HÍREK
A Rovatból

Mráz Ágoston Sámuel szerint az Orbán poloskázós kijelentése miatti tiltakozás csak műbalhé

Orbán Viktor és Magyar Péter is nagy tömeget vonzott március 15-én, de a kormányfő szófordulatai uralták a közbeszédet. Az ATV által megkérdezett elemzők szerint Magyar nem tudott elég erőset mondani a versenyben.
F. O. - szmo.hu
2025. március 16.



Orbán Viktor és Magyar Péter is nagy tömeget vonzott március 15-én, de a közéleti viták középpontjába a miniszterelnök „poloskázós” kijelentése került. Az ünnepi beszédeket Mráz Ágoston Sámuel és Nagy Attila Tibor elemezték, eltérő szempontokat hangsúlyozva, írta az atv.hu.

A Nézőpont Intézet vezetője,

Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor beszéde több fontos politikai üzenetet is megfogalmazott, és a tematizációs versenyben sikerült előnyét megtartania.

A miniszterelnök a szuverenitásvédelem és a családbarát adózás összekapcsolásával, valamint az Ukrajna EU-tagságáról szóló kampány elindításával is megerősítette pozícióját. Ezzel szemben Magyar Péter elsősorban az Orbán-ellenes szavazókhoz szólt, de nem tudott olyan hatásos üzenetet megfogalmazni, amely versenyre kelhetett volna a kormányfő kijelentéseivel. Az aláírásgyűjtési akcióját is kritizálta az elemző, mondván, hogy „inkább adatbázis-építésnek tűnik, mintsem egy új téma napirendre vételének”.

Nagy Attila Tibor az Ultrahang műsorában azt mondta, hogy Orbán Viktor beszéde „nem kicsit volt jobb” Magyar Péterénél, és külön kiemelte a „poloskázás” szófordulatot, amely szerinte jobban megragadta a figyelmet. Úgy véli, hogy

Magyar Péter beszéde túl hosszú volt, és kevésbé volt lényegretörő,

mint a miniszterelnöké. Szerinte az ellenzéki politikus által bejelentett „Nemzet hangja” kérdőív nem hozott érdemi újdonságot.

A „poloskázás” kijelentés nagy visszhangot váltott ki a közösségi médiában is. Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője a Facebookon azt írta, hogy Orbán Viktor beszéde „fertelmes” volt, és „minden morális szempont félresöprése” történt. Mráz Ágoston Sámuel szerint azonban a felháborodás „műbalhé”, és hozzátette, hogy „a magyar politika nyelvezete kemény”. Kiemelte, hogy

„a poloska szó akkor jelent meg a magyar közbeszédben, amikor Magyar Péterről kiderült, hogy titokban és illegálisan felvételt készített”.

A március 15-i beszédek után az is kérdés, hogy a Fidesz vagy a Tisza Párt tudja jobban mozgósítani támogatóit. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Tisza népszerűsége az év eleje óta csökken, és Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyar Péter nem tudott új lendületet venni. A kormányzat témái – például a „húsvéti nagytakarítás” és a külföldi befolyás elleni intézkedések – várhatóan továbbra is napirenden maradnak.

Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy bár a Tisza Párt továbbra is veszélyes ellenfél, a mostani beszédek nem változtatták meg jelentősen a politikai verseny állását. Hozzátette, hogy „a gyűlölködés, az egymásra fenekedés nem jó”, és március 15. sem hozta közelebb a politikai oldalak közötti közös pontokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Lázár János szerint vissza kell szerezni azokat a jogokat, amelyeket az EU-csatlakozáskor elvesztettünk
A közlekedési és építési miniszter március 15-e alkalmából arról beszélt, hogy „Magyarországnak függetlenítenie kell magát”.


„Magyarországnak függetlenítenie kell magát” - ezt hangsúlyozta március 15-e alkalmából Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter szombat délelőtt arról írt a Facebook-oldalán, hogy ennek három feltétele van: „most és a jövőben is ki kell maradnunk minden háborúból”,

„vissza kell állítanunk Magyarország önrendelkezési jogát, azokat is, amelyeket 2004-ben, az Uniós csatlakozáskor elveszített – semmit rólunk nélkülünk!”,

illetve, hogy „a régióban legyenek gazdasági értelemben a magyarok a legerősebbek”.

A miniszter később egy videót is kiposztolt, amiben a makói március 15-i megemlékezésen elmondott beszédéből emelt ki egy részletet. Ebben szintén a fenti három pontról beszélt, és úgy fogalmazott:

„Nem kevesebbet hirdetek és mondok, mint hogy a 2004-ben átadott és 2004-ben feladott önrendelkezési jogainkat vissza kell szerezni”.

Mint azt a Telex is megjegyzi: nem teljesen egyértelmű, mire utal ezekkel a mondatokkal Lázár, szavai ugyanakkor részben egybecsengenek az Orbán Viktor által meghirdetett 12 ponttal.

A miniszterelnök 12 pontjának első négy eleme ugyanis így hangzott:

„• Kívánjuk a nemzetek Európáját.

• Kívánjuk a törvény előtti egyenlőséget minden tagállamnak.

• Adják vissza a nemzetek törvénytelenül elvont hatásköreit.

• Nemzeti szuverenitást, erős vétót a nemzeti kormányoknak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump már csak viccnek tekinti a megválasztása előtti 24 órás békeígéretét
Az amerikai elnök elismerte, hogy csak szarkasztikus volt, amikor arról beszélt, hogy egy nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Ennek ellenére továbbra is biztos benne, hogy sikerrel járhat.


Donald Trump pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy „kicsit szarkasztikus volt”, amikor korábban azt mondta, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Az amerikai elnök a Full Measure című tévéműsornak adott interjút, amelyben szóba került, hogy korábbi ígérete ellenére közel két hónappal hivatalba lépése után sem sikerült még békét teremtenie.

Trump az interjúban így reagált:

„Nos, egy kicsit szarkasztikus voltam, amikor ezt mondtam.”

Ugyanakkor hozzátette, hogy komolyan gondolja a konfliktus lezárását, és bízik benne, hogy sikerrel jár.

Az AP hírügynökség felidézte, hogy Trump korábban többször is kijelentette, hogy 24 órán belül rendezni tudja a háborút. Az interjúban arról is kérdezték Trumpot, mi történik, ha Vlagyimir Putyin nem járul hozzá a tűzszünethez. Trump erre azt válaszolta: „Rossz hír a világnak, mert nagyon sok ember hal meg.” Ugyanakkor hozzátette: „De azt hiszem, bele fog egyezni. Tényleg. Azt hiszem, elég jól ismerem őt, és úgy gondolom, hogy bele fog egyezni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Itt van a szavazólap, amivel a kormány Ukrajna EU-tagságáról kérdezi az embereket
A miniszterelnök eddig egyik szavazásnál sem mondott nemet Ukrajna EU-tagságára. A most indított konzultáció belpolitikai célokat is szolgálhat, a közbeszéd irányítása a tét.


A kormány vasárnap bemutatta a véleménynyilvánító szavazás szavazólapját, amelyben arról kérdezik a választókat, hogy mit gondolnak Ukrajna EU-tagságáról. Az eljárás azonban több szempontból is vitát váltott ki.

A magyar jogrendben nem létezik a „véleménynyilvánító szavazás” fogalma,

így ez egy új formába öntött nemzeti konzultációnak tekinthető.

A kormány vasárnapi posztjából kiderül, hogy a szavazólapot biztonsági papírra nyomtatják, ami megakadályozza, hogy visszaélés történhessen. A bejegyzés szerint a szavazólapokat nem lehet fénymásolni, sokszorosítani, és egy szigorú ellenőrzési folyamat keretében, közjegyző jelenlétében fogják összesíteni. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel, amire igennel vagy nemmel lehet felelni: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”

Az eddigi konzultációk során a kormány rendszeresen úgy kommunikálta az eredményeket, mintha azok a választók többségének akaratát tükröznék, miközben még a legsikeresebb esetekben is csupán a választók 28-29 százaléka küldte vissza a kérdőíveket, a többség nem vett részt bennük.

Ukrajna EU-csatlakozása valóban napirenden van, de a kérdés elsősorban a magyar kormány kommunikációjában kap kiemelt szerepet.

Orbán Viktor azt a képet erősíti, hogy a nyugati politikai elit a magyar emberek megkérdezése nélkül dönthet a csatlakozásról, ugyanakkor a magyar kormány eddig egyetlen lépést sem akadályozott meg a folyamat során, hívja fel rá a figyelmet a Telex cikke.

Amikor az uniós tagállamok vezetői arról döntöttek, hogy megkezdődhetnek-e a tárgyalások Ukrajna EU-tagságáról, Orbán Viktor távozott a teremből. Ha ellenezte volna a döntést, lehetősége lett volna megvétózni azt, azonban ehelyett nem akadályozta meg a szavazást. 2024 júniusában pedig a csatlakozási folyamat feltételeiről szóló megállapodás is megszületett, amelyet a magyar kormány nem vétózott meg.

A szakemberek szerint

a most meghirdetett „véleménynyilvánító szavazás” elsősorban belpolitikai jelentőséggel bírhat.

A kormány ezzel próbálhatja visszaszerezni a közbeszéd irányítását Magyar Pétertől, aki egy saját konzultációt is elindított. Az ő kezdeményezése több kérdést érint, nemcsak Ukrajna EU-tagságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Kerítéssel zárta le a kastély körüli szántóföldjét a dinasztia
A független országgyűlési képviselő ismét Hatvanpusztán járt, és megnézte az Orbán család birtokát.


Hatvanpuszta mindig fejlődik – kezdte vasárnap reggeli Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő helyszíni tapasztalatait osztotta meg követőivel.

„Mostanra kerítéssel zárta le a kastély körüli szántóföldjét is a Dinasztia. Lesz itt még szögesdrót is, fő az éberség

… Viszont a Puszraverszáj előtt közterületen vezető utat (még) nem védi sorompó, így azt is megmutathattam egy forgatócsoportnak, milyen szorgosan műveli a Család a kastélyparkot. Persze nem sajátkezűleg, hanem cselédek dolgoztak a kertben az ottjártamkor is”

tette hozzá Hadházy.

Ahogy korábban írtunk róla, a 2011-ben megvásárolt területen akkor csak néhány omladozó ház állt, de több mint 10 év alatt számos luxusépületet húztak fel rá. Orbán Viktor miniszterelnök állítása szerint a terület továbbra is az, ami volt: egy majorság.


Link másolása
KÖVESS MINKET: