News here

HÍREK

Orbán Viktor 20 százalékponttal népszerűbb Karácsony Gergelynél a Századvég szerint

A kormányközeli intézet által megkérdezettek minden tekintetben erősebb, határozottabb és rátermettebb vezetőnek tartják a jelenlegi miniszterelnököt, mint a főpolgármestert.

Link másolása

Orbán Viktor kormányfőt a magyar felnőtt lakosság 54 százaléka látná szívesen miniszterelnöki pozícióban, Karácsony Gergelyt 34 százalék - derült ki a Századvég Alapítvány legújabb elemzéséből, amelyről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

Az elemzői várakozások szerint Karácsony Gergely főpolgármester lesz a baloldal miniszterelnök-jelöltje, a Századvég ennek tükrében vizsgálta meg, hogy a választók inkább Orbán Viktort vagy Karácsony Gergelyt látnák szívesebben miniszterelnöki pozícióban, illetve azt, hogy kit tartanak alkalmasabbnak egyes kiemelt társadalmi csoportok helyzetének javítására, valamint az ország legfontosabb problémáinak, ügyeinek megoldására - írták.

Az augusztus végén, telefonos módszerrel készült, ezerfős, a felnőttkorú magyar lakosságot a fő demográfiai dimenziók mentén reprezentáló kutatás eredményeként megállapítható, hogy

Orbán Viktort a magyar felnőtt lakosság 54 százaléka látná szívesen miniszterelnöki pozícióban, Karácsony Gergely ezzel szemben csak 34 százalékon áll

- áll a közleményben.

A kutatás a vezetői tulajdonságok mellett több aktuális területen kérdezett rá arra, hogy kettejük közül kit tartanak a problémamegoldásra alkalmasabbnak.

A koronavírus-járvány az elmúlt időszak legnagyobb globális válságaként az egyének és családok hétköznapjait, valamint a társadalmi lét minden szeletét próbára tette, ilyenkor az emberek határozott és erős vezetők mögé sorakoznak fel. Orbán Viktort a megkérdezettek 69, míg Karácsony Gergelyt 19 százaléka látja ilyen vezetőnek - írták.

A kutatásban vizsgált kiemelt társadalmi csoportok - családok, gyermekek és nyugdíjasok - helyzetének javítása tekintetében a válaszadók egyértelműen Orbán Viktort tartják alkalmasabbnak: a két politikus közötti arány a családok támogatása esetében 61-30 százalék, a gyermekek védelme ügyében 57-24 százalék, a nyugdíjasok helyzetének javítása esetében 57-31 százalék a miniszterelnök javára - közölték.

Hozzátették: a járványhelyzet kezelése egészségügyi és gazdasági területen komoly kihívást jelent, és a magyar lakosság többsége mindkét említett területen inkább Orbán Viktornak szavaz bizalmat.

A felmérés szerint a járvány utáni gazdasági helyzet javítására a válaszadók 57 százaléka Orbán Viktort, 32 százaléka Karácsony Gergelyt tartja alkalmasabbnak, a következő járványhullámokkal szembeni egészségügyi védekezés területén a megkérdezettek 52 százaléka Orbán Viktornak, 20 százaléka Karácsony Gergelynek szavaz bizalmat

- írták.

A Századvég rákérdezett a válságkezelés és a járvány utáni gazdasági újraindítás megítélésére is, ahol szintén éles kontraszt mutatkozik a két politikus értékelésében.

A válaszadók 55 százaléka szerint Karácsony Gergely adókat emelne, 52 százalék szerint megszorításokkal kezelné a helyzetet, Orbán Viktorról azonban csak a válaszadók 24 százaléka feltételezi az adóemelést és csak 29 százalék a megszorításokat - közölték.

Karácsony Gergelyt a válaszadók a 2010 előtti megszorító gazdaságpolitika letéteményesének látják. Orbán Viktort 58 százalék tartja alkalmasnak új munkahelyek teremtésére, Karácsony Gergelyről pedig 29 százalék gondolja ugyanezt - írták.

A válaszadók többsége egyértelmű párhuzamot és kapcsolatot lát Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc között: 63 százalékuk vélekedik úgy, hogy a baloldal esélyes miniszterelnök-jelöltje szorosan együttműködne a DK-elnökével

- Orbán Viktorról ilyet csupán a válaszadók 7 százaléka feltételez - írta a Századvég Alapítvány tájékoztatójában.

A felmérés összegzése szerint a többség Orbán Viktorban nemcsak erős és határozott vezetőt lát, hanem olyan politikust, aki jól kezelte az eddigi válságokat, és kiáll fontos társadalmi csoportok mellett. Az országon belüli problémamegoldás mellett a külkapcsolatok ápolása is legalább ilyen fontos, ezen a téren a magyarok 59 százaléka szerint a miniszterelnök áll ki jobban Magyarországért, Karácsony Gergelyről ezt csak 30 százalék gondolja így - írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
33-Ft-tal olcsóbban adja az Auchan a benzint – állítják, minden kútjukon van elég belőle
Nagyot kaszálhat a hipermarket, ismét hatalmas sorok várhatók.

Link másolása

Valamennyi Auchan benzinkút átállt már a piaci árra, és mindegyiken elegendő üzemanyag áll a rendelkezésre, hogy kiszolgálják a vevőket – írta az Auchan PR-ügynöksége a Portfoliónak.

Azt is elárulták, hogy milyen áron kínálják az üzemanyagot,

  • a 95-ös benzin literjét 599 forintért,
  • a gázolajat 699 forintos literenkénti áron értékesítik.

Ezek az árak péntek éjféltől lépnek érvénybe valamennyi Auchan töltőállomáson - olvasható a tájékoztatásban.

Korábban mi is írtunk róla, hogy a MOL csökkenti az üzemanyagok árát. A holtankoljak.hu oldal szerint amennyiben a kutakon érvényesítik az árváltozást, akkor az átlagárak így alakulnak majd:

  • a 95-ös benzin litere 632 forint,
  • a gázolajé pedig 695 forint lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Lázár János továbbra is tájsebnek tartja a MOL ma átadott új, 143 méter magas toronyházát
Hernádi Zsolt szerint viszont nem is látható olyan sok helyről, a történelmi belvárosból például egyáltalán nem.

Link másolása

Átadták Budapest és Magyarország legmagasabb irodaházát, az új MOL-székházat. A Kopaszi-gátnál épült 143 méteres toronyházról az átadón azt mondták: az ország egyik legkorszerűbb irodaháza, amelynél odafigyeltek a takarékosságra is.

Az építkezést évekig viták övezték, sokak szerint a torony belerondít a főváros dunai látképébe.

Lázár János még kancelláriaminiszterként bírálta a projektet, ma az RTL Híradó megkeresésére is azt írta: „megvalósulása után is tájsebnek tartja azt”.

„Pont egy gázolaj- és üzemanyag-kereskedőnek kellene arra törekednie a 21. században, hogy ökológiailag viselhető és sebet nem ejtő épületeket hozzanak létre. Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz”

– véli az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter.

Vele ellentétben Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója úgy véli: „nagyon kevés helyről lehet majd látni az úgynevezett történelmi belvárosból, történelmi városközpontból”, így szerinte nem mondható ki, hogy az épület rontana Budapest látképén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Nincs értelme annak”, amit a magyar kormány mond az üzemanyaghiány ügyében az Európai Bizottság szerint
Magyarország mentesítést kapott a jelenlegi olajembargó alól, mégis erre fogja az üzemanyaghiányt a kormány.

Link másolása

A HVG szerint az Európai Bizottság vezető szóvivője, Eric Mamer a testület csütörtöki sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szembeni olajembargó csak a tengeri szállítmányokra vonatkozik, Magyarország pedig felmentést kapott a vezetékes szállításra, így ez nem lehet magyarázat a magyarországi üzemanyaghiányra.

„Nincs értelme annak, amit a magyar kormány mond az üzemanyaghiány ügyében. Magyarország bűnbakként használ bennünket”

– közölte.

Csak a következő szankció fogja érinteni Magyarországot, február 5-től ugyanis az üzemanyag szállítását is megtiltják a tagállamok között. Addig viszont korlátlanul érkezhet a pozsonyi olajfinomítóban előállított, orosz eredetű üzemanyag.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Bulgáriát és Romániát sem veszik fel a schengeni övezetbe
Horvátország felvételét viszont megszavazták.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2022. december 08.


Link másolása

Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa csütörtökön szavazott Bulgária, Románia és Horvátország schengeni csatlakozásáról – írja a Transtelex.

Míg Horvátország felvételét egyhangúlag megszavazták, addig Románia és Bulgária kérelmét elutasították.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen Ausztria és Hollandia szavazott. A hollandok ellenszavazata annak köszönhető, hogy Romániáról és Bulgáriáról összevonva szavaztak, Hollandia Románia csatlakozása mellett, viszont Bulgária csatlakozása ellen szavazott.

Horvátország csatlakozása viszont azt jelenti, hogy 2023. január 1-től megszűnik a határellenőrzés Horvátország és a többi schengeni tagállam szárazföldi határain. A horvát repülőtereken pedig 2023. március 26-tól nem lesz több ellenőrzés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: