News here

HÍREK

Orbán Viktor grimaszai sokszor érdekesebbek voltak az ellenzéki hozzászólások alatt, mint maguk a beszédek

Az arckifejezések alapján a miniszterelnök nem vette véresen komolyan a neki címzett üzeneteket.

Link másolása

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, megtartotta az őszi parlamenti ülésszak első beszédét Orbán Viktor.

A beszéd után az ellenzék vezető politikusai reagáltak a miniszterelnök beszédére. Nem meglepő módon a Párbeszéd, a Momentum, az LMP vagy épp a Mi Hazánk képviselői különböző kritikákkal illették Orbán gondolatait a szomszédban zajló háborúról vagy épp a brüsszeli szankciós politikáról.

Többször Kövér Lászlónak kellett rendre utasítani a fideszes képviselőket a bekiabálások miatt – írja az RTL.hu.

A csatorna egy videóban össze is szedte azokat az arckifejezéseket, amiket Orbán Viktor vágott a beszédek alatt.

Az ellenzéki Gurmai Zita és Szabó Tímea megszólalásai mosolyt csaltak a miniszterelnök arcára, de Lukács László György a Jobbik országgyűlési képviselőjének mondandóját is fejrázás kísérte.

Összességében elmondható, hogy a grimaszok alapján Orbánt nem hatotta és nem is rázta meg különösebben az ellenzéki kritika.

Orbán Viktor grimaszai az ellenzéki beszédek alatt
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Nem veszi fel többé a munkát egy budai iskola tanára: „Nem tudok többet osztályterembe lépni, tükörbe nézni, amíg a kollégáimat megfenyítik”
Diákjait arra kéri, vegyék kezükbe a jövőjüket, mert „ez itt most történelem”.

Link másolása

Szenvedélyes Facebook-posztban jelentette be a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium (SZLI) egyik tanára, hogy többé nem tanít – szúrta ki a Blikk.

„Nem tudok többet osztályterembe lépni, tükörbe nézni, amíg a kollégáimat megfenyítik, amíg félelembe löknek, ahelyett, hogy meghallgatnának. Nem vagyok bátor, mert megbénít a tudat, hogy többet nem taníthatok, nem nézhetek a szemetekbe, nem vitatkozhatunk, nem utazhatunk, együtt rácsodálkozva a világra, nem ámulhatok és nem haragudhatok, ha valamit elfelejtettetek. A tőletek sugárzó energia tartott idáig a pályán, mert éreztem, hogy érdemes dolgoznom, fejlődnöm, és nemcsak tanítottam, de nagyon sokat tanultam tőletek” – írta a Facebookon a tanárnő, aki hozzáteszi:

„Én mától nem megyek be tanítani.”

„Kérlek Titeket, gondolkodjatok és vegyétek a kezetekbe a jövőtöket. Ez rólatok szól és a ti jövőtökről. Ez most nem egy irodalmi szólam, ez itt most történelem” – üzente diákjainak.

Mindez azután történt, hogy szerdán újabb nyolc tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt 3 budapesti gimnáziumból. A diákok ezután virrasztást szerveztek a Belügyminisztérium elé, majd csütörtökön több iskolában tiltakozó akciókat tarottak. Két, a kirúgások által érintett középiskolában nem kezdték meg a tanítást, mert nem volt meg hozzá az elegendő számú tanár. Csütörtökön azután újabb 30 tanár kapott elbocsátás előtti utolsó figyelmeztetést, ebből 14-en az ország legjobb iskolájában, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban tanítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Újabb 30 tiltakozó tanár kapott figyelmeztetést, 14 az ország legjobb gimnáziumában
A legközelebbi polgári engedetlenség után őket is kirúghatják.

Link másolása

Az iskolaigazgatók csütörtökön a tankerületek kérésére 30 tanárt figyelmeztettek levélben, ebből 14 fő a 8. kerületi Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban dolgozik – írja a 444.hu.

A figyelmeztetés azt jelenti, hogy ha még egyszer ún. polgári engedetlenségi mozgalom keretein belül nem veszik fel a munkát, akkor várhatóan őket is elbocsátják – hasonlóan a tegnap kirúgott 8 pedagógushoz.

Az intézmény 2022-ben is az ország egyik legjobb iskolája címet kapta meg, csütörtök reggel a tanárai és diákjai tüntetést tartottak az iskola épülete előtt a kirúgott tanárokkal szolidaritást vállalva. A figyelmeztető levelekről az egyik tanár posztolt.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, szerdán három budapesti középiskola újabb nyolc tanárát rúgták ki, mert korábban részt vettek polgári engedetlenségi akciókban. A diákok válaszul már szerda estére tüntetést szerveztek a Belügyminisztérium épülete elé, csütörtökön pedig a Tanárok a Tanárokért csoport újabb polgári engedetlenségi akciót hirdetett, amihez már 61 intézmény csatlakozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nem kell betartani a személyi előírásokat a szociális intézményeknek egy új kormányrendelet szerint
Jámbor András ellenzéki képviselő szerint ez nyílt beismerése annak, hogy nincsen pénz, és inkább az ellátások színvonalát csökkentik az intézmények.

Link másolása

Korábban mi is írtunk róla, hogy az ellenzéki és civil tiltakozások ellenére Novák Katalin aláírta az ellenzéki pártok által csak Lex Megdöglesz-nek hívott szociálistörvény-módosítást.

Jámbor András a Szikra Mozgalom és a Párbeszéd ellenzéki képviselője azonban felhívta a figyelmet egy kiegészítésre is.

„Novák Katalin aláírta a szociális törvény modósítását, majd ma meg is jelent egy kormányrendelet, amely szerint a szociális ellátórendszerben a pénzhianyt úgy orvosolják, hogy mostantól a nehéz helyzetben lévő hajléktalan-, fogyatékos-, illetve idősellátási intézményekben, vagy például a gyerekvédelemben elég kevesebb dolgozó, ellátás, vagy kevesebb hely is juthat egy emberre”

– írta a politikus a Facebookon. A szóban forgó szöveg „A Kormány 485/2022. (XI. 30.) Korm. rendelete a szociális ellátórendszer veszélyhelyzeti működéséről” címmel jelent meg nemrég a közlönyben.

„A nappali ellátás, a szakosított ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak biztosítása során

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (3) bekezdésében,

b) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági

nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Sznyr.),

c) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai

feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM rendelet),

d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben (a továbbiakban: SzCsM rendelet),

e) a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

40/2018. (XII. 4.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: EMMI rendelet), valamint

f) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben

meghatározott személyi és tárgyi feltételektől a fenntartó döntése alapján – az ellátottak emberi méltóságának és törvényben biztosított jogainak sérelme nélkül – el lehet térni

– áll a rendeletben.

„Egy ápolási intézményben 10 dolgozónak kell jutnia 150 ápoltra. Ez egy brutálisan rossz szám, de innentől kezdve akár egy dolgozó is foglalkozhat 150 ápolttal. Ugyanígy a hajléktalanellátásban, gyerekvédelemben simán megengedhető, hogy rossz helyzetben lévő intézmények egyszerűen ne töltsék be az álláshelyeket, mert nem tudják azt megoldani pénzügyileg” – írja Jámbor, aki szerint:

arról szól a rendelet, hogy nincs pénz, úgyhogy az ellátások színvonalát csökkentsék az intézmények ha túl akarnak élni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Orbán Viktor: „Magyarország kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy segíteni kell Ukrajnát”
A kormányfő azonban megint elmondta, hogy a közös uniós hitelfelvételt nem támogatják.

Link másolása

Magyarország „kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy segíteni kell Ukrajnát” - mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában. A magyar miniszterelnök azonban megint megismételte, hogy

a közös uniós hitelfelvételt nem támogatja a kormány.

„A tagállamok közösségéből az unió át fog alakulni egy adósságközösségé” - mondta Orbán, aki szerint „nekünk kell majd visszafizetni azon tagállamokk helyett is a hitelt, amelyek közben fizetésképtelenné válnak. A kormányfő szerint ugyanis

Rnem Magyarország szokott olyan helyzetbe kerülni, hogy nem tudja visszafizetni az adósságait, hanem más országok”.

Szerinte a tagállamoknak inkább súlyozottan szét kellene osztani az Ukrajnának szánt támogatás összegét, és azt mindenkinek a saját költségvetéséből kéne fizetnie kétoldalú megállapodások keretében.

„Mi félretettük a pénzt, amit ode kell adnunk Ukrajnának 2023-ban” - mondta a kormányfő. Ezzel vélhetően arra a nemrég megjelent kormányhatározatra utalt, amelyben felszólítja Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy biztosítson 187 millió eurót, az Európai Unió által Ukrajnának nyújtandó hitel Magyarországra eső részének fedezésére.

Ugyanebben a határozatban azonban felhívja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is, hogy „Magyarország nevében kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával a „pénzügyi támogatáshoz szükséges megállapodás kidolgozása érdekében”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: