News here
hirdetés

HÍREK

Orbán kiléptetné Magyarországot az EU-ból Ujhelyi szerint, ezért népszavazással erősítené meg Magyarország tagságát

Az MSZP-és európai parlamenti képviselő szerint „Orbánt és rendszerét eddig sem az értékek, hanem kizárólag az uniós pénzek tartották az európai közösségben.”

Link másolása

hirdetés

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről? - ezt a kérdést tenné fel egy népszavazáson a magyaroknak Ujhelyi István. Az MSZP-és európai parlamenti képviselő erről a vasárnapi Facebook-bejegyzésében írta.

A politikus szerint ugyanis „soha ilyen komoly és valódi veszély nem fenyegette még Magyarország uniós tagságát, mint most, amikor világos és egyértelmű lett, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány képtelen teljeskörű kompromisszumra jutni az Európai Bizottsággal és a hazánknak járó források egy részét bizonyosan elveszítjük”.

„Miután a jogállamisági eljárás végén a kormány bűnei miatt nyilvánvalóan megbüntetik Magyarországot, a Fidesz propaganda-gépezete bizonyosan teljes gőzerővel az Európai Uniót fogja hazug mód vádolni és hazug mód felelőssé tenni a családok megélhetési válságáért”

- írta a bejegyzésében. Azt is hozzátette: Orbánt és rendszerét eddig sem az értékek, hanem kizárólag az uniós pénzek tartották az európai közösségben,

„ha a pénzcsap elzáródik, nem lesz, ami az Unióban tartsa a rezsim vezetőit”.

Ujhelyi úgy látja, hogy ezért népszavazáson, de minimum egy, a jelenlegi kormány kezét megkötő törvényben meg kell erősítenünk hazánk uniós tagságát. A politikus a következő napokban benyújtja az illetékes választási bizottságnak a kérdést, amely szerinte a hatályos szabályoknak és a célnak egyaránt megfelelő.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Hadat üzenne az Egyesült Államoknak a Békemenet főszervezője
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a szarajevói merénylethez, Pearl Harborhöz, illetve a kassai bombázáshoz hasonlította a Balti-tengeren kilyukadt gázvezetékeket,.
Címlap: Hír TV - szmo.hu
2022. szeptember 30.


Link másolása

hirdetés

Bencsik a volt lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski kétértelmű bejegyzésére utalva elmondta, hogy szerinte az amerikaiak robbantották fel az Északi Áramlat vezetékeit - vette észre a 444.hu.

„Ezt úgy hívják, hogy hadüzenet. Az Amerikai Egyesült Államok megtámadta az Európai Uniót. Ez ilyen egyszerű. Miközben püföli Oroszországot Ukrajnában, most úgy döntött egy merész fordulattal, hogy megtámadja az Európai Uniót is, és olyan kárt okozott neki, aminek a következményét föl se tudjuk fogni. Normális esetben ilyenkor az Európai Unió azt mondja, hogy... de nincs ugye hadserege, csak országok vannak, és azoknak a vezetői egy sajátságos lelkiállapotban vannak. Azt kellene válaszolni, hogy felvesszük a kesztyűt, és mi pedig hadba lépünk Amerikával szemben. Ez ugyanis nem baráti tűz volt. Ez egy gonoszul eltervezett és profin végrehajtott szabotázsakció volt. Abból a célból, hogy a kevés gázvezeték, ami Oroszország felől érkezik Európába, ne működhessen.”

- mondta Bencsik a Hír TV műsorában.

Az Északi Áramlat vezetékei egyébkén már most sem működtek, mert az elsőt az oroszok lekapcsolták, a másodikat pedig soha meg sem nyitották.

Ráadásul az orosz hadiflotta támogatóhajóit figyelték meg hétfőn és kedden a Balti-tengernek azon részén, ahol felrobbant és szivárogni kezdett az Északi Áramlat gázvezeték - jelentette a CNN két nyugati hírszerző forrására hivatkozva.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

hirdetés

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

hirdetés
Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Orbán az ellenzékről: „Amerikából pénzelik őket, aki fizet, az rendeli a nótát”
A kormányfő szerint nehéz együttműködni olyan emberekkel, akikről tudni lehet, hogy „nem urai a saját akaratuknak.”

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor péntek reggel több mint két hónapos kihagyás után a Kossuth Rádióban adott interjút. A végén arról is kérdezték, hogy számíthat-e a kormány az ellenzékre például a szankciókkal kapcsolatos küzdelemben. A műsorvezető itt azt is megemlítette, hogy lehet-e bármi köze a baloldal álláspontjához az, hogy nemrég kiderült, Márki-Zay Péter mozgalma több milliárd forint kampánytámogatást kapott az Egyesült Államokból.

A miniszterelnök erre így válaszolt:

„Nehéz együttműködni olyan emberekkel, akikről tudod, hogy nem urai a saját akaratuknak, hanem valaki másnak a kottájából játszanak. Tehát úgy együttműködni valakivel, hogy te tudod, hogy megvásárolták a te tárgyalópartneredet, és a háttérben van valaki, és neked nem is ezzel kéne tárgyalni, hanem a háttérben lévő emberrel, mert úgyis ő dönti el, hogy mi lesz. Szóval így nagyon nehéz együttműködni bárkivel. A magánéletben is nehéz, az üzleti életben is nehéz és a politikai életben is”.

A kormányfő szerint éppen ezért „hiba lenne, ha az ellenzékkel való együttműködésre alapozná a kormány, meg az ország a politikáját, mert ők egyszerűen nem urai saját maguknak.”

„Amerikából pénzelik őket, aki fizet, az rendeli a nótát. Ezzel kell élnünk. Most ilyen ellenzékünk van”

- zárta le a kérdést Orbán.

hirdetés

Az interjú során Soros Györgyöt is emlegette. Amikor a szerinte elhibázott brüsszeli háborús szankciókról beszélt, megjegyezte, hogy „az árak az égben vannak, és ez gyötri az embereket, a spekulánsok pedig dörzsölik a tenyerüket”.

„Soros Györgytől kezdve már lehet tudni, hogy a nagy részvénytulajdonosok az energiacégekben, azok súlyos extraprofit-milliárdokra tesznek szert. Csörög a kassza, ők pedig gyűjtik be a pénzt”

- fogalmazott a kormányfő.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: