HÍREK

Orbán Viktor szerint elmúlt a háborús veszély: A NATO alapdokumentumai világossá teszik, hogy a NATO területén kívüli bármilyen akcióban való részvétel csak önkéntes lehet

Stoltenberg azután érkezett Budapestre, hogy a B9-ek találkozóján állítólag Magyarország kizárását fontolgatták. Orbán szerint a NATO és Magyarország kapcsolata erősödött, nem blokkoljuk a többség döntését


Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, ahol hangsúlyozta a Magyarország és a NATO közötti együttműködés erősödését, írja a Telex.

Az eseményt váratlanul rendezték meg, bár az Ukrajna elleni orosz háború miatti magyar álláspont különbözősége a NATO-tól indokolttá tette a találkozót.

A miniszterelnök a Kossuth rádióban pénteken már utalt is a találkozóra:

„Azt látom, hogy a Brüsszelből jövő nyomás kivédését kitanultuk, Magyarország tudja, hogyan kell megvédeni a függetlenséget. A NATO egy nehezebb ügy, jön majd ide a NATO-főtitkár is. Azt látom, mindenképp ki kell maradnunk abból, amit a NATO ukrajnai missziónak nevez.”

Orbán a találkozón kijelentette, hogy Magyarország álláspontja arról, hogyan érhető el a béke, eltér a NATO többségétől, de tiszteletben tartja a különböző vélemények súlyát és számát.

„Magyarország nem kíván blokkolni NATO-döntéseket, amelyeket a többi tagállam szorgalmaz.”

– mondta. Hozzátette, hogy Magyarországnak nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a tőle különböző véleményeket nagy számban megváltoztassa.

A sajtótájékoztatón részt vettek a magyar és NATO delegáció tagjai is, úgy mint Szijjártó Péter külügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Balogh István, Magyarország NATO-nagykövete, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai főtanácsadója, Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár, és Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója.

A NATO részéről jelen volt Stoltenbergen kívül Allison Hart, a NATO Human Security Unit helyettes vezetője, Gjermund Eide, a főtitkár katonai tanácsadója, Farah Dakhlallah, a NATO szóvivője, és Stian Jenssen, a NATO-főtitkár kabinetfőnöke.

Stoltenberg egyébként Budapestre érkezése előtt a Bukaresti Kilencek (B9) csoport ülésén vett részt, ahol a csoport fontolgatta, hogy kizárják Magyarországot megbeszéléseikről.

A B9 tagjai közé tartozik Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia. A csoport célja, hogy összehangolják biztonságpolitikai elképzeléseiket, különös tekintettel az orosz fenyegetésre. Magyarország az utóbbi üléseken rendre megvétózta az Ukrajna támogatásáról szóló állásfoglalásokat.

Ugyan Orbán a múlt vasárnapi EP-választást is arra építette fel, hogy aki nem a Fideszre szavaz, az a háborúra szavaz, Stoltenberg néhány napja Helsinkiben ismét kijelentette, hogy a NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába.

Orbán szerint a legjobb perspektíva Ukrajna számára, ha ütközőzóna lenne Oroszország és a Nyugat között.

„Az oroszok újra és újra és újra és újra el fogják pusztítani Ukrajnát. Oroszország soha nem fog elfogadni egy olyan EU- és NATO-tagot, mint Ukrajna a küszöbén. Soha”

– mondta Orbán még februárban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter a bot a küllők között: tovább blokkolja Magyarország a 6,5 milliárdos ukrajnai békekeretet
Igaz, ezt a kifizetést Magyarország eddig is blokkolta – igaz, most már azt is tudni lehet, miért. A Lukoil-olaj kiesése hetek óta bosszantja a kormányt. A pénzt egyébként nem Ukrajna kapná, hanem az uniós tagállamok.


Magyarország ismét keresztbe tesz az Európai Unió egységének: most épp a békekeret 6,5 milliárd eurós kifizetését blokkoljuk, mert Ukrajna nem enyhít a Lukoilra vonatkozó szankciókon. Az orosz cég ugyanis nem tud Magyarországra és Szlovákiába exportálni. Magyarország egyébként már hónapok óta akadályozza ezeket a kifizetéseket.

Szijjártó Péter az ATV-nek adott interjúban bekeményített:

„Világossá tettem, hogy amíg ezt a kérdést Ukrajna nem oldja fel, addig az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését felejtse is el mindenki, mert hogy nézne az ki, hogy mi hozzájárulunk, miközben Ukrajna az energiaellátásunk biztonságát veszélyezteti”

– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető az uniós külügyminiszterek hétfői találkozójáról számolt be, ahol az is terítéken volt, hogy egy ukrán elnöki rendelet miatt az orosz Lukoil június vége óta nem használhatja az ukrán kőolajvezeték-hálózatot a nyugatra irányuló szállításaihoz, így Magyarországra és Szlovákiába sem jut el az olaj.

Szijjártó szerint a helyzet „egyértelmű”, bár az orosz olajimport volumene a megszokott szinten van – igaz, a Lukoil nyersanyaga nélkül. Korábban azt nyilatkozta, hogy különféle átmeneti megoldásokkal sikerült fenntartani az import szintjét.

A Lukoil-import kiesése rövid távon nem probléma, hosszabb távon viszont az lehet, mivel a Mol egyelőre sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tud lemondani az állandó orosz olajról.

Az uniós békekeretből származó pénzt egyébként nem Ukrajna kapná, hanem az uniós tagállamok korábbi fegyverszállításaik ellentételezésére. Szijjártó szavai azért is tűnnek súlytalannak, mert Magyarország már hónapok óta blokkolja a kifizetéseket. A magyar kormány nem először próbál különféle ügyeket blokkolva magának előnyöket szerezni.

A magyar kormány viszonya az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal jelenleg finoman szólva sem rózsás. Orbán Viktor kormánya mindenkit meghökkentett a partnerekkel nem egyeztetett „békemissziós” diplomáciai körútjával. Szijjártó saját bevallása szerint a miniszterek tanácskozásán 3-3,5 órán keresztül hallgatta a „hisztit” és „siralmakat”.

via hvg.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videón a gigazivatar Szentesen: 60 milliméter csapadék áztatta el a várost – a környék is kapott a hatalmas viharból
Kedden elsősorban az ország keleti felének jutott a nagy mennyiségű csapadékból.


Ahogy az előrejelzések ígérték, az ország egy részére már ma hatalmas viharok, jelentős mennyiségű csapadékkal járó felhőszakadások érkeztek meg. Elsősorban az ország keleti fele ázott el: az Alföld és az Északi-Középhegység is kapott az égi áldásból – számol be az Időkép.

A viharok kialakulását ezúttal is a helyi domborzati viszonyok, összeáramlási vonalak vezérelték. Az így létrejött zivatarcellák csigalassan mozogtak, gyakran el sem távolodtak jelentősen a kialakulásuk helyétől.

Emiatt az intenzívebb gócok helyenként kiadós csapadékot tudtak lezúdítani, amihez légzuhatag, néhol apró szemű jég is társult.

A legtöbb csapadékot Szentesen mértük, ahol 60,7 millimétert hozott össze rövid idő alatt az egyik intenzív zivatar.

De többek között Szeged és Makó is kapott a hatalmas mennyiségű esőből.

A szentesi eső – Időkép

Ítéletidő Üllésen – Időkép

Fotó: Tnita / Időkép

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Teljesen hiába borította ki a bilit Magyar Péter, a Diákhitel újra Balásy Gyula cégeivel szerződött le
Az új szerződést május 16-án kötötték meg, tárgyként ugyanúgy „egyéb szolgáltatást” adtak meg, mint korábban. A friss megállapodás hatálya 2025. február 28-ig tart.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. július 24.



Újra leszerződött a New Land Media és a Lounge Design cégekkel a Diákhitel Központ Zrt. - írta meg a hvg.hu.

A Balásy Gyula érdekeltségeibe tartozó csoport és a Diákhitel Központ közötti kapcsolat nem mai, Magyar Péter februári Partizán-interjújának egyik fajsúlyos állítása az volt, hogy az egykor vezetése alatt álló zrt. túlárazott szerződéseket kötött a központi kommunikációs tendert elnyerő cégekkel.

Az állami cég egyelőre nem bírálta felül a gyakorlatát, Balásy két cégével ismét kötött egy szerződést, már 174 millió forintért.

Az új szerződést május 16-án kötötték meg, tárgyként ugyanúgy „egyéb szolgáltatást” adtak meg, mint korábban. A friss megállapodás hatálya 2025. február 28-ig tart.

A Telex emlékeztet rá, hogy a megállapodás megtalálható a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2024 második negyedéves megbízásait tartalmazó közbeszerzési hirdetményben is, eszerint a tárgy „a Diákhitel Központ Zrt. 2024. évi kommunikációs tevékenységével és médiakampányaival összefüggő komplex kommunikációs feladatok ellátása”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Föld valaha volt legmelegebb napja volt a vasárnap
Az előző rekord tavaly nyári volt (ami az északi féltekét illeti), szóval a tendencia a globális felmelegedés szempontjából nem kifejezetten jó.


A globális felmelegedés újabb szomorú mérföldköve: vasárnap újra megdőlt a bolygónk valaha mért legmagasabb átlaghőmérséklete – írja az Időkép.hu.

A Copernicus Climate Change Service (C3S) ERA5 adatbázisának előzetes elemzése szerint július 21-én

17,09 °C volt Földünk átlaghőmérséklete,

ami egy hajszállal, pontosabban egy század fokkal magasabb, mint a 2023. július 6-án mért átlag. Az ERA5 adatbázisa 1940-ig nyúlik vissza, és még sosem rögzítettek ilyen magas globális átlaghőmérsékletet. Az elmúlt 30 év átlagát nézve ez 0,84 °C-os növekedést jelent.

2024 júliusában extrém hőhullámok sújtották az északi félteke számos pontját, köztük Magyarországot is, ahol 41,6 °C-ig emelkedett a hőmérséklet. De nem csak nálunk: a Közel-Keleten, Indiában és Mexikóban az 50 fokot is elérte a csúcshőmérséklet. És mintha ez nem lenne elég, a hőség a tengereket és óceánokat sem kímélte: tengeri hőhullámok emelték az átlag fölé a vízfelszín hőmérsékletét, ami szintén hozzájárul a globális melegedési tendenciához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk