Orbán Viktor videóban értékelte az indiai pihenését: „Egy másik kultúrában megmártózni, hát, az igazán ráfér az emberre”

Bilinccsel a csuklóján, a börtönrácsokba kapaszkodva ábrázolja egy fotómontázs Ilaria Salist. A képet Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára osztotta meg az X-en.

You should be here, not on TV. @salisilaria https://t.co/lDTZMqiWW9 pic.twitter.com/9j1KAMHqtv

— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) February 9, 2025

A fotó azonban nem eredeti, hanem egy stockképből készült montázs. A kép egy börtönben álló, narancssárga ruhás, megbilincselt nőt ábrázol, amely egy videósorozat része. A leírás szerint egy női rab látható rajta, aki az elkövetett bűncselekménye miatt tölti büntetését.

A La Repubblica olasz lap szerint ez a poszt a magyar kormány újabb támadása az antifasiszta aktivista ellen. Salis az AVS (Zöldek és Baloldaliak Szövetsége) EP-képviselője, Magyarország pedig azzal vádolja, hogy 2023. február 11-én Budapesten, a Becsület Napján részt vett három neonáci megverésében.

Salis reagált is Kovács posztjára.

– írta. Hozzátette, hogy „egy valódi jogállamban senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani a bíróság ítélete előtt”. Szerinte azonban Magyarországon ez az alapelv idegen a kormánytól.

Az EP-képviselő szerint még ennél is aggasztóbb, hogy „Orbán illiberális demokráciájában a politikai ellenfeleknek nem szabad megszólalniuk”. Azt írta: „Kovács szerint valójában nem a televízióban kellene beszélnem, hanem börtönben kellene lennem. Ugyanabban, amelyben 15 hónapot töltöttem előzetes letartóztatásban.” Úgy látja, hogy a politikai ellenfeleket el akarják hallgattatni, ha pedig ez nem lehetséges, akkor fenyegetik őket.

(via Telex)

A 76 éves hódmezővásárhelyi nő a 2022-es választási kampány idején szórólapokat terjesztett, emiatt indított ellene pert Lázár János becsületsértés miatt. Az ügyben a Szegedi Törvényszék hozott jogerős ítéletet, amely szerint a nyugdíjasnak

Szabó Margit, a Vásárhely Jövőjéért Egyesület elnöke a választási időszakban olyan szórólapokat terjesztett, amelyek miatt Lázár János, az építési és közlekedési miniszter bírósághoz fordult. A miniszter szerint a szórólapok becsületsértő állításokat tartalmaztak, és érdeksérelmet okoztak számára a nagy nyilvánosság előtt.

A nyugdíjas nő a per során azzal érvelt, hogy az általa terjesztett információk valósak, és ezt újságcikkekkel próbálta alátámasztani. Úgy vélekedett, hogy

Hozzátette, hogy a kormánypárt kampányaiban gyakran használnak ennél durvább és sértőbb kifejezéseket.

Az ügy először több bíróságon is elakadt. A Szegeder szerint előbb a hódmezővásárhelyi és a szegedi járásbíróság is elfogultságot jelentett, később pedig a makói és a szentesi bíróság sem tárgyalta az ügyet. A Magyar Narancs arról írt, hogy

Végül egy budapesti ügyvédhez fordult, akit újsághirdetés útján talált meg.

A per első fokon Csongrádon zajlott 2023 májusában, ahol a bíróság két év próbára bocsátotta Szabó Margitot. Lázár János fellebbezett, és a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék egy évre csökkentette a próbaidő hosszát. Emellett a nőnek 10 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie.

Újabb fejlemények láttak napvilágot a makói testvérek ügyében. A gyermekek nagyszülei nem adják fel, és a közösségi médiában is igyekeznek megosztani történetüket.

A 12 éves Iza és 9 éves öccse elhelyezéséről továbbra sincs egyértelmű döntés. A gyerekek édesanyja nemrég elhunyt, és az anya még életében úgy rendelkezett, hogy szülei, azaz a nagyszülők kapják a felügyeleti jogot. Ennek ellenére a gyámhivatal egyelőre az apának ítélte a gyermekeket. Jelenleg a kislány már az apával él, azonban a kisfiú továbbra is a nagyszülőknél maradt.

A gyermekek nagyapja most egy újabb Facebook-posztban osztotta meg a gyámhivatal legfrissebb döntését. „Milyen ország ez, milyen gyermekvédelem az, ahol a szolgalelkű hivatalnokok úgy döntenek lelki traumákon átesett gyerekekről, mint egy tárgyról. Ma kaptam kézhez a gyámhivatal legújabb döntését, amely K. Ábel végrehajtását rendeli el, és felkérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád-Csanád Vármegyei Adó- és vámigazgatóságát a végzés foganatosításra” – írta a posztjában.

A posztban a nagyapa a határozat részleteit is megosztotta, amely arra kötelezi őket, hogy adják át a kisfiút az apának. A bejegyzéshez képeket is csatolt, amelyekkel azt állítja, hogy az apai láthatások után a gyerekek „szúnyog- és bolhacsípésekkel, retkesen, koszosan” kerültek vissza hozzájuk. A nagyapa szerint a határozatban az is szerepel, hogy nem akarták átadni a gyereket, ezt azonban cáfolja.

– fogalmazott.

A történet továbbra is nagy visszhangot vált ki a közösségi médiában, és a gyámhivatal döntései körül komoly viták alakultak ki. A gyermekek elhelyezésének kérdése még mindig rendezetlen.

Az elmúlt években több ezer egészségügyi dolgozó nem tudta kivenni az őt megillető szabadságot a hazai egészségügyet sújtó munkaerőhiány miatt. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára egy levélben tájékoztatta a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), hogy ezek a ki nem vett szabadságok elvesztek. A MOK azonban ezt az álláspontot elfogadhatatlannak tartja, és jogellenesnek nevezte.

A kamara a vasárnap esti Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jogszabályai világosan kimondják a munkavállalók éves fizetett szabadsághoz való jogát. „A 2003/88/EK irányelv 7. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdése egyaránt deklarálja a munkavállalók éves fizetett szabadsághoz való jogát. Az Alaptörvény XVII. cikke is kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz” – írták.

Hivatkoztak az Európai Unió Bíróságának (C-120/21) egyértelmű ítéletére is. Eszerint az a gyakorlat, amely alapján a munkavállaló egyszerűen „elveszíti” a tárgyévben ki nem adott szabadságát, sérti az uniós jogot. A kamara szerint a magyar jogszabályokat is ennek megfelelően kell értelmezni.

A bejegyzésben nyilvánosan arra kérték Takács Pétert, hogy vizsgálja felül a kialakított álláspontot

– áll a posztban.

A kamara szerint, ha jogi akadálya van a szabadságok kiadásának, a problémát még a tavaszi ülésszakon orvosolni kell. „A betegeknek joguk van ahhoz, hogy olyan orvosok és ápolók gyógyítsák őket, akiknek az állam biztosítja, hogy munkájukat megfelelő testi és pszichés állapotban, kipihenten, kellő odafigyeléssel és koncentrációval tudják végezni” – zárta a közleményt a Magyar Orvosi Kamara.

(via 24.hu)