint más vezetőknek, ez pedig előnyt jelent számára. Kiemelte, hogy nem mindegy, egy kormány vagy egy egész ország álláspontját képviseli-e.

A közel-keleti helyzetről szólva elmondta, hogy Irán etnikailag vegyes ország, és ha a központi kormány megbukik, az egész régió destabilizálódhat. „Ha szétesik a központi iráni kormány, akkor az egész ország széteshet, és akkor destabilizáció kezdődhet” – fogalmazott.

Szó esett arról a brüsszeli tervről is, amely megtiltaná az orosz energia importját az EU-ba. A miniszterelnök szerint ez „nyilvánvaló csalás”, mert ha nem szankcióként, hanem kereskedelempolitikai lépésként vezetik be, akkor a tagállamok nem tudnak vétózni. Orbán úgy véli, hogy ez az ezeréves magyar államiság végét jelentené, ha a szavazati jogokat elvennék.

A gazdaság védelmében a kormány fenntartja a kamatstopot és az árréskorlátozásokat. Orbán elmondta, hogy a kamatstop közel 300 ezer családot érint, és közülük 29 ezren azonnal bajba kerülnének, ha megszüntetnék azt. Hozzátette: „Brüsszel azt mondja, nem érdekelnek a magyar családok, ez a háromszázezer család sem érdekel, ez a pénz a bankoknak jár.”

Az árréstopról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kereskedők túl magas profittal dolgoznak, és ez megnehezíti a magyar családok helyzetét. Szerinte a brüsszeli álláspont nem fog változni, így az ügy várhatóan az Európai Bíróság elé kerül majd.

Végül szóba került a 2026-os költségvetés, amit Orbán az „akarat költségvetésének” nevezett. A nehéz idők ellenére célokat fogalmaztak meg: július 1-jétől emelik a családi adókedvezményt, adómentessé teszik a gyedet és a csedet, valamint fokozatosan bevezetik az adómentességet a két- és háromgyermekes édesanyáknak. „Lehet háború van, de én körömszakadtáig küzdeni fogok azért, hogy a kormány a céljait elérje” – mondta.

Kövér László szerint a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenése új mélypontot hozott a magyar belpolitikában. Az Országgyűlés elnöke az M1 48 perc című műsorában úgy fogalmazott:

A házelnök a Momentummal kapcsolatban is élesen fogalmazott. A pártot „ügynökpártnak” nevezte, amely szerinte nem belső igényből, hanem külső megrendelésre jött létre. Hozzátette: a pártnak szerinte nem volt más célja, mint a destrukció, és nem zárta ki, hogy egyes politikusaik a „Soros-féle hálózat” valamelyik intézményében vagy a Tisza Párt listáján folytathatják.

A Momentum korábbi füstgyertyás akcióját is kommentálta, amelyet a Parlamentben hajtottak végre. A házelnök ezzel kapcsolatban azt mondta:

Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról is beszélt a műsorban. Kövér Lászlót meglepte a döntés, de még inkább az, hogy azt nem maga a politikus, hanem a felesége jelentette be. Úgy fogalmazott: „Ez azoknak a találgatásoknak ad alapot, amely szerint Gyurcsány Ferenc nem egy autonóm személyisége volt a politikának, sokkal inkább egy háttérhatalom embere.”

Ukrajnával kapcsolatban a házelnök arról beszélt, hogy bár elismerésre méltónak tartja az ukránok hősies helytállását, kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy ennek van-e értelme. Mint mondta, mély emberi szimpátiát érez a háborút elszenvedő ukrán emberek iránt, az ukrán politikai elittel szemben viszont nem, mert szerinte „ők bűnrészesek abban, ami történt”.

(via Telex)

Kocsis Máté a Tisza Párt digitális jelenlétéről, a gyűlölködő kommentek kezeléséről és a közvélemény-kutatásokról beszélt Rónai Egon műsorában.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a Tisza egy „nagyon brutalizált és agresszív digitális hálózatot működtet”. Úgy látja, hogy a párt a való életben nem igazán aktív. „Mi úgy látjuk egyébként, hogy ők a hétköznapokban nincsenek úgy jelen. Tehát az ő párszervezettségük az nincs valójában” – mondta.

Kocsis kitért arra is, hogy külön jogászcsapatot működtetnek, amely a gyűlölködő, halált kívánó hozzászólásokat vizsgálja. Elmondása szerint figyelnek arra, hogy „az összes életellenes, mocskos, halált kívánó kommentelőt” egyesével azonosítsák és feljelentsék. Hangsúlyozta, hogy még a kormánypárti kommentelőknek is azt javasolja: senkinek ne kívánják a halálát.

A politikus arról is beszélt, hogy nem tartja hitelesnek azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerint a Tisza Párt a tavalyi EP-választásokhoz képest jelentősen megerősödött.

– jelentette ki. Hozzátette, hogy bár a párt valóban fölerősödött, „talán még annál a szintnél is jobban, amit Márki-Zay Péterék elértek 2022-ben”, de szerinte ettől még nem vezetnek.

Végül felidézte: 2021-ben is volt olyan időszak, amikor az ellenzéki összefogás a Fidesz előtt járt. Kocsis emlékeztetett rá, hogy ezt idén áprilisban Orbán Viktor is elismerte, amikor úgy fogalmazott, a Tisza komolyan kezelendő kihívás, hasonlóan a 2021 őszén még vezető ellenzéki együttműködéshez.

Nem ő az egyetlen fideszes politikus, aki – legalábbis a nyilvánosság előtt – nem hisz a Medián számainak. Korábban Lázár János hazugságot is emlegetett a legújabb közvélemény-kutatások alapján.