Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid 2024. október 11-én alapította meg új vállalkozását, a Timolod Kft.-t. A cég székhelye Székesfehérváron található, fő tevékenységi köre pedig kőfejtés, valamint gipsz és kréta bányászata.
A friss alapítású cég az év végéig kevesebb mint három hónapot működött, ez idő alatt pedig mindössze 1 millió forintos nettó árbevételt ért el.
Ugyanakkor az „egyéb bevételek” soron 710 millió forint jelent meg, így a vállalkozás 648,2 millió forintos profittal zárta a 2024-es üzleti évet
Az „egyéb bevételek” pontos tartalma nem derült ki a cégbeszámolóból. A könyvelési gyakorlat alapján ilyen bevétel származhat például eszközértékesítésből, kártérítésből vagy támogatásból is.
2025. március 11-én Orbán Dávid 500 millió forintos osztalékot hagyott jóvá az eredménytartalék terhére.
Orbán Dávid neve nem ismeretlen a családi bányászati üzletágban: 2022-ben a Dolomit Kft. ügyvezetője lett, majd 2023-ban az Orbán Győző – Orbán Viktor édesapja – által alapított Gánt Kő Kft. leányvállalatának, a Dolomit Inert Kft.-nek is résztulajdonosa és ügyvezetője lett.
Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid 2024. október 11-én alapította meg új vállalkozását, a Timolod Kft.-t. A cég székhelye Székesfehérváron található, fő tevékenységi köre pedig kőfejtés, valamint gipsz és kréta bányászata.
A friss alapítású cég az év végéig kevesebb mint három hónapot működött, ez idő alatt pedig mindössze 1 millió forintos nettó árbevételt ért el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tineke Strik, az Európai Parlament magyar ügyekkel foglalkozó jelentéstevője szerint Magyarország elidegeníti magát az Európai Uniótól és az európai értékektől. A holland zöldpárti politikus az Euronewsnak adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte az új magyar törvény orosz mintára készült, és komoly problémákat vet fel.
„Világosan látszik az orosz befolyás ezen a törvényen. Majdnem egy az egyben lemásolták az Oroszországban látott Navalnij-törvényt. Most minden kritikus hangot egyenként akarnak elfojtani, tisztességes eljárás nélkül, ha úgy érzékelik, hogy külföldről támogatják ezeket.”
Strik szerint akár az EU, akár az ENSZ forrásait is külföldi finanszírozásnak számítaná a törvény, annak ellenére, hogy Magyarország tagja ezeknek a szervezeteknek. Úgy véli, ezzel a kormány teljesen a feje tetejére állítja a világot.
A politikus azt szeretné, ha az Európai Bizottság határozottan fellépne, ha a magyar Országgyűlés elfogadja a törvényt. Azt mondta: „Nagyon helyes, hogy alaposan megvizsgálják a jogszabályt, de nincs veszíteni való időnk. A törvény hamarosan hatályba léphet, és azonnali hatása lesz azon magyarországi szereplőkre, akik külföldről szerzik a forrásaikat, hiszen őket egyetlen éjszaka alatt megfoszthatják a külföldi bevételeiktől.”
A Szuverenitásvédelmi Törvény már az Európai Törvényszék előtt van. Strik szerint a Bizottság kérhetné a jogszabály alkalmazásának felfüggesztését. „Az Európai Bizottság nem függesztheti fel ezt a törvényt, de a bírósághoz fordulhatnak és kérhetik a jogszabály alkalmazásának felfüggesztését, hiszen már van egy aktív eljárás a Szuverenitásvédelmi Törvény ügyében.”
Közben a Tanács jövő kedden újabb meghallgatást tart Magyarország ügyében a Hetes Cikkely szerinti eljárás keretében. Ez a folyamat már hét éve tart. Strik szerint a Tanácsnak lépnie kellene, mert szerinte komoly veszélyben vannak az alapszerződés elvei.
A holland politikus szerint Orbán Viktor minden feltételt teljesít ahhoz, hogy megvonják tőle a szavazati jogot. Azt mondta:
„A folyamat vége Orbán szavazati jogának elvétele lenne. Hiszen ő az összes ehhez szükséges feltételt teljesíti. És egyfajta belső ellenséggé vált. Blokkolja a Tanács döntéseit, zsarolja a tagállamokat például a biztonságpolitika terén. Ki kellene mondaniuk, hogy eddig és ne tovább! A Tanácsnak minden oka meglenne erre. Elvennénk tőle azt az eszközt, amit a Kreml bábjaként használ.”
A magyar kormány képviseletében Deutsch Tamás és Gál Kinga levélben tájékoztatta az EP-képviselőket a törvényről. Azt írták: „Az új jogszabálytervezet célja a nemzeti szuverenitás védelme a közéletben megjelenő rejtett külföldi befolyással szemben. A javaslat új szabályozási keretet hoz létre azon szervezetek számára, amelyek külföldi finanszírozásban részesülnek, és aktívan alakítják a magyar politikai diskurzust.”
A levél szerint a jogszabály amerikai mintára készült, de a magyar változat kifinomultabb és enyhébb. Végül úgy fogalmaztak: „Végső soron Magyarország átláthatósági törvénye nem csupán jogi eszköz, hanem egyértelmű politikai nyilatkozat is: a magyar demokrácia kizárólag a magyar emberek előtt tartozik felelősséggel.”
Tineke Strik, az Európai Parlament magyar ügyekkel foglalkozó jelentéstevője szerint Magyarország elidegeníti magát az Európai Uniótól és az európai értékektől. A holland zöldpárti politikus az Euronewsnak adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte az új magyar törvény orosz mintára készült, és komoly problémákat vet fel.
„Világosan látszik az orosz befolyás ezen a törvényen. Majdnem egy az egyben lemásolták az Oroszországban látott Navalnij-törvényt. Most minden kritikus hangot egyenként akarnak elfojtani, tisztességes eljárás nélkül, ha úgy érzékelik, hogy külföldről támogatják ezeket.”
Strik szerint akár az EU, akár az ENSZ forrásait is külföldi finanszírozásnak számítaná a törvény, annak ellenére, hogy Magyarország tagja ezeknek a szervezeteknek. Úgy véli, ezzel a kormány teljesen a feje tetejére állítja a világot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ország délnyugati-nyugati tájai után Budapestet is elérte a zivatarlánc – írja a HungaroMet. Az ország egy részét már erős széllel, intenzív csapadékkal és néhol apró szemű jéggel köszöntött be a vihar.
A budapesti zivatar egyre többfelé várható zápor, az ország délnyugati felén elszórtan zivatar is – az északkeleti negyedben azonban csak estétől növekszik a csapadék esélye. A zivatarokat felhőszakadás is kísérheti.
A koradélután folyamán több kerületben jelentős csapadék hullott, villámlott és az ég is többször megdörrent. Az előrejelzés szerint a nap további részében a fővárosban és térségében alapvetően esős, záporokkal tarkított idő várható.
Az ország délnyugati-nyugati tájai után Budapestet is elérte a zivatarlánc – írja a HungaroMet. Az ország egy részét már erős széllel, intenzív csapadékkal és néhol apró szemű jéggel köszöntött be a vihar.
A budapesti zivatar egyre többfelé várható zápor, az ország délnyugati felén elszórtan zivatar is – az északkeleti negyedben azonban csak estétől növekszik a csapadék esélye. A zivatarokat felhőszakadás is kísérheti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mi lesz a devizahiteles szerződésekkel? Reagált a Bankszövetség
A szervezet az Európai Bíróság devizahiteles ügyével kapcsolatban reagált. Szerintük a magyar jogrendet és az ügyfelek szerződéseit nem érinti érdemben az ítélet.
Szakértői vélemények alapján a bankok és leányvállalataik által nyújtott általános tájékoztatások és szerződések tisztességesek és érvényesek - közölte a Magyar Bankszövetség az MTI kérdésére, hogy mennyiben érinti a volt devizahitelesek szerződéseit az Európai Unió Bíróságának közelmúltban hozott döntése egy devizahiteles ügyében.
A bankszövetség felidézte:
a magyarországi devizahiteles kérdést a kormány az MNB és a bankszektor tehervállalásával, kedvezményes árfolyamon való elszámolással és forintosítással 2015-ben jogszabállyal lezárta.
Az Európai Unió Bírósága egy nem banki pénzügyi szolgáltató egyedi esetét vizsgálta meg. Ez alapján az ítélet értelmezése és annak megfelelően az egyedi ügyben a döntés meghozatala az eljáró magyar bíróság feladata lesz - hangsúlyozták.
Az ügyben néhány napja Hadházy Ákos is megszólalt:
Szakértői vélemények alapján a bankok és leányvállalataik által nyújtott általános tájékoztatások és szerződések tisztességesek és érvényesek - közölte a Magyar Bankszövetség az MTI kérdésére, hogy mennyiben érinti a volt devizahitelesek szerződéseit az Európai Unió Bíróságának közelmúltban hozott döntése egy devizahiteles ügyében.
A bankszövetség felidézte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás ennyi embert részesített elnöki kegyelemben a hivatalba lépése óta
A Sándor-palota szerint csak idén januártól májusig 69 döntés született, de pozitív határozat egy sem volt köztük. Sulyok elődei jóval engedékenyebbek voltak.
Sulyok Tamás köztársasági elnök 2025 első négy hónapjában 69 kegyelmi kérvényről döntött – és mindegyiket elutasította. A Sándor-palota a HVG közérdekű adatigénylésére közölte a számokat.
A beadványok mind végrehajtási kegyelmi kérelmek voltak, vagyis már jogerősen elítélt emberek kérték a büntetésük elengedését vagy enyhítését. Két ügy olyan bűncselekményhez kapcsolódott, amelyeknél a törvény szerint az államfő már nem is adhat kegyelmet – ezek pedofil jellegű esetek voltak.
A kegyelmi kérelmek teljes elutasítása nem új irány Sulyok Tamás részéről.
Hivatalba lépését követően tavaly tíz hónap alatt 680 ilyen ügyet bírált el, és akkor sem élt a kegyelmezés lehetőségével. Most négy hónap alatt 69 döntés született, vagyis a tempó is lassabb lett.
A köztársasági elnök már hivatalba lépésekor jelezte: „kiegészítő és kivételes hatáskörnek” tartja a kegyelmi jogkört. Az elmúlt 35 évben ő az első államfő, aki senkinek nem adott kegyelmet.
Az előző köztársasági elnök, Novák Katalin ezzel szemben jóval aktívabb volt ezen a téren. 2023-ban 8,97 százalékos pozitív döntési arányt ért el, ami harminc éve nem látott magasság. Ő eljárási kegyelmet is adott, amely még jogerős ítélet előtt kérhető. 2022-ben a Hunnia-per hét vádlottját részesítette ilyen döntésben, tíz év kihagyás után először.
Emellett ő tartja a legtöbb egy nap alatt megadott kegyelem rekordját is: 2023. április 27-én, a pápalátogatásra hivatkozva, 22 személynek adott kegyelmet – köztük volt K. Endre is, akinek ügye később botránnyá dagadt.
2024-ben Novák már egyetlen kérvényről sem döntött, akkor már nem utasított el és nem is hagyott jóvá semmit. Sulyok Tamás kezdetben ezt a példát követte, majd áprilisban elkezdte elbírálni az ügyeket – de kegyelmet azóta sem adott senkinek.
A magyar államfő háromféle kegyelmet adhat: eljárásit, végrehajtásit és mentesítésit. Az első ritkább, a második a leggyakoribb, a harmadik pedig a büntetett előélet alóli mentesítést jelenti.
Korábban minden ilyen döntéshez kellett az igazságügyi miniszter ellenjegyzése is. Ez a szabály azonban megszűnt, miután Varga Judit – aki ellenjegyezte K. Endre kegyelmét – a botrány miatt távozott, és a törvényt módosították.
A közkegyelem – azaz az amnesztia – nem az elnök, hanem az Országgyűlés hatásköre. Ilyen volt például 1991-ben a taxisblokádban résztvevők mentesítése Göncz Árpád kezdeményezésére.
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetén külön szabályok vonatkoznak a kegyelmi eljárásra. Ilyenkor negyven év után lehet kérvényt benyújtani, és egy tanács javaslata alapján születhet döntés.
Sulyok Tamás köztársasági elnök 2025 első négy hónapjában 69 kegyelmi kérvényről döntött – és mindegyiket elutasította. A Sándor-palota a HVG közérdekű adatigénylésére közölte a számokat.
A beadványok mind végrehajtási kegyelmi kérelmek voltak, vagyis már jogerősen elítélt emberek kérték a büntetésük elengedését vagy enyhítését. Két ügy olyan bűncselekményhez kapcsolódott, amelyeknél a törvény szerint az államfő már nem is adhat kegyelmet – ezek pedofil jellegű esetek voltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
