Orbán meghátrált: az MTA 200 éves jubileumán több tudós kivonulással tiltakozna a megjelenése ellen
A kormány tagjai nem szólalnak fel az ünnepségen, a köztársasági elnök mond majd beszédet. Az akadémikusokat a miniszterelnök poloskázása háborította fel.
Sulyok Tamás köztársasági elnök tartja az ünnepi beszédet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200 éves jubileumi közgyűlésén. A rendezvény meghívója szerint a kormány részéről nem hangzik el beszéd.
A HVG birtokába került meghívó alapján Freund Tamás, az MTA elnöke nyitja meg az eseményt, majd Sulyok Tamás következik. A kétnapos programban nem szerepel kormánytag hivatalos fellépése, így Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszteré sem.
Az esemény hétfői napján megkoszorúzzák Széchenyi István szobrát, és felavatják a Magyar Tudományos Akadémia alapításának kétszázadik évfordulójára tervezett köztéri alkotást is. Délután Freund Tamás és Demeter Szilárd nyitja meg a Nemzeti Múzeumban az MTA 200 évéről szóló Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítást.
A kormány és az MTA kapcsolatát mostanában feszültség jellemzi. Akadémikusok egy csoportja szerint a miniszterelnök március 15-i beszéde „erkölcsileg elfogadhatatlan” volt, és „jogi felelősséget is felvetőnek” tartják. Azt is közölték, hogy ha Orbán Viktor megjelenik a május 5-i közgyűlésen, „akkor számolni kell azzal, hogy a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyja a termet”.
A HVG megkereste a kormányt és az MTA-t is azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor részt vesz-e az eseményen, de válasz egyelőre még nem érkezett.
Korábban Freund Tamás komoly verbális csatába keveredett az Orbán Viktor bizalmi köréhez tartozó Schmidt Máriával is, miután a történész kijelentette, hogy az Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus.
Sulyok Tamás köztársasági elnök tartja az ünnepi beszédet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200 éves jubileumi közgyűlésén. A rendezvény meghívója szerint a kormány részéről nem hangzik el beszéd.
A HVG birtokába került meghívó alapján Freund Tamás, az MTA elnöke nyitja meg az eseményt, majd Sulyok Tamás következik. A kétnapos programban nem szerepel kormánytag hivatalos fellépése, így Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszteré sem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ferenc pápa halálát követően sokakat kezdett foglalkoztatni a Vatikán pénzügyi helyzete. Sokan kíváncsiak arra, mekkora vagyont hagyott maga után az egyházfő, és arra is, hogy mi lesz ennek a sorsa.
A közelmúltban kiderült, hogy
Ferenc pápa soha nem vette fel a fizetését.
A mindennapi szükségleteit a Szentszék fedezte, emellett jelentős összeget képviseltek az adományok, köztük az úgynevezett péterfillérek.
A Vatikánban nemcsak az egyházfő, hanem a bíborosok és püspökök ellátását is a Szentszék biztosítja. A bíborosok az egyházi hierarchiában a pápa után következnek, fizetésük havi 4-5 ezer euró, ami átszámítva nagyjából 1,6–2 millió forintnak felel meg. Emellett különféle juttatásokban is részesülnek, például kedvezményes lakhatásban a Vatikán területén, belső üzletekben történő vásárlási lehetőségekben, valamint térítésmentes egészségügyi ellátásban.
A Vatikán világi alkalmazottai a beosztásuk és felelősségi szintjük szerint változó mértékű fizetést kapnak. Havi bérük 1300–3000 euró között mozog, ami 530 ezer és 1,2 millió forint közötti összeget jelent. A papok és püspökök keresete is hasonló: 1500–2500 eurót, azaz 612 ezer és 1 millió forintot keresnek havonta - írta az Infobae.
Ferenc pápa halálát követően sokakat kezdett foglalkoztatni a Vatikán pénzügyi helyzete. Sokan kíváncsiak arra, mekkora vagyont hagyott maga után az egyházfő, és arra is, hogy mi lesz ennek a sorsa.
A közelmúltban kiderült, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter állítja: Orbán Viktor veje, Tiborcz István állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben
Tiborcz cáfolta Magyart. Magyar Péter kiemelte: a Tisza Párt, amennyiben hatalomra kerül, minden érintett országgal, így az Egyesült Arab Emírségekkel, Argentínával, Csáddal és Thaifölddel is megköti majd a kiadatási egyezményeket.
Orbán Viktor veje, Tiborcz István egy Gellért-hegyi ügyvédi irodán keresztül állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben – írta Facebook-oldalán Magyar Péter.
„Miniszterelnök elvtárs, miért akar a veje egy olyan ország állampolgára lenni, ahonnan nincs kiadatás Magyarországra? Más családtagjai is kérvényeztek második állampolgárságot? Esetleg ön is? Tiborcz István vagy Matolcsy Ádám ötlete volt a plusz állampolgárság? Ez az ügy is szóba került januárban az emírrel folytatott tárgyalásain, amikor Rákosrendezőt áron alul át akarta játszani arab befektetőknek?” – tette fel a kérdéseket posztjában a Tisza Párt elnöke.
Magyar Péter kiemelte: a Tisza Párt, amennyiben hatalomra kerül, minden érintett országgal, így az Egyesült Arab Emírségekkel, Argentínával, Csáddal és Thaifölddel is megköti majd a kiadatási egyezményeket.
„A kormányváltás után újra lesz független ügyészség és bíróság. Magyarul: indul az út a börtönbe program” – zárta bejegyzését az ellenzéki politikus.
„Magyar Péter ismételten hazudik, nem adtam be semmilyen állampolgársági kérelmet az Egyesült Arab Emírségekbe, ahogyan azt friss posztjában állította, se más országba” – válaszolta a BDPST Koncept nevű cégén keresztül a 444-nek Tiborcz István.
Orbán Viktor veje, Tiborcz István egy Gellért-hegyi ügyvédi irodán keresztül állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben – írta Facebook-oldalán Magyar Péter.
„Miniszterelnök elvtárs, miért akar a veje egy olyan ország állampolgára lenni, ahonnan nincs kiadatás Magyarországra? Más családtagjai is kérvényeztek második állampolgárságot? Esetleg ön is? Tiborcz István vagy Matolcsy Ádám ötlete volt a plusz állampolgárság? Ez az ügy is szóba került januárban az emírrel folytatott tárgyalásain, amikor Rákosrendezőt áron alul át akarta játszani arab befektetőknek?” – tette fel a kérdéseket posztjában a Tisza Párt elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tizenkét amerikai állam beperelte a Trump-kormányzatot a vámok miatt – számolt be róla az MTI. A keresetet az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságán nyújtották be New Yorkban.
A felperesek szerint az elnök olyan hatáskört gyakorolt, amely nem illeti meg, és kereskedelmi döntései nem a törvényes keretek között születtek.
A keresetben az áll: „azzal a felhatalmazással, hogy hatalmas és folyamatosan változó vámokat szabhat ki az Egyesült Államokba belépő árukra, és bármilyen okból kifolyólag vészhelyzetet hirdethet, az elnök felforgatta az alkotmányos rendet és káoszt hozott az amerikai gazdaságba”.
A tizenkét állam arra kéri a bíróságot, hogy semmisítse meg a vámokat, mert úgy vélik, az elnöknek nincs felhatalmazása azok önkényes bevezetésére.
Álláspontjuk szerint az amerikai alkotmány kizárólag a Kongresszusnak ad jogot adók, vámok és illetékek kivetésére.
A keresetet benyújtó államok között tíz demokrata vezetésű (Oregon, Colorado, Connecticut, Delaware, Illinois, Maine, Minnesota, Új-Mexikó, New York és Vermont), valamint két republikánus vezetésű (Arizona és Nevada) található. Kalifornia már korábban pert indított a szövetségi bíróságon a különvámok miatt.
Donald Trump április 2-án jelentette be, hogy az Egyesült Államokba irányuló importtermékekre szinte általános 10 százalékos vámot vezet be, több ország esetében pedig még magasabb tarifákat helyezett kilátásba. A Kínából érkező termékeket már 145 százalékos vám sújtja.
A vámok többségét ugyan 90 napra felfüggesztették a tárgyalások idejére, de a lépések és a körülöttük kialakult bizonytalanság komoly zavarokat okozott a részvény- és pénzpiacokon.
Tizenkét amerikai állam beperelte a Trump-kormányzatot a vámok miatt – számolt be róla az MTI. A keresetet az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságán nyújtották be New Yorkban.
A felperesek szerint az elnök olyan hatáskört gyakorolt, amely nem illeti meg, és kereskedelmi döntései nem a törvényes keretek között születtek.
A keresetben az áll: „azzal a felhatalmazással, hogy hatalmas és folyamatosan változó vámokat szabhat ki az Egyesült Államokba belépő árukra, és bármilyen okból kifolyólag vészhelyzetet hirdethet, az elnök felforgatta az alkotmányos rendet és káoszt hozott az amerikai gazdaságba”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai jelenetek: elfogták volna Dodikot, de a szerb rendőrök közbeléptek Kelet-Szarajevóban
A nyomozók éjszaka csaptak le, hogy őrizetbe vegyék a boszniai szerb elnököt. Dodik szerint jogsértő volt az akció, és nem ismerik el a szövetségi hatóságokat.
Szerda késő este a bosznia-hercegovinai szövetségi nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) munkatársai megpróbálták előállítani Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét Kelet-Szarajevóban. A nyomozók a szövetségi bíróság határozata alapján jártak el, azonban a boszniai szerb rendőrség megakadályozta az akció végrehajtását. A boszniai szerb közszolgálati televízió, az RTRS közlése szerint a nyomozók nem tudták elfogni Dodikot, és nem történt összetűzés sem - írta az MTI.
Dodik az eset után újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a SIPA megsértette a törvényt, mivel álláspontja szerint a boszniai Szerb Köztársaság területe nem tartozik a szövetségi hivatal hatáskörébe, és ezen a területen nem ismerik el a szövetségi fennhatóságot.
Dodik egy megbeszélésre érkezett a boszniai Szerb Köztársaság kelet-szarajevói közigazgatási központjába.
A boszniai szövetségi ügyészség márciusban adott ki elfogatóparancsot Milorad Dodik ellen, arra hivatkozva, hogy veszélyeztette az ország alkotmányos rendjét, és nem jelent meg a kihallgatásán. A parancs Radovan Viskovic miniszterelnökre és Nenad Stevandic házelnökre is vonatkozik.
A hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot is kértek az Interpoltól, de a szervezet ezt elutasította.
Az elfogatóparancs ellenére Dodik az elmúlt hetekben többször is elhagyta az országot, és megfordult Szerbiában, Oroszországban, valamint Izraelben is.
Március közepén Dodik benyújtotta a boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányának tervezetét, valamint egy törvényjavaslatot, amely a köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szól. Február 26-án a boszniai szövetségi bíróság első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hat évre eltiltotta hivatali tevékenységtől, mert figyelmen kívül hagyta Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseit.
Az ítéletet követően a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását célzó törvényt, amelyet azonban később az ország alkotmánybírósága hatályon kívül helyezett. A törvény aláírása miatt Milorad Dodikot az alkotmányos rend veszélyeztetésével gyanúsították meg.
Az Orbán-kormány nagy támogatója Dodik szeparatista törekvéseinek, a Dodik által kitüntetett Orbán Viktor védelmébe vette a szerb politikust. Amikor Dodikot elítélték, a Terrorelhárító Központ 70 embere tartózkodott a boszniai Szerb Köztársaságban, a Vsquare oknyomozó portál azt írta, hogy ha Dodikot le akarták volna tartóztatni, az ő feladatuk lett volna kimenekíteni az országból a politikust, amire végül nem került sor.
Szerda késő este a bosznia-hercegovinai szövetségi nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) munkatársai megpróbálták előállítani Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét Kelet-Szarajevóban. A nyomozók a szövetségi bíróság határozata alapján jártak el, azonban a boszniai szerb rendőrség megakadályozta az akció végrehajtását. A boszniai szerb közszolgálati televízió, az RTRS közlése szerint a nyomozók nem tudták elfogni Dodikot, és nem történt összetűzés sem - írta az MTI.
Dodik az eset után újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a SIPA megsértette a törvényt, mivel álláspontja szerint a boszniai Szerb Köztársaság területe nem tartozik a szövetségi hivatal hatáskörébe, és ezen a területen nem ismerik el a szövetségi fennhatóságot.
Dodik egy megbeszélésre érkezett a boszniai Szerb Köztársaság kelet-szarajevói közigazgatási központjába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
